Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-11 / 108. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 11. www.ujszo.com Kijev mossa kezeit Kijev. A Julija Timosen- kót kezelő német orvos viseli a felelősséget a volt ukrán miniszterelnök gyógyításáért, annak következményeiért - közölte tegnap Raisza Bogatirjeva ukrán miniszterelnök-helyettes, egészségügyi miniszter. A hétéves börtön- büntetését töltő, gerincpanaszokkal küzdő politikust szerdán szállították az Ukrzaliznici nevű har- kivi kórházba, ahol Lutz Harms, a berlini Charité kórház ideggyógyásza kezeli. Bogatirjeva szerint Harms Németországból hozott magával gyógyszereket, s azokat fogja alkalmazni. Ukrán kollégái szükség esetén konzultálnak vele, de nem szólnak bele a gyógyításba. (MTI) Új izraeli kormány Jeruzsálem. Miközben Izraelben bizalmat szavaztak az új kormánynak, a zsidó államot egyre több bírálat éri amiatt, hogy napról napra bizonytalanabb az életben maradása két palesztin éhségsztráj- kolónak. Ók már két hónapja nem vesznek magukhoz ételt vádemelés nélküli fogva tartásuk ellen tiltakozva. A Gázai övezetet ellenőrző Ha- mász és az Iszlám Dzsihád radikális csoport bosszút ígértek az esetre, ha bármelyik palesztin éhségsztrájkoló meghalna. Egyébként az új nagykoalíciós kormánynak az ország történelmében szinte soha nem látott többsége van a parlamentben. A kneszet 120 tagja közül 94 vesz részt a koalícióban, ezért az új kabinetet nemzeti egységkormánynak is nevezik. Ami érdekes: az eddig ellenzéki Kadimát vezető Saul Mofazból miniszterelnök-helyettes és tárca nélküli miniszter lesz. Mofaz volt már vezérkari főnök és védelmi miniszter is. (MTI) Qatada kiadható Strasbourg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerdai ítéletével megnyitotta az utat a hírhedt Abu Qatada szélsőséges hitszónok Nagy-Britanniából történő kiutasítása előtt. A bíróság elutasította Qatada fellebbezését, amellyel meg akarta akadályozni, hogy kitoloncolják Jordániába. Abu Qatada hat évet töltött börtönben, és 2001 óta vív jogi küzdelmet a brit hatóságok kiutasítási törekvésével. Őt tartják az al-Kaida európai vezetőjének. (MTI) Az ellenzék vezetői szerint az Aszad-rezsim akarja terrorcselekményekkel megfélemlíteni az ENSZ megfigyelőit Szörnyű reggeli vérfürdő a szíriai fővárosban ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Több mint 55 halott és több mint 370 sérült. Ez a nem végleges mérlege a Damaszkusz egyik délnyugati negyedében tegnap reggel végrehajtott két robbantásnak. Az EU, az ENSZ és számos kormány elítélte a terrorakciót, amely a legvéresebb volt a kormányellenes megmozdulások tavaly márciusi kezdete óta. A szír kormány és az állami televízió szerint terroristák követték el a merényleteket, az ellenzék viszont azt állítja, az Aszad-rezsim áll a kettős merénylet mögött: a hatalom egyrészt az országban tartózkodó ENSZ-megfigyelőknek üzent ezzel, mondván, hogy nincsenek biztonságban, másrészt azt az állítását akarta alátámaszMár Damaszkuszban is mindennaposak a robbantásos merényletek (TASR/AP-felvétel) tani, hogy az al-Kaida fegyveresei jelen vannak Szíriában. A robbanások nyolc óra előtt, a reggeli csúcsforgalom idején történtek. A biztonsági erők lezárták a környéket, ahol egy katonai hírszerzési hivatal parancsnoksága is található. A két robbanás szinte egy időben történt, a detonációkba az egész város beleremegett. A televízió felvételein összeégett holttestek, füstölgő roncsok és többméteres kráterek voltak láthatók. A parancsnokság épületének külső fala összeomlott, a károk súlyosak. A mentők szanaszét heverő emberi testrészeket szedtek össze, a műszakiak pedig a járműmaradványokat igyekeztek eltávolítani. A tévé szerint nyolc zsákot raktak tele emberi maradványokkal. A robbantások után nem sokkal Robert Mood norvég tábornok, az ENSZ szíriai megfigyelőinek parancsnoka munkatársai kíséretében a helyszínre érkezett. Azt mondta, az ehhez hasonló támadások nagyban gátolják a válság politikai rendezését. Arra kért mindenkit Szíriában és az országon kívül, hogy segítse elő az erőszakcselekmények leállítását. (MTI, TASR, ú) Venizelosz próbálkozhat kormányalakítással, kevés remény a sikerre Avíz felett tartják Athént Brüsszel/Athén. Egyelőre nem engedik megfulladni az euróövezet kormányai Görögországot: az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF) folyósítják neki az esedékes 5,2 milliárd eurót, de csak részletekben. Harmadikként a középbal PASZOK vezetője próbálkozhat kormányalakítással. ÖSSZEFOGLALÓ Mivel szerdán este eredménytelenül végződött a koalíciós tárgyalások 2. fordulója is a görög konzervatív Új Demokrácia és a baloldali radikális Sziriza között, ez utóbbi vezetője, Ale- xisz Ciprasz visszaadta megbízatását az államfőnek, aki Evangelosz Venizeloszt kérte fel a kormányalakításra. A választásokon harmadik helyen végzett szocialista PASZOK vezetője, volt pénzügy- miniszter azt mondta, felajánlotta az együttműködést minden olyan pártnak, amely az eurózónában maradást támogatja. A radikális baloldali Ciprasz előzőleg széles koalíciót javasolt, viszont minden megszorító intézkedést befagyasztana. Mivel ez az EU-val való szakítást jelentené, Venizelosz elutasította az ajánlatot. Athén csak akkor számíthat az EU és a Nemzetközi Valutaalap segítségére, ha végrehajtja a korábbi megállapodásokban rögzített megszorító és reformintézkedéseket. Görögországnak június végéig további 30 milliárd euróra van szüksége. Ha a pénzcsapot elzárják, az ország csődbejut, már június végén. Venizelosznak három napja van a megegyezésre a szóba jöhető pártokkal, jóllehet az előző két kormányalakítási kísérlet során már mindhárom pártvezető találkozott egymással, ezért az újabb miniszterelnökjelölt próbálkozása kilátástalannak tűnik. A mentőalap, azaz az Európai Pénzügyi Stabüitási Eszköz (EFSF) kormányzótanácsa szerdai döntése értelmében tegnap átutaltak 4,2 milliárd eurót az adósságszolgálat teljesítésére fenntartott görög számlára. A fennmaradó egymilliárd euró folyósításának üteméről az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa a jövő hétfőn fog dönteni. Athénnak hétfőtől 450 millió euró értékben kell törlesztenie olyan lejáró kötvényeket, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak csatlakozni a görög államadósság restrukturálására kidolgozott és márciusban elfogadott programhoz. Emellett május 18-ig 3,3 milliárd eurót kell visszafizetniük a görögöknek az Európai Központi Banknak (EKB). Az Európai Bizottság előbb azt állította, a politikai bizonytalanságok dacára átutalják Görögországnak a következő, 5,2 müliárdos részletet. Ám a vasárnapi görög parlamenti választások eredményeiből következő bizonytalanság, a politikai patthelyzet miatt a hitelminősítők által legjobb adósként számon tartott, tripla A besorolású országok garanciákat kértek. Egy névtelenül nyilatkozó forrás úgy fogalmazott: szóba sem jött az 5,2 milliárd euró befagyasztása, mivel „mindenki tisztában van azzal, hogy nem folyósítani olyan lenne, mintha lábon lőnénk magukat, mivel ez a pénz a hitelezők, azaz a mi ja- vunkatszolgálja”. (MTI, ú) Újabb vitás pont Berlin és Párizs között Merkel: Afganisztánból együtt kell kivonulni ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német kancellár szerint a nemzetközi erők afganisztáni küldetését közösen kell befejezni. Angela Merkel a Bundestagban a legfejlettebb ipari országok és Oroszország (G8) májusi csúcstalálkozóján, valamint a NATO chicagói csúcsértekezletén képviselendő német álláspontot ismertetve hangsúlyozta: Berlin ragaszkodik az „együtt vonulunk be, és együtt vonulunk ki” elvéhez. A NATO parancsoksága alatt álló nemzetközi biztonsági erők (ISAF) a tervek szerint 2014 végéig hagyják el Afganisztánt. Francois Hollandé megválasztott francia elnök azonban a választási kampányban azt ígérte, hogy a francia csapatokat már 2012-ben kivonják az ázsiai országból. Úgy tűnik, az euróövezeti stabüitási paktum mellett ez újabb vitás pont Hollandé és a kancellár asszony között. Merkel szerint az afganisztáni küldetés több fontos célját sikerült elérni, így az al-Kaida számára Afganisztán már nem menedékhely, ahová bármikor vissza lehet vonulni, a tálib szélsőségesek ereje pedig jelentősen csökkent, miközben az afgán biztonsági erők létszámát sikerült a tervezett 360 ezerre emelni. A május 20-án kezdődő kétnapos NATO-csúcson több mint 60 ország és szervezet vesz majd részt, köztük az Európai Unió. Merkel szerint igen kedvező fejlemény, hogy jelentős számban lesznek jelen partnerek az értekezleten, hiszen Berlin az észak-atlanti szövetség kapcsolatainak minél szélesebb körű kiterjesztését javasolja, és az észak-atlanti mellett az Európán belüli biztonsági együttműködésre is nagy súlyt helyez. A kancellár asszony a NATO és Oroszország közötti együttműködésre szólított fel. Hangsúlyozta: a rakétapajzs ügyében folytatandó együttműködés minőségileg új fejezetet nyithat az észak-atlanti szövetség és Moszkva kapcsolatában. Németországnak „elemi érdeke”, hogy a vita párbeszéddé szelídüljön, és eredményre vezessen. (MTI, ú) Moszkva súlyos vádakkal illeti Tbiliszit Orosz-grúz feszültség MTl-HÍR Medvegyevet küldi maga helyett a G8-ak csúcstalálkozójára Putyin nem megy Amerikába Moszkva. Oroszország azzal gyanúsítja Grúziát, hogy szepa- ratistákkal együtt merényletet készített elő a 2014-es szocsi téli olimpia ellen, s ehhez a merénylethez használták volna fel azokat a fegyvereket, amelyekre Abháziában bukkantak e hónap elején. Az orosz terrorelhárítás tegnapi közlése szerint jelentős fegyverkészletre bukkantak a Szovjetunió szétesésekor Grúziától elszakadt Abháziában. A fegyverek között Igla és Sztrela rakétákat, tankelhárító rakétákat, gránátokat, trotilt, több tízezer lőszert találtak a Doku Umarov vezette csecsen lázadó csoport abház sejtjének felderítését célzó, még 2011-ben elkezdett akcióban. Moszkva szerint Umarov - aki 2007-ben alapította meg a Kaukázusi Emirátus nevű szervezetet, és a fegyverek Abháziéba szállítását irányította - szoros kapcsolatban áll a grúz különleges szolgálatokkal. A fegyvereket 2012- 2014-ben tervezték Szocsiba telepíteni. A felderítés során az abház csoport vezetőit őrizetbe vették. Még februárban elfogták a fegyvert továbbító futárt, aki Grúziából 300 detonátort szállított a kaukázusi területen működő, Umarovhoz tartozó sejtnek. ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök az új kormány megalakításával kapcsolatos teendők miatt nem utazik az USA-ba, a G8- csoport csúcstalálkozójára, s a kormányfői posztot tőle átvevő Dmitrij Medvegyevet küldi Camp Davidbe - erősítette meg tegnap az orosz kormányszóvivő. Ebből az tűnik ki, hogy a kormányfőnek viszont nem lesz sok dolga a kormányalakítással. A szóvivő magyarázata szerint Medvegyev május közepére terjeszti be javaslatát a várhatóan erősen átalakuló kormány összetételére, s a jelöltekkel Putyin személyes konzultációt kíván folyatni. NataljaTyimakova hozzátette, Medvegyev részvétele a G8-csúcson a külpolitikai irányvonal folyamatosságát bizonyítja. „Éppen Medvegyev államfői tevékenysége alatt történt lényeges előrelépés az orosz-amerikai viszonyban.” Putyin és Barack Obama amerikai elnök telefonon megállapodott abban, hogy a G20 csoport mexikói csúcstalálkozóján viszont négyszemközti megbeszélést tartanak. A G20-ak vezetői június 18-19-én a mexikói Los Cabosban találkoznak. A régi-új orosz elnök kampánya során azzal vádolta Washingtont, hogy pénzzel támogatta az oroszországi tiltakozó megmozdulásokat, amelyekhez hasonlókra nem volt példa azóta, hogy Putyint 2000-ben először elnökké választották. Washington most viszont aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz rendőrség erőszakkal lépett fel a hétfő óta Moszkvában zajló tüntetések résztvevői ellen. Egyes kommentárok szerint furcsa is lenne, ha az államfői posztot harmadszorra elfoglaló Putyin első hivatalos útja az USA-ba vezetne. (MTI, ú)
