Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-19 / 115. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 19. www.ujszo.com Pánikolnak a pártok Budapest. A Fidesz szó­vivője szerint felmerülhet az a kérdés, hogy a gazda­sági válságból a családok és a cégek mellett a pártok is vegyék ki a részüket. Sel- meczi Gabriella így kom­mentálta azt, hogy Orbán Viktor pártelnök-minisz­terelnök felvetette a pártok 2013-14-es költségvetési támogatásának felfüggesz­tését. Az MSZP szerint nö­velné a pártfinanszírozás átláthatatlanságát az álla­mi támogatás megvonása. Az LMP a támogatás fel­függesztése helyett szigo­rúbb finanszírozási törvé­nyeket sürget, a Jobbik egyelőre nem kommentál­ja az elképzelést, a DK el­utasítja ajavaslatot. (MTI) Diáklázadás Aleppóban Damaszkusz. A szíriai felkelés 14 hónappal ez­előtti kezdete óta a legna­gyobb tüntetést tartották az Aszad-rendszer ellen tegnap Aleppóban, az or­szág második legnagyobb városában. Rámi Abder- Rahmán, az ODSH emberi jogi szervezet vezetője sze­rint tízezrek gyűltek össze különböző városrészek­ben, az aktivisták a rezsim bukásáért és az aleppói egyetem hőseiért szervez­ték a megmozdulásokat. A korábban nyugodtnak számító városban azóta erősödött meg az ellenál­lás, hogy a belbiztonsági erők rajtaütöttek az egye­temi diákotthonokon, és megöltek négy hallgatót a hónap elején. Csütörtökön 15 ezer diák tüntetett ENSZ-megfigyelők jelenlé­tében, tegnap még ennél is több ment az utcákra, s or­szágszerte szintén tízezrek mozdultak meg az egyete­mistákkal való szolidaritá­suk kifejezésére. (MTI) Török fenyegetés Ankara. A török kül­ügyminisztérium megtorló lépéseket helyezett kilá­tásba azokkal a cégekkel szemben, amelyek Nicosia felhívása nyomán ajánlatot tettek a Ciprus körüli ten­gerfenékben rejlő szénhid­rogén-lelőhelyek feltárásá­ra. A tárca értésre adta: a szóban forgó vállalatokat teszi felelőssé azért, ha megnövekszik a feszültség a vitatott hovatartozásé ciprusi tengeri övezetben annak nyomán, hogy e cé­gek „a ciprusi törökök rovására” együttműködés­re lépnek a nicosiai kor­mánnyal. A nyilatkozat szerint az ilyen cégek a jö­vőben nem vehetnek részt török energetikai projektek megvalósításában. (MTI) Akcióban a hitelminősítők - megijedtek a görögök, már nem a radikális baloldal a legnépszerűbb Athén tovább zuhant, Madrid követheti Pár nap alatt egymilliárd eurót „menekített" ki a spanyol lakosság az államosított Bankia pénzin­tézetből (TASR/AP-felvétel) Már a drachma nyomására készülnek a britek Athén/Madrid. AFitch Ra­tings csütörtökön este Gö­rögországot minősítette le, a Moody's Investors Service tegnap reggel ugyanezt tette 16 spanyol bankkal. Hatalmas fordu­lat történt Brüsszelben: az Európai Bizottság és az Eu­rópai Központi Bank ké­szenléti tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Görögor­szágnak ki kell lépnie az euróövezetből. ÖSSZEFOGLALÓ Erről Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa számolt be. A holland De Standaardnak kifejtette: „Másfél évvel ezelőtt még fennállt volna a dominóha­tás veszélye, de ma már az EB és az EKB dolgozik a lehetséges forgatókönyveken, ha Görögor­szágnak nem sikerül teljesítenie vállalásait.” Most először ismer­te el egy uniós biztos, hogy ké­szülnek ilyen forgatókönyvek. A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő csütörtök este bejelentette, hogy Görög­ország hosszú futamidejű szu­verén hazai és kiadósságának besorolását az eddigi „B mínusz”-ról „CCC”-re, a rövid le­járatú görög állami kötelezett­ségek osztályzatát „B”-ről „C”-re rontotta. A Fitch nem látja ga­rantáltnak a görög eurótagság fenntarthatóságát. A „CCC” mé­lyen spekulatív besorolás, amely rendkívüli kockázatokra fi­gyelmezteti a befektetőket. A Fitch bejelentette azt is, hogy az újabb görög választások után az összes euróövezeti ál­lamadós besorolását leminősí- tés lehetőségére utaló negatív London. Sajtóértesülések sze­rint megkezdte az előkészüle­teket a legnagyobb brit bank­jegynyomda arra az estre, ha Görögország az euróövezetből kilépve újból meghonosítja korábbi fizetőeszközét, a drachmát. A The Times szerint megfigyelési listára veszi, amennyiben úgy ítéli meg, hogy valószínűvé vált Görögország rövid időn belüli távozása az eu­róövezetből. Nagy londoni elemzőházak már jó ideje valószínű fejleményként szá­molnak Görögország euróöve­zeti távozásával. Szerdán még attól volt han­gos a nemzetközi sajtó, hogy a görögök néhány nap alatt egy­a De La Rue nevű, bankjegy- nyomtatásra szakosodott brit vállalat - amely 150 ország számára állít elő bankjegyeket, és egyebek mellett az angol fontot és az eurót is nyomtatja - már felkérte szakértői stábját az esetleges új görög bankje­milliárd eurót vettek ki a ban­kokból. Csütörtökön azt írták a lapok, hogy a spanyolok egy hét alatt ugyanennyit vontak ki a bajba jutott, ezért államosított Bankia pénzintézetből, amely a lakossági megtakarítások tíz százalékát kezeli. Tegnap pedig a Moody's, a vüág legnagyobb nemzetközi hitelminősítője 16 spanyol bankot minősített le az ország gyengélkedő gazdasága, gyekben használatos bizton­sági szálak lehetséges típusai­nak kiválasztására. Az előké­születek még korai szakaszban járnak, akár hat hónapig is el­tarthat a hamisítástól védett új görög bankjegyek tervezése és előállítása. (MTI) egyre romló pénzügyi helyzete, az egyre több behajthatatlan hi­tel, valamint amiatt, hogy a kormány kevésbé képes támo­gatni a bajbajutott hitelezőket. A szóban forgó pénzintézetek között van a Banco Santander, az eurózóna legnagyobb bankja, valamint egy nagy-britanniai le­ánybank is. A Moody's a csütörtöki euró­pai és amerikai tőzsdezárások után New Yorkban bejelentette: a leminősített pénzintézetek hosszú távú adós- és betétkoc­kázati besorolásai egy és három fokozat közötti mértékben rom­lanak, és így a befektetésre még éppen ajánlott kategória és a bóvli kategórián belül a legjobb fokozat között változnak. A spa­nyol bankok besorolása alatta van majdnem az összes nyugat­európai bankrendszerének. „Spanyolországban pang az in­gatlanpiac, és a munkanélküli­ség tartósan magas. A spanyol bankszektort különösen veszé­lyezteti az euróövezeti adósság- válságnak való kitettsége” - írta indoklásában a Moody's. Egyébként ugyanez a hitel- minősítő kedden 26 olasz ban­kot minősített le az ismét re­cessziós olasz gazdasági kör­nyezetre hivatkozva. A leminő- sítések okai között szerepel: a kormányzati takarékossági in­tézkedések tovább csökkentik az olasz gazdaságban jelentkező keresletet. A Moody's kimutat­ta: április végén az olasz bankok bruttó EKB-hitelállománya 271 milliárd euró volt - jóllehet ta­valyjúniusban még nem haladta meg a 41 milliárdot -, és a jelen­legi szint a legmagasabbak kö­zött van Európában. Visszatérve Athénhoz, ahol június 17-én újabb előrehozott választások lesznek: úgy lát­szik, a görögök megijedtek, mert a legújabb felmérés sze­rint ismét a nemzetközi hitel­megállapodást támogató, kon­zervatív Új Demokrácia párt ve­zeti a népszerűségi listát, nem pedig radikális baloldali, a megszorításokat hevesen ellen­ző SZIRIZA. Az elmúlt napok­ban minden felmérés alapján a SZIRIZA volt a legnépszerűbb görög párt. (MTI, TASR, ú) Nagyon megnehezítheti Obama helyzetét az új francia államfő Csúcsdömping a világpolitikában Elnököt is választanak vasárnap Szerbiában Tadicsnak áll a zászló ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Ismét csúcs­dömping lesz a világpolitikában. Tegnap kezdődött az amerikai Camp Davidben a G8-országok vezetőinek kétnapos értekezle­te, vasárnap és hétfőn pedig - szintén az USA-ban - a NATO csúcstalálkozóját tartják. Mind­két esemény keretében számos további, kétoldalú csúcsot is tar­tanak az államok vezetői. Hi­szen például a NATO minden idők legnagyobb szabású érte­kezletét - sorrendben a huszon­ötödiket - tartja, s több mint 60 állam- és kormányfőt várnak Chicagóba, a harmadik legna­gyobb amerikai városba, egyéb­ként a házigazda Barack Obama elnök szűkebb pátriájába. Ami a G8-csoport vezetőinek értekezletét illeti, a fő vitatéma az európai gazdasági és politikai válság. Természetesen napi­rendre kerülnek az arab tavasz, továbbá a Közel-Kelet és az észak-afrikai régió problémái is. A hivatalos