Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-02 / 101. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 2. www.ujszo.com Ján Richter szerint most elsőbbséget élvez az idősek helyzetének javítása, a kismamák esetében igyekeznek legalább a jelenlegi szintet fenntartani Nem nő az anyasági összege, sem az ideje Pozsony. Nagy a valószínűsége, hogy nem lesz hosszabb az anyasági szabadság, és az anyasági segély összege sem emelkedik. Legalábbis erre lehet következtetni Ján Richter munka-, szociális és családügyi miniszter szavaiból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A miniszter rámutatott, a hosszabb anyasági szabadságot és a magasabb segélyt az előző kormány az uniós alapokból fedezte, ám 2013-ban ezek az alapok kimerülnek, az állami költségvetés pedig nem teszi lehetővé, hogy ebből fedezzék a kiadásokat. így az anyasági segély összege minden bizonnyal nem nő, és az ideje sem lesz hosszabb. Az anyasági szabadságot a Radičová-kormány 2011 januárjától hosszabbította meg, az addigi 28 hétről 34-re, ikrek esetében 37-ről 43 hétre. Az eredeti terv szerint az időtartam minden év januárjától hat héttel nőtt volna, míg 2014-ben elérte volna az egy évet. Csakhogy az államkassza kedvezőtlen helyzete miatt a Radičová-kabinet már ez évben kénytelen volt visszavenni ambiciózus tervéből - idén januártól már nem lett hosszabb az anyasági szabadság ideje, maradt a 34 (43) hét. Az anyasági segély összege viszont az előző kormány idején magasabb lett. 2010-ben ez a nő bruttó bérének 55 százaléka volt, 2011-től 60 százaléka, idén januártól pedig 65 százaléka. Ha a második Fico- kormány folytatná ezt a gyakorlatot, 2013 januijától az összeg a bruttó bér 70 százaléka, 2014-ben pédig a 75 százaléka lenne, vagyis lényegében az anya teljes nettó bére. Az előző kormány tervei szerint a kismama így teljes mértékben megkapta volna kiesett keresetét. Úgy tűnik azonban, az intézkedést a Fico-kormány nem folytatja, elsősorban az állami költségvetés hiányára hivatkozva. A szaktárca azt is felhozta, hogy az uniós alapok- amelyekből eddig finanszírozták a magasabb segélyt - lehívásának lehetősége csak 2013-ig tart. Ján Richter úgy nyilatkozott, igyekeznek legalább a jelenlegi szintet megőrizni - lényegében azonban még a mostani szint megmaradása sem egyértelmű. A miniszter hozzátette, számára most inkább az idősek helyzetének rendezése élvez elsőbbséget, fsán, akt) RÖVIDEN Tisztogatások a külügyben Pozsony. Folytatja vezető beosztottjainak cseréjét az új külügyminiszter. Miroslav Lajčák (független) eddig hat igazgatót (köztük három vezérigazgatót) váltott le. Mint mondta, célja a külügyminisztérium apolitizálása. Lajčák hivatalba lépésétől kezdve hangoztatja, hogy a korábban Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) által vezetett tárca megkérdőjelezhető módszerekkel osztotta szét a hatáskörébe tartozó fejlesztési támogatásokra elkülönített pénzt, feltehetően a csúcsvezetőkhöz közeli személyeknek és szervezeteknek. A gyanú főleg a nemzetközi fejlesztési támogatásokért felelős ügynökség leváltott igazgatóját érinti. A minisztériumban belső ellenőrzést indítottak. (SITA) Gašparovič nem bojkottál Pozsony. Nem követi a német, az osztrák és a cseh államfő példáját, hanem elmegy a közép-európai elnökök jaltai találkozójára Ivan Gašparovič. A szlovák köztársasági elnök ezt szóvivőjén keresztül közölte, miután Mikuláš Dzurinda a találkozó bojkottjára szólította fel. A nemrég leköszönt külügyminiszter szerint szükség van arra, hogy Szlovákia az említett államokhoz csatlakozva