Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-17 / 113. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 17. Iskola utca 21 A galántai középiskolások a Comenius-program keretében tanulmányi kiránduláson vettek részt Franciaország á la Kodály Gimi AZ SZMPSZ KÖZLEMÉNYEI Vers- és prózamondó tábor A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2012. júli­us 1-6. között Komáromban kilencedik alkalommal szervezi a Jókai Mór Vers- és Prózamondó Tábort az alapiskolák tanu­lói részére. Ez a tábor a verset szerető, tehetséges gyermekek tábora, mely egyben felkészülés az elkövetkező versenyekre, -fesztiválokra, másrészt a gyermekek adottságainak és a te­hetség kibontásának is a tere. A foglalkozásokat hazai és magyarországi szakemberek végzik. Programkínálatunkban szövegválasztás, szöveg- elemzés és előadás, valamint beszédtechnikai foglalkozások szerepelnek. A tábor részvételi díja bentlakóknak 50 euró, hazajárók­nak 25 euró. A táborozok ellátásának további költégeit az SZMPSZ pályázati forrásból fedezi. Jelentkezni az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz.sk) letölthető jelentkezési lapon lehet 2012. június 10-ig. Bővebb információt Jókai Tibor irodavezető ad a 035 7714 755 vagy a 035 7713 572 telefonszámokon. Jelentkezési lapot a következő címekre várjuk. Levélben: SZMPSZ P.O.BOX 49., 945 01 Komárno, e-mailen: szmpsz@szmpsz.sk. Magyarországi továbbképzések A Magyar Köztársaság Emberi Erőforrás Minisztériumá­nak Külhoni Magyarok Osztálya a Balassi Intézet köz­reműködésével a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 11. §-a értelmében 2012. év nyarára magyarországi elismert és akkreditált továbbképzé­seken való részvételre biztosít lehetőséget határon túli ma­gyar pedagógusok számára. A jelentkezéseket Szlovákiában a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége gyűjti össze. Ajelentkezés benyújtásának határideje 2012. május 29. A továbbképzések teljes kiírása, jelentkezési lapok és to­vábbi részletek az SZMPSZ honlapján találhatók. Az érdek­lődőknek további információt Jókai Tibor, az SZMPSZ iro­davezetője nyújt az alábbi elérhetőségeken: Tel.: 035/771 3572, e-mail: szmpsz@ szmpsz.sk. Verssel, énekkel köszöntötték az anyukákat (Fotó: M UAI) A POSTA HOZTA Anyák napi műsor A galántai Kodály Zoltán Gimnázium részt vett a Comenius-programban, melynek keretében 14 diák két tanár kíséreté­ben eljuthatott a sült bé­kacomb és a csiga hazá­jába, Franciaországba, Lyonba. SZARKA CSILLA Mindannyian számoltuk vissza a napokat, mikor indu­lunk, bár szinte mindenkiben ott lappangott a félelem, hogy majd nekünk is meg kell kós­tolnunk az említett étkeket. Szerencsére ezt a többség megúszta, kivéve egy diákot, aki megjegyezte, hogy a béka íze a haléhoz hasonló. Mi hit­tünk neki, bár személy szerint örülök, hogy kimaradtam eb­ből az élményből. Az egy hét alatt a legmeg­döbbentőbb észrevételünk az volt, hogy elkezdtük értékelni a szlovákiai iskolarendszert és gimnáziumunkat. Nem is cso­da, hiszen nálunk sokkal csalá­diasabb a környezet. Tény, hogy a francia iskola sokkal nagyobb a miénknél, mégis én egy börtönhöz tudnám hason­lítani. Mindenfelé szűk folyo­sók vezettek, rendkívül fáztunk még kabátokban is. A felsze­reltség terén sem vagyunk olyan mértékben elmaradva, mint gondoltuk. Az ott találha­tó tansegédeszközök csak pici­vel fejlettebbek a mieinknél. Ami még plusz pont nekünk, hogy a vezeték nélküli interne­tet a diákok is használhatják, míg a franciáknál ez nem lehet­séges. Tisztaságban és esztéti­kában is vertük őket. Ami vi­szont valóban csalódást oko­zott, hogy a programban nem részt vevő francia oktatók rop­pant ellenszenvesen viselked­tek az odalátogató diákokkal. 1:0a galántai tanárok javára. A hét folyamán sűrű prog­ramnak néztünk elébe. Korán keltünk és későn feküdtünk, hogy megcsodálhassuk a leg­fontosabb érdekességeket, akár szakadó esőben is. Betekintést nyertünk a kőolaj-finomítás és műanyaggyártás rejtelmeibe, megtekintettük Lyon hatalmas óvárosának egy részét. Lehető­ségünk nyílt megkóstolni né­hány hagyományos lyoni ételt a város egyik híres, előkelő ét­termében. Továbbá megtudtuk, hogyan készítették a Lumiére testvérek az első fényképeket és rövidfilmeket a róluk elnevezett filmtörténeti múzeumban. A heti program csúcspontját mindannyiunk számára a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában tett látoga- tásunkjelentette. A CERN, azaz az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet épületegyüttese Franciaország és Svájc határán terül el, és már 1954-től működik kiváló­an. Célja a részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fi­zika számára. Többek között itt született meg a World Wide Web (www), és itt állítottak elő és mutattak ki először anti- anyagot (antihidrogént). A lá­togatás során lehetőségünk nyílt betekinteni az intézmény munkájába, különösképpen az Atlas és az LHCb kutatóállo­mások tevékenységébe. Ebben volt a segítségünkre egy ott dolgozó kutató, aki részlete­sen elmagyarázta a részecske- gyorsító működésének elvét és célját. A kétórás előadást mindnyájan élvezettel hallgat­tuk, majd a Globe interaktív kiállítást vettük szemügyre, amely csodálatos módon szemléltette bolygónk, a Föld keletkezését. Kőrútunk a CERN területén a Microcosm kiállítással zárult, amely bemutatja a világegye­tem legkisebb építőelemeit, ilyenek az antiprotonok és a glüonok. Talán ez volt az a helyszín, amely valóban beve­zetett mindannyiunkat a fizika rejtelmeibe, magunk próbál­hattunk ki bizonyos kiállított műszereket, amelyek szemlél­tették számunkra a részecske- fizikai laboratóriumban folyta­tott munkákat. A különböző fény- és hangeffektek csak még jobban növelték az odalátoga­tók érdeklődését. Ezután Genf mesébe ülő utcáit róttuk, ahol a látvány mindenkit elkábított - akárcsak a magas árak. Az élet zajlott akkor is, ami­kor nem az iskola területén voltunk. Időnk kicsi, de annál értékesebb részét a minket be­fogadó családoknál töltöttük. Az ott élők többsége büszkél­kedhet egy-egy kiskedvenc- cel... a többiek pedig naggyal. Az első ott töltött éjszaka után az összes diákunk arról me­sélt, milyen háziállat várta őt a vendéglátójánál. Volt, akit nyuszi, mást kutya vagy ép­penséggel óriás macska. Ter­mészetesen nem oroszlánról van szó, csupán egy túlságo­san jól etetett házimacskáról, aki bekopogott, ha be akart jönni, felfeküdt az asztalra, ha szomjas volt, felrakták a kony­haszekrényre, hogy ott kiihas- sa saját üvegpoharából a vizet, és ha barátságos kedvében volt- akármilyen hihetetlen -, rá­kacsintott a mellette ülő em­berre. Ott aztán érdemes házi­kedvencnek lenni. Ha már ilyen jól tartják az ál­latokat, nem meglepő, hogy az emberek sem szenvednek hi­ányban. Egyik diákunk olyan szerencsés volt, hogy ezt is megtapasztalhatta. A vendég­látói elvitték őt egyik rokonuk­hoz. Hatalmas ház, hét autó; hát kell ennél több? Az egyik Ferrari indulásra készen ált, osztálytársam boldogan szállt be, és a meseautó vezetője már nyomta is a gázt. Nem sietett, így csak 200 km/h-val szágul­dottak, a rendőröknek azonban ez is elég volt. Habár semmi­lyen igazolvány nem volt a gimis lánynál, szerencsére nem lett belőle probléma, üldözőik meglepően megértőek voltak vele. A hét másik csúcspontja az utolsó esti buli volt, amikor is francia, olasz, lengyel, román és szlovákiai magyar (a prog­ramban részt vevő) tanár és diák együtt ropta a táncparket­ten. A rettenetes időjárás és az ehetetlen ételek ellenére na­gyon jól éreztük magunkat, és- itt szeretném jelezni a vezetői karnak - bármikor szívesen be­vállalunk még egy hasonló ki­rándulást. A szerző a galántai Kodály Zoltán Gimnázium 2. B osztá­lyos diákja Az anyák napja világszerte fontos nap, amelyen az anya­ságról emlékezünk meg. A kü­lönböző országokban más és más napokon ünnepük, Ma­gyarországon és mi, magyarok május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének tör­ténete az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban ta­vasszal tartották Rheának, az istenek anyjának és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is vol­tak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték. Az anyák napi köszöntés fontos dolog, s nem csak az anyának fontos. Fontos a gyermeknek, aki egy napra egy kicsit megáll és elgondolkozik, mennyi szépet és jót kapott már az édesanyjától. Mennyire szereti az édesanyját, s miért is szereti őt valójában. Május 10-én a komáromi Munka Utcai Alapiskola 5. évfo­lyama köszöntötte az anyuká­kat, nagymamákat. Készítettek ajándékot, tanultak verseket, énekeket. Már hetek óta készül­tek erre a nagy eseményre, mindenkinek megvolt a felada­ta, hogy zökkenőmentesen si­kerüljön a meghitt rendezvény. A iskola folyosója zsúfolásig megtelt a meghívott édes­anyákkal, nagymamákkal, a ta­nulók pedig izgatottak voltak a szereplés miatt. De természete­sen a műsor alatt oldódott a hangulat, egymást követték a versek, énekek. Felhangzott Koncz Zsuzsa: Mama, az Embe­rek együttestől szintén a Mama című dal, illetve Csonka András Virág helyett című éneke. Az anyukák nagy tapssal honorál­ták a gyerekek teljesítményét. A nagyon jól sikerült műsorvégén pedig a gyerekek szívecskével, ajándékkal is köszöntötték édesanyjukat. Mindenki jól érezte magát, könnyektől csil­logó szemmel ment haza. Dr. Králik Zsuzsanna A galántai gimnazisták a Lycée Jean-Paul Sartre-ban...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom