Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-03 / 102. szám, csütörtök
Ádernek több konfliktusa is volt Orbánnal, például a 2002-es választási vereség után; azt is terjesztették róla, hogy pártot akar alapítani www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 3. Közélet 3 Brüsszeli „száműzetésből” a Sándor-palotába Áder János, felesége Herczeg Anita és legkisebb lánya, Júlia a parlamenti páholyban, amikor a házelnök kihirdeti a köztársasági elnökválasztás eredményét (MTI-felvétel) A száműzött ember nagy visszatérése, illetve a Fidesz egyik nagy alakja csúcsra jut - ez a két meghatározás jellemezte az elmúlt hetekben az Áder Jánossal kapcsolatos összefoglalókat. Bemutatjuk az új magyar államfőt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Áder János nem tartozik a Fidesz alapító tagjai közé, de a kezdetektől a párt meghatározó alakja. Az új államfő 1959-ben az északnyugat-magyarországi Csornán született, jogot végzett az ELTE-n. A Fidesz alapítóival Kövér Lászlón keresztül került kapcsolatba. Hosszú ideig a Fidesz meghatározó politikusai közé tartozott. 2002-ig az összes választási kampányt ő vezette, a pártban az egyik legjobb stratégának tartották. 1990-től 2009-ig parlamenti képviselő, az első Orbán- kormány alatt az Országgyűlés elnöke. Áder kiszorulása a párt vezetéséből 2002-ben kezdődött, a folyamat betetőzéseként 2007-ben bejelentette, hogy 2009-től Brüsszelbe távozik, EP-képviselő lesz. Ezt a Fideszben sokan száműzetésnek tekintették. Nézeteltérés Orbánnal A most megválasztott államfő a 2002-es választások után került éles konfliktusba Orbán Viktor pártelnökkel. Fideszes körökben egyrészt őt okolták a vereségért - a felmérések szerint a választások fő esélyese a Fidesz volt, mégsem nyert. Másrészt a leköszönő házelnöknek nem tetszettek Orbán párton belüli centralizáló elképzelései. Többek között azért sem, mert így alóla is „kiszervezték a pártot”. Ennek ellenére 2002-2006 között a Fidesz parlamenti frakcióját vezette. Egyik legnagyobb stratégiai húzása ehhez az időszakhoz kötődik: ő volt az, aki ellenzékből „lemenedzselte” Sólyom László államfővé választását. Ekkor kapta egy MDF-es politikustól a csornai Charles Bronson becenevet. 2006-ban ismét összekülönbözött Orbánnal, akkor azon sértődött még, hogy nem szólhatott bele a Győr-Sopron megyei lista összeállításába (ebből a megyéből származik). A 2006-os választási vereség után visszavonult, a pártban nem vállalt vezető funkciót, a frakcióvezetői posztot párton belüli ellenfele, Navracsics Tibor kapta meg. Brüsszeli „száműzetés” 2007-ben úgy tűnt, végleg kegyvesztetté válik a Fideszben. Ez év januárjában jelent meg a fideszes Magyar Nemzetben a modem kori magyar sajtótörténet egyik legrejtélyesebb cikke, melyben egy álnéven publikáló szerző - kiléte máig sem ismert - azt állította, hogy Áder Schmitt Máriával, a Terror Háza igazgatójával egy új jobboldali párt alapítását tervezi. A cikk állításait minden érintett cáfolta, a párt is képtelenségnek minősítette, ám hónapokig mindenki azt találgatta, hogy vajon Orbán így akart-e üzenni Ádernek, hogy ne szervezkedjen. Akkoriban, a második választási vereség után kézzelfogható volt a jobboldalon az elégedetlenség, többen Orbán leváltásában látták a kiutat, ám több mint valószínű, hogy Áder vezetésével nem folyt szervezkedés ellene. Ennek ellenére Áder János pár hónap múlva bejelentette, EP-képviselőnek jelölteti magát. 2009-ben meg is választották, s lassan be is indult brüsszeli karrierje. Megfigyelők szerint Áder hosszú távra rendezkedett be az unió fővárosában, kivitte családját, tökéletesítette angoltudását és az EP-beli új szakterületével, a környezetvédelemmel kezdett el mélyrehatóbban foglalkozni. Pesti feladatok A helyzet részben 2011-ben változott meg. Orbán Viktor tavaly két fontos alkotmánytörvény előkészítésével bízta meg, így ismét bevonta a belpolitikai jellegű munkába. Áder irányításával készült az új magyar bírósági és választójogi törvény. Schmitt Pál lemondása után egy ideig úgy tűnt, Kövér László házelnök lehet az új államfő. Fideszes források szerint két fő oka volt annak, hogy Kövér meggondolta magát. Egyrészt a parlamenti elnöki poszt testre szabott konfliktusos habitusa számára, másrészt fideszes források szerint ő az egyetlen, aki a párt elnökségében ellent tud és mer mondani Orbánnak - így sokan úgy látták, jobb lenne, ha egyfajta belső fékként továbbra is Orbán mellett marad. Áder szervezőként és stratégaként sokszor végzett fontos munkát a Fidesznek, ám nyilvános szereplései sosem számítottak izgalmasnak. Nincs Orbánhoz hasonló, tömegekre hatni tudó karizmája, s tartózkodott az olyan szenvedélyes megjegyzésektől, mint amiket Kövér László tesz néha. Elemzők szerint hűséges lesz pártjához - ahogy eddig is volt -, ám elődjénél, Schmitt Pálnál függetlenebb személyiség, aki alkalom- adtán önálló véleményt fog megfogalmazni. Áder felesége Herczeg Anita bíró, négy gyermekük van (három lány és egy fiú). Apósa, Herczeg Géza szintén jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, felvidéki származású, Nagykaposon született 1928-ban, (MSz) Sólyom László volt a leginkább pártoktól független államfő, Schmitt Pál gyakorlatilag pártkatonaként viselkedett Áder János a rendszerváltás utáni ötödik államfő Magyarország köztársasági elnökei 1990-től Göncz Arpád Mád! Ferenc Sólyom László Schmitt Pál 1990-2000 2000-2005 2005-2010 2010-2012 der János 2012(Grafika: MTI ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rendszerváltás óta Áder János az ötödik magyar államfő - ha az ideiglenes elnököket is beleszámítjuk, akkor a hetedik. Magyarországon először 1918-ban vezették be a köztársaságot, az első (1918-19) és a második (1946-49) köztársaságnak összesen három államfője volt (Károlyi Mihály, Tüdy Zoltán, Szakasits Árpád). A kommunista időszakban az országnak nem volt köztársasági elnöke, az államfői jogokat az Elnöki Tanács kollektiven gyakorolta, az államfői reprezentációs feladatokat a tanács elnöke látta el. Liberális elnök Az ország első, szabadon választott köztársasági elnöke Göncz Árpád lett. Az író, műfordító politikust egy jobboldali többségű parlament választotta meg. A választásokon győztes MDF a legnagyobb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel kötött egyezsége értelmében utóbbi jelölhetett államfőt. Másodszor az MSZP-SZDSZ koalíciós többség választotta meg Gönczöt elnöknek (1995-ben), ő eddig az egyetlen államfő, aki egymás után kétszer is betöltötte a tisztséget. Göncz államfőként igyekezett viszonylag pártatlan lenni, igaz, mandátuma első felében jóval több törvényt küldött vissza a parlamentnek, mint a szocialista-liberális kormányzat alatt. Göncz megbízatása alatt négy kormánnyal működött együtt. Konzervatív fordulat 2000-ben az Orbán-kor- mány idején Mádl Ferencet választotta az Országgyűlés államfővé. A Fidesz és a Kisgazda Párt által kötött koalíciós egyezség értelmében ugyan Torgyánéknak joga lett volna az államfői jelölés, ám Orbán Viktornak sikerült olyan helyzetbe manővereznie koalíciós társát, hogy erről a jogáról kénytelen legyen lemondani. Mádl jogtudós, egyetemi tanár volt, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere. Pártpolitikai hozzáállására ugyanaz volt jellemző, mint Gönczére. Az őt megválasztó - jobboldali - kormány esetében kevesebb törvényt küldött vissza, műit a későbbi baloldali kormányoknak. Az egykori államfők közül ő az egyedüli, aki már nem él, egy éve hunyt el. Független a pályán Mádl után csak konzervatív jobboldali államfői voltak Magyarországnak. 2005-ben ugyanis a szocialista-liberális koalíció nem tudott megegyezni közös jelöltben - az MSZP a párt alelnökét, Szili Katalint jelölte -, így a „surranó pályán” egy független jelölt, Sólyom László jutott a Sándor-palotába. Az Alkotmánybíróság egykori elnökének jelölését a Védegylet nevű civil szervezet kezdeményezte - jelölést csak képviselők csoportja tehet és előbb az ellenzéki MDF, majd a Fidesz is felkarolta. Sólyom volt az eddigi államfők közül a leginkább pártoktól független. Az őszödi beszéd miatt kirobbant politikai válság idején komoly csatákat vívott a Gyur- csány-kormánnyal, ám 2010-ben a Fidesz sem támogatta újraválasztását, attól tartva, hogy túl független lesz. Aki lemondott Schmitt Pált 2010 nyarán választotta meg az Országgyűlés a Fidesz javaslatára. Ö volt a leginkább pártos államfő, kiszolgálta a Fideszt, másfél éve alatt minden törvényt aláírt, amit a kormánypárti többség elé tett. Hozzáállását kinevezésekor sem rejtette véka alá, amikor azt mondta, a törvényalkotás motorja kíván lenni. Schmitt az év elején kitört plágiumbotrány miatt távozott posztjáról. (MSz)