tiltakozzon Julija Timosenko volt ukrán kormányfő fogvatartása kapcsán. Gašparovič szerint a tiltakozásnál fontosabb a párbeszéd, ezért részt vesz a csúcson. Ukrajna öngólokat rúg magának, jegyezte meg az ország uniós csatlakozási esélyeivel kapcsolatban tegnapelőtt Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter. (SITA, TASR) A kormányprogram elfogadását várhatóan hosszú vita fogja megelőzni Lassan beindulhat a törvénygyár ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma kezdi májusi ülését a parlament. Az ülés legfontosabb pontja az új kabinet kormányprogramjának megtárgyalása - a kormány ugyanis csak ennek elfogadása után fejthet ki lényegi tevékenységet. A programot Robert Fico miniszterelnök fogja bemutatni, előtte még a pótképviselők eskütételére kerül sor. Mától nyolc új honatya kezdi meg munkáját, ők az államtitkári és hivatalvezetői posztokra távozó smeres képviselők helyeit veszik át. A kormányprogram elfogadását várhatóan hosszú parlamenti vita fogja megelőzni, mely csak holnap kezdődik, mivel a kormányfői belépő után először a bizottságok tárgyalnak a dokumentumról. Az alkotmány szerint az új kormánynak a kabinet kinevezésétől számított 30 napon belül Fico bizalmat kér (SITA-felv.) kérnie kell a törvényhozás bizalmát. A kormányprogram elfogadása után az állandó eu- rómentőövről (ESM) fognak tárgyalni a képviselők. Az ESM-et már tavaly augusztusban elfogadta a Radičová-kormány, ám az SaS ellenállása miatt nem került a parlament elé - a kabinet októberben végül az ESM elődjének tartott első mentőöv (EFSF) elutasítása miatt bukott meg. Az állandó mentőövet biztos, hogy megszavazza a parlament, ugyanis a kormányzó Smer mellett az SDKÚ, a KDH és a Híd is támogatja. Az ESM ratifikálásához ráadásul elég az összes képviselő többségének támogatása (76 voks). A Smemek egymagában 83 képviselője van. Az ESM ratifikálása után több képviselői indítványról is tárgyalnak a honatyák, ezekről viszont csak a jövő héten fognak vitázni. (MSz, SITA) Gyorsan doktor lett Richter diplomájával is gond lehet Pozsony. Kételyek merültek fel Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter Be. oklevelével kapcsolatban, amelyen 2002. januári dátum szerepel. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem egykori rektora és dékánja szerint a kérdéses időszakban nem adtak ki ilyen diplomákat a jogi karon, mert nem rendelkeztek akkreditációval. Az akkori rektort, Müan Murgašt 2009-ben kizárták a Smerből. A miniszter a Sme napilap kérdésére azt nyilatkozta, nem emlékszik, mi volt szakdolgozatának témája. Richter azt állítja, további 38 hallgatótársa szerzett diplomát 2002 januárjában. 2004-ben Richtert párttársa, Mojmír Mamojka akkori dékán döntése alapján vették fel a magiszteri képzésre. Ezt 2007 májusában fejezte be, októberben pedig már a JUDr. címet is megszerezte. (vps) Az MKP az EBESZ-hez és az ET-hez fordul Berényi: ez a program a beolvasztásról szól Zvolenská szerint a pénzt igazságosan osztják el, valamennyi egészségügyi szolgáltató kap belőle Év végéig futja a béremelésre az 50 millióból ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az új kormány- program kisebbségeket érintő része tudatosan mellőz bizonyos témákat, figyelmeztet Berényi József. Az MKP elnöke szerint Robert Fico és kormánya tudja, hogy a mai jogszabályok és intézményi keretek között a szlovákiai magyar közösség megszűnésre van ítélve. „Ezért nem helyeznek kilátásba jogfosztást, de jogbővítést sem” - vélekedik Berényi. Meglátása szerint a Fico- kormány által előterjesztett dokumentum arra a hibás megközelítésre alapozza az elkövetkező négy év kisebbségpolitikáját, mely szerint a többségi nemzetnek és az adott kisebbségnek ugyanazon támogatásra van szüksége ahhoz, hogy identitását megőrizze, kultúráját fenntartsa. Sérelmezi továbbá, hogy a kormányprogram nem tesz említést a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlások átvételéről sem (átfogó kisebbségi törvény elfogadása, a kisebbségek nyelvhasználati jogainak további bővítése). „Az MKP levélben tájékoztatni fogja az EBESZ és az Európai Tanács illetékes tisztségviselőit, hogy a két szervezet Szlovákiával szemben megfogalmazott állásfoglalásait a kormányprogram figyelmen kívül hagyja” - ígéri a pártelnök, (ú.vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megnyitja a kormány az 50 millió eurós tartalékalapot, vagyis a nővérek, valamint júliustól az orvosok is megkapják a törvény által garantált magasabb bért. Erről hétfőn egyezett meg Zuzana Zvolenská tárcavezető az e- gészségbiztosítókkal. Vagyis a pénzt először a biztosítók kapják meg, amelyek továbbítják a kórházaknak és a többi egészségügyi szolgáltatónak. Még szükség van a munkáltatókkal való megegyezésre, mondta Zvolenská, hogy a pénzt ők se fordítsák más célra, kizárólag a bérek emelésére. A miniszter szerint a pénz igazságosan lesz elosztva, valamennyi egészség- ügyi szolgáltató részesül belőle. Az 50 millió eurós tartalék- alap megnyitása biztosítja tehát, hogy az állam már idén júliustól magasabb összeget fog fizetni a biztosítottjai után. Zuzana Zvolenská szerint ez azt jelenti, hogy az ügy rendezése érdekében nem az állami költségvetést nyitják meg. Mindhárom biztosító, a két magánbiztosító is ígéretet tett, hogy ezt a pénzt csakis a béremelésekre juttatják el a szolgáltatóknak. Egyelőre úgy tűnik tehát, az állam mégiscsak előteremti a pénzt az orvosok és nővérek jelentősnek mondható béremelésére. Marián Petko, a nem állami tulajdonú kórházakat tömörítő Kórházak Szövetségének elnöke szerint viszont ez csak tűzoltás: rövid távon megmenti ugyan a csődtől a kórházakat és a többi szolgáltatót, ám ha nem készítenek elő egy hosszú távon is működő finanszírozási rendszert, a probléma nem oldódik meg. Ez év végéig az 50 millió euró talán elég lesz a megemelt bérekre, jövőre azonban az államnak mindenképpen többet kell fizetnie a saját biztosítottjai után, hogy több pénz jusson a rendszerbe. Az egészségügyi minisztérium szerint az egész idei évet tekintve az orvosok és nővérek béremelésére, összehasonlítva az előző évvel, plusz 107 millió euró szükségeltetik. Jövőre pedig plusz 175 millió, mivel januárban a törvény szerint meg kell valósulnia az orvos- bér-emelés harmadik szakaszának (idén januárban volt az első, júliusban lesz a második, 2013 januárjában a harmadik, utolsó emelés). Zuzana Čiž- máriková szóvivő szerint ráadásul ebben az összegben még nincs benne a bérek esetleges valorizációja, illetve az az 5 százalékos további emelés, amit a kollektív szerződés alapján kell megtenni, függetlenül a januártól, ületve áprilistól hatályosjogszabályoktól. A nővérek minimális bérének idén áprilistól, gyakorlattól függően 640 és 928 euró között kell lennie. Az orvosok bére idén januárban, szakvizsgáktól függően a nemzetgazdasági átlagbér 1,05-1,6-szorosára nőtt, júliustól 1,2-1,9-szeresére, jövőjanuárban pedig az országos átlagbér 1,25-2,3-szorosára kell emelkednie, (sán, TASR) A szociális miniszter szerint ma így áll a helyzet: vagy az idősek, vagy a családalapítás támogatására futja a költségvetésből (Ján Krošlák illusztrációs felvétele)