bejelentés szerint Moszkva szeretné elkerülni, hogy Camp Davidben bármilyen nyilatkozat szülessen Szíriáról és Iránról. A Kreml törekvéséről Arkagyij Dvorkovics orosz elnö­ki tanácsadó számolt be az in­formális tanácskozás előtt. Hangsúlyozta, a Kreml úgy véli, „ezeknek a kérdéseknek a meg­oldására, az egyeztetett dönté­sek meghozatalára az ENSZ BT a legalkalmasabb”. A fejlett ipari országok - az USA, Kanada, Japán, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Német­ország, Olaszország -, valamint Oroszország vezetői vesznek részt a kétnapos G8-találkozón. Moszkvát Dmitrij Medvegyev kormányfő képviseli, Vlagyimir Putyin, akit május 7-én iktattak be harmadszor az államfői hiva­talba, belpolitikai elfoglaltságra hivatkozva lemondta részvéte­lét. Obama meghívta négy afri­kai ország vezetőit is az élelmi­szerbiztonsággal kapcsolatos tárgyalásokra. Több elemző is úgy vélte, hasznos lett volna az orosz­amerikai viszony szempontjá­ból, ha Putyin részt vesz a csú­cson. Ugyanakkor emlékeztet­nek: Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd miatt Washington tavaly júliusban már beutazási korlá­tozásokat rendelt el 60 olyan orosz tisztségviselővel szemben, akiket felelősnek tekintenek a Hermitage Capital amerikai be­fektetési alap jogászának 2009-ben, vizsgálati fogságban bekövetkezett haláláért. A sze­nátus ezen felül törvényt készül elfogadni orosz hivatalos szemé­lyek ellen. Itt érdemes emlékeztetni, Pu­tyin a NATO-csúcsra sem haj­landó elmenni, egyrészt az amerikai rakétavédelmi prog­ram miatt, másrészt azért - a feltételezések szerint -, mert a látványos közeledéssel meg akarja várni az amerikai elnök- választás eredményét. Elemzők az új francia elnök, Francois Hollandé és Obama tegnap estére meghirdetett ta­lálkozójára figyeltek. Hollandé állítólag itt kívánta bejelenteni, hogy Afganisztánból idő előtt, még ez év végéig kivonják a francia katonákat. Ez a lépés felbosszanthatja a NATO-szö- vetségeseket, és megnehezíthe­ti Obama elnök helyzetét. Pá­rizs jelenleg 3300 fős kontin­genst állomásoztat Afganisz­tánban. (TASR, MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Újvidék. Az elnök- választás második fordulóját rendezik holnap Szerbiában, a voksolás kimenetele kulcsfon­tosságú lehet az ország uniós csatlakozási törekvései, illetve egykori déli tartományával, Koszovóval fenntartott viszo­nya szempontjából, tekintve, hogy Belgrád nem ismeri el a terület függetlenségét. Az elnökválasztással egy időben tartják a vajdasági tar­tományi parlamenti választá­sok második fordulóját is, ame­lyen két magyar párt, a Vajda­sági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demok­rata Párt (VMDP) is küzd a voksokért. A szerbiai elnökválasztás május 6-i első fordulójából a legtöbb szavazatot kapott két jelölt, Borisz Tadics leköszönt államfő, az Európa-barát De­mokrata Párt (DS) jelöltje és az ellenzéki, nacionalista Tomisz- lav Nikolics, a Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltje jutott be a második fordulóba. A legutób­bi felmérések Tadics 56-58 százalékos győzelmét jósolták, a VMSZ is Tadics támogatására szólította fel a magyar válasz­tókat. Tadics immár harmad­szor szeretné elnyerni az elnöki tisztséget. A két forduló között növelte a feszültséget, hogy a naciona­lista ellenzék azzal vádolta meg a Demokrata Pártot: csa­lást követett el május hatodikai (szerb elnök- és parlamenti, szerbiai önkormányzati és vaj­dasági parlamenti) választáso­kon. Tadics cáfolta az ellenzék állításait, a választási bizottság pedig nem semmisítette meg a voksolás eredményét. A Vajdaságban a tartományi parlamenti választások máso­dik fordulóját is holnap tartják. A tartományi parlament 120 tagú, a képviselők egyik felét pártlistákról, a másik felét egyéni körzetekben választják meg. Ez utóbbi választást ren­dezik holnap, a körzetenként legjobban szereplő két jelölt részvételével. A VMSZ-nek tíz, a VMDP- nek pedig egy jelöltje jutott be a második fordulóba. A VMSZ a pártlistákról már négy képvise­lőt küldhet az tartományi kép­viselőházba. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom