Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-12 / 109. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 12. Csak a digitalizálás mentheti meg a kis filmszínházakat, áttörést a 3 dimenziós mozi hozna Nem vonzzák a közönséget a szabadtéri mozik Tavaly Szenem is kevesebbm mmtek el a szabadtéri moziba (A szerző felvétele) Galánta. Évről évre csök­ken a szabadtéri mozi lá­togatottsága. Tavaly a 28 vetítésből 1636 euró be­vétele származott a művelődési központnak. A mozi digitalizálása nélkül viszont idén nem várható a helyzet javulása. B. JUHOS MELINDA A városi művelődési központ évértékelő összegzése alapján a kultúrháznak a reklámtevé­kenységéből és a szabadtéri mo­zi üzemeltetéséből származott a legalacsonyabb bevétele. A kul- túrház 5000 eurós bevétellel számolt a különböző plakátok, reklám és információs anyag el­készítéséből, de csak 840 euró folyt be. Kevés programra - csu­pán a Mikulás-ünnepségre és az álarcosbálra sikerült szponzo­rokat találni. Korántsem zárta jó eredménnyel az évet a szabadté­ri mozi. Tavaly a 28 júliusi és au­gusztusi vetítésre összesen 679-en váltottak jegyet, ami át­lagosan 24 nézőt jelent. Egy-egy vetítés tehát 58 euró bevételt hozott, vagyis a költségvetésben tervezett 7000 euró helyett 1636 euró folyt be ebből. A kul- túrház a kedvezőtlen időjárás számlájára úja a rossz ered­ményt. Hasonló, de kissé jobb a helyzet a városi művelődési központban működő mozival. A 127 vetítésen összesen 4505 né­ző vett részt, ami 9812 euró be­vételt hozott a tervezett 17 000 euró helyett. Az idei évre kidol­gozott, decemberben elfogadott költségvetésénél viszont már kevesebb bevétellel kalkulál­nak, 14 000 euróval a beltéri és 5000 euróval a kültéri vetíté­sekből. Az előzetes ígéretek szerint legkésőbb szeptemberre digita­lizálják a városi mozit, ami által várhatóan nőne a nézők száma. Peter Kolek, a mozi vezetője ko­rábban elmondta, csak nagyjá­ból 20 százalékos növekedést remélnek, igazi áttörést csak a 3 dimenziós mozi hozhatna. Ko­lek szerint ez a mostani moder­nizáció valójában csak a meg­szűnéstől menti meg a mozit. Az újításnak köszönhetően Galán- tán is azonnal a premier után, nem pedig két-három hónapos késéssel tudják vetíteni a filme­ket. Idén a városi költségvetés­ből 93 913 eurót különítettek el a modernizálásra. A mozik digi­talizálása legkevesebb 120 000 euróba kerül. A költségek legfel­jebb felére pályázni lehet az au­diovizuális alapnál, amely álta­lában a modernizáció költségei­nek 35 százalékát támogatja. A pénz jelentős részének előte­remtése tehát a működtetők, ál­talában az önkormányzatok fel­adata. Akultúrház egyelőre nem nyújtotta be pályázatát az au­diovizuális alaphoz. A szenei szabadtéri moziban tavaly szin­tén csökkent a látogatók száma, a kultúrházi vetítésekre viszont egyre többen váltanak jegyet. Ezt szintén a rossz időjárással magyarázzák. Az egyik kiemelt téma az értekezletek, viták vezetése lesz - még lehet jelentkezni Iskolaigazgatók szakmai találkozója ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. A tavalyi sike­ren felbuzdulva május 16-án és 17-én másodízben ren­dezni meg Kovácspatakon a Komáromi járásban működő magyar oktatási intézmények vezetőinek szakmai találko­zóját a Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intéze­te és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Területi Választ­mánya. A találkozó egyik kiemelt témája az értekezletek, viták szervezése, vezetése. ,JK tréningszerű képzésen hangsú­lyosan lesz szó arról, miként kell racionálisan felépíteni egy értekezletet, hogy az lényegre törő legyen, meddig tartson, miként lehet jól levezetni egy vitát, kordában tartani az indu­latokat. Az iskolákban elég sok az értekezlet, többször vitás helyzeteket kell megoldani, de alig van olyan tanfolyam, ahol erre felkészítenék az iskolave­zetőket” - mondta Fekete Irén, a választmány elnöke. Egy to­vábbi előadás a tanfelügyelői vizsgálatok szemszögéből tag­lalja az oktatásügy helyzetét, és hasznos tanácsok hangzanak majd el az iskolai dokumentá­ció vezetéséről. Pék László, az SZMPSZ országos elnöke az SZMPSZ közelgő országos közgyűlése előtti helyzetet és a jövőbeni terveket ismerteti, Fo­dor Attila, a Comenius igazgató­ja pedig az általuk kínált akkre­ditált pedagógus-továbbképzé­sekről beszél. A találkozóval kapcsolatos további tájékozta­tást a 0907/111 455-ös vagy a 0905/912 006-os telefonszá­mon kaphatnak az érdeklődők. Korlátozott számban még fo- gadnakjelentkezést. (vkm) Régió 5 A tulajdonos ellen számtalan csődeljárás indult Romhalmaz a Napfényes tavaknál B. JUHOS MELINDA Szene. Több mint tizenöt éve áll a Napfényes tavak területén egy régi, mára romhalmazzá vált étterem. Bár a terület a vá­ros tulajdonában van, az ön- kormányzat tehetetlen. A Napfényes tavak vasútál­lomással szemközti bejáratá­nak tőszomszédságában ékte­lenkedik az embermagasságú gazzal benőtt egykori Gerendás étterem. A terület köré vont ide­iglenes bambuszkerítés cafa­tokban lóg, így a látogató elé szeméttelep tárul. „Az étterem a kilencvenes évek elején az ún. kisprivatizáció keretében ke­rült magánkézbe. Csak néhány évig, a kilencvenes évek köze­péig a működött. Tulajdonosa rossz anyagi helyzetbe került, így az éttermet elárverezték. A város kétszer is jelentkezett az árverezésre. Az első ízben meg­tartott árverést a bíróság sem­missé tette, ugyanis a végrehaj­tó a becsült értéknél alacso­nyabb áron árverezte el az in­gatlant. Másodszor ismét a vég­rehajtó hibájából szüntették meg az eljárást. A harmadik ár­verésnél egy pozsonyi vállalaté lett volna az épület, de tulajdo­nosa fellebbezést nyújtott be, így a bíró nem hagyta jóvá az ár­verezési eljárást” - nyilatkozott lapunknak Répássy Jarmila, a Szenei Városi Hivatal vezetője. Karol Kvál polgármester értesü­lései szerint a romos épületet öt évvel ezelőtt 170 000 koronára becsülték fel, ez az ott található vashulladék értéke, több érték ugyanis nincs az épületben. Az önkormányzat ügyvédhez fordult, a Szenei Idegenforgal­mi Vállalat pedig az építésügyi hivatalban ellenőrzést kért. A hivatalvezető azt mondta, gon­dot jelent, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni a pozsonyi tu­lajdonossal, aki nem veszi át a hivatal által postázott külde­ményeket sem. Ha a városnak sikerülne megvásárolnia az épületet, az idegenforgalmat szolgáló lé­tesítménnyé alakítanák. A tu­lajdonos nem csak a városnak adós, számtalan csődeljárás folyik ellenne, így sokan azok közül is igényt tartanának az épületre, aldknek tartozik. „Az épület alatt található 13,75 áras telket nem tervezi eladni a város” - mondta a hi­vatalvezető. Az objektum te­hát az idei szezonban is csúfí­tani fogja a Napfényes tavak pihenőövezetét. Siralmas látványt nyújt az elhagyatott étterem (A szerző felvétele) Emléktáblát avatnak André Kertész világhírű fotós tiszteletére, aki itt készítette egyik korszakalkotó képét, bemutatják a fotópályázat anyagát Százéves az esztergomi Szent István Strandfürdő A puttó nem került meg GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Ma változatos programmal várja az érdeklő­dőket a megnyitásának száza­dik évfordulóját ünneplő Szent István Strandfürdő. A centenárium alkalmából meg­hirdetett fotópályázat ered­ményhirdetése mellett szenio­rok úszóversenye és helytörté­neti vetélkedő is váija az ér­deklődőket. ,A centenáriumi fotópályá­zatra közel száz pályamű érke­zett. Ezek egy részét már láthat­ta a közönség a Duna Múzeum kiállításán. A mai tárlaton az összes alkotást megtekinthetik az érdeklődők” - tájékoztatta lapunkat Varga Péter sajtórefe­rens. A Szent István Strandfür­dő, a Duna Múzeum és az Art Fotográfiai Stúdió által meg­hirdetett versenyre harminc al­kotó nevezett be. A nevezők kö­zött voltak szlovákiai fotósok is. A pályaműveket Kovács Me­linda és Kaposi Endre fotómű­vész, Kollár Hilda, a Bajor Ágost Művelődési Ház vezetője és Heer Lajos, a strandfürdő igaz­gatója zsűrizte. A pályázat té­mája a víz és az ember közvet­len kapcsolata volt. A strand­életet, strandhangulatot és já­tékokat illetve étkezési szoká­sokat (a vattacukortól a lángo- sig) bemutató fotókkal is lehe­tett nevezni. A pályázat alapöt­letét André Kertész A víz alatt című korszakalkotó fotója ad­ta. Avilághírű fotós 1917-ben a Szent István Strandfürdőben készítette ezt a felvételt. A szer­vezők a pályázattal és a kiállí­tással az ő emléke előtt tiszte­legnek. Ma délelőtt fél tízkor a Zsolt Nándor Zeneiskola növendé­keinek rézfúvós térzenéje fo­gadja az ünnepségre érkező vendégeket. 10 órakor Pro- kopp Mária művészettörténész köszönti a vendégeket és nyit­ja meg a korabeli dokumen­tumokból, fotókból és képes­lapokból álló kiállítást. Fél ti­zenegykor Leitner József egy­kori esztergomi vízilabdás A műemlékegyüttessé nyil­vánított Szent István Strand­fürdő a város szívében, a Hé­vízi-tó területén működik. Eredeti kabinsoraival, napo­zóteraszaival, a kerthelyiség fejszobros kapuzatával és fe­dett medencéjének kiképzé­sével ma is a századelő han­gulatát idézi. A százéves év­forduló alkalmából a fürdő néhány hónapja felhívást tett közzé ezzel a szöveggel: „Ke­ressük az 1930-as születésű Puttót, akinek különös is­mertető jele, hogy mereven áll, balkezében egy kagylót, a nyitja meg a szeniorok úszó­versenyét. 13 órakor kezdődik a helyi fürdőkultúrával kap­csolatos vetélkedő. 15 órakor avatják fel André Kertész em­léktábláját, ezt a fotópályázat díjkiosztója követi. A rendez­vény fővédnöke Szabó Tünde, jobban Poszeidon háromágú szigonyát tartva. Az eltűnt kistermetű személy eredeti foglalkozása szökőkútdísz a Szent István Strandfürdő­ben, ezt az állását pedig az 1960-as évekig töltötte be. Azt követően eddig ismeret­len helyre távozott, ám egyes tanúk szerint nem hagyta el a várost, többen ugyanis látni vélték eltűnése után.” A szo­bor egyelőre nem került elő, a fürdő vezetősége ezért úgy döntött, rövid időn belül az eredeti szobrot hű másával pótolja, (guzsu) a Magyar Úszószövetség fő­titkára, aki 16 órakor köszönti a résztvevőket, majd Csombor Erzsébet, a Komárom-Eszter- gom megyei Levéltár igazga­tója és Pifkó Péter helytörté­nész mutatja be Esztergom ezeréves fürdőkultúráját. A szökőkutat díszítő szobor a gyerekek kedvence volt (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom