Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-18 / 90. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. DlGlTÁLlA 17 Sony Xperia S. Az óriási felbontás mellett a képek, hátterek, videók borotvaélesek, hosszú ideig csak pislogtunk és gyönyörködtünk bennük. (Képarchívum) Az Amazon könyvforgalmazó ellen szövetkeztek Az Apple kartellezhetett a könyvkiadókkal MTl-HÍR Az amerikai kormány tröszt- ellenes eljárást kezdeménye­zett az Apple és több könyvki­adó ellen, azzal vádolva őket, hogy a verseny korlátozásának érdekében az elektronikus könyvek árának emelésére szövetkeztek. A kereset szerint, amelyet egy manhattani szövetségi bí­róságon nyújtottak be, a cégek két évvel ezelőtt kötöttek titkos alkut, amikor az Apple az iPad kibocsátására készült. A meg­egyezés értelmében az elekt­ronikai óriásvállalat minden eladott e-könyv után 30 száza­lékosjutalékot kapott. Az amerikai igazságügyi mi­nisztérium szerint az árkartell miatt a fogyasztók több tízmil­lió dollárral többet fizettek az e-könyvekért, mint amennyit rendes versenykörülmények között kellett volna. A paktum tagjai az Amazon elektronikus könyvforgalmazó ellen szövet­keztek, amely alacsony, 9,99 dolláros áron árulta saját digi­tális kiadványait. Három kiadó - a News Cor- porationhoz tartozó Harper- Collins Publishers, CBS tulaj­donában lévő Simon & Schus­ter és a Lagardere által birto­kolt Hachette - beleegyezett az amerikai igazságügyi mi­nisztériummal a peren kívüli megállapodásba. A megegye­zés részleteit nem hozták nyil­vánosságra. Az Apple és a Pe- arsonhoz tartozó Penguin Group és a Verlagsgruppe Ge­org von Holtzbrinck GmbH tu­lajdonában lévő Macmillan el­len az amerikai kormány a bí­róságon kíván érvényt szerez­ni igazának. Az igazságügyi minisztérium nyilvánosságra hozta az egyik kiadó vezetőjének e-maüjét, amelyben az a cégek összefo­gása mellett érvelt annak érde­kében, hogy áremelésre kész­tessék az Amazont e-könyvek- ről megkötött árkartell ügyé­ben az Európai Unió is vizsgá­latot indított. Kétmillió kötet lesz az e-könyvtárban A jövő könyvtára Az Xperia S apróbb hibái, hiányosságai ellenére is megbízható, stílusos Az első új Sony mobil Végleg búcsút vettünk a Sony Ericssontól mint márkától. A svédek min­dig is gyengék voltak a kereskedelmi eladásra szánt termékekben, a ja­pánokkal közös vállal­kozás kerékkötője az ipari hardverek gyártó­jaként híres Ericsson lett. A Sony visszavette a kormányrudat, a közös vállalkozás élére ők álltak. TESZT A legelső androidos Sony okostelefon az Xperia S. Aho­gyan a neve is, maga a készülék is végletekig letisztult, csicsa- mentes, mégis finoman ele­gáns. A fehér színű modell nem feltétlenül mutat jól, a fekete verziós sokkal ütősebb, de ez nyilván ízlés kérdése is. Az elő­lapon a kijelző felületet felül a Sony feliraton, kamerán és hangszórón kívül nem töri meg semmi, a kijelző kávája ugyan normál méretű, de az üvegla­pon nagyon nehéz felfedezni, hogy hol kezdődik a kijelző és hol a keret. A tokozás szélén végigfutó milliméteres csík azt az érzetet keltheti, mintha a ki­jelzőnek az lenne a kerete. Az Xperia S legfurcsább és talán legvitathatóbb része az alja. A különálló, de érintős gombok alatt egy átlátszó sávot találunk, amelyben a gombok ikonjait látjuk. Ez a sáv kapott egy ledes megvilágítást, ami sötétben nagyon jól mutat, vi­szont itt még nem ér véget a ház, kapunk egy teljesen célta­lan 9 milliméteres részt alul. Itt csupán a készülék mikrofonja kapott helyet, funkcionálisan egyéb értelme nincs. A mű­anyag darab révén mégis könnyebb fogása van az esz­köznek, gépelés közben, vagy oldalra fordítva játék vagy vi­deózás alatt könnyebb kézben tartani. így viszont a 115 mil­liméteres mobil majdnem 130-ra nőtt. Ha az Xperia S oldalát néz­zük végig, akkor is a letisztult vonalak köszönnek vissza. A mini HDMI- és a microUSB- csatlakozó aljzatok kipattint­ható fedőt kaptak, szerencsére a fülhallgatót barkácsolás nél­kül lehet beilleszteni a helyére. A gombok keskenyek, ezüst színűre fújt műanyagok. Elsőre csinosnak tűnnek, de jobban megvizsgálva rájövünk, hogy olcsó hatást keltő, kicsit lötyö­gő, alacsony nyomáspontú gombokat kaptunk. A gombok egyetlen problémája, hogy meglehetősen laposak, emiatt nehéz megtalálni őket vakon. A borítás még egy problémá­ja, hogy a hátlap gyenge, vé­kony műanyag, szinte már ga- gyinak hat megnyomkodva. Hiába tesszük helyére rende­sen, fogás közben benyomódik, mozog, kicsit recseg is a szé­leknél. Ez a fotókról nem fog kiderülni, kézbe véve a mobilt viszont komoly csalódást okozhat egy ennyire apró, mégis idegesítő dolog. A dizájn hiába sikerült szépre, a szerelés és a felhasznált anyagok lelo- hasztják a rajongást. A borús tények után viszont vannak sokkal derűsebb részle­tek is. Elsősorban a kijelző minő­sége lesz az, ami miatt sokan szeretni fogják az Xperia S-t. A 4,3 hüvelyk képátló még nem túl nagy ahhoz, hogy a telefon nyomja a zsebet, de médiafo­gyasztásra, játékra és egyéb cé­lokra már elegendően nagy. Ta­valy a legtöbb 4,3 hüvelykes ki­jelző még WVGA felbontással, esetleg qHD-val érkezett, az Xperia S viszont a 1280x720-as felbontásával újabb szintet lé­pett. Ez a gyakorlatban hüvely­kenként! 342 pixeles sűrűséget jelent, amivel veri az iPhone re­tina displayt is. Az óriási felbontás mellett a képek, hátterek, videók borot­vaélesek, hosszú ideig csak pis­logtunk és gyönyörködtünk bennük. A böngészőben ugyan senki nem akar mikrobetűket olvasni, de akár teljes nézetben is jól mutat a legtöbb oldal, azok is, amelyeket asztali böngé­szőkre optimalizáltak. A legna­gyobb meglepetés pedig akkor ér, ha kisétálunk a tavaszi nap­sütésbe, a kijelző a korábbi LCD-ket megszégyenítő módon jól látható közvetlen fényben is. Azt persze ne várjuk tőle, hogy a kontraszt nélküli fotók is jól ját­szódjanak, de a menük, home screenek, kezelőfelületek használhatók maradnak akkor is, ha nem fordulunk árnyékba. A felület egyébként karcálló, normál igénybevétel mellett ki­zárt, hogy megsértsük. A zsír vi­szont csúnyán mutat rajta, az egyébként 10 ujj érintését egy­szerre érzékelni képes felület könnyen koszolódik. Az új trendeknek megfelelő­en microSD foglalat már nincs a készüléken, cserébe 32 giga­bájt beépített háttértárat ka­punk, ami mellé 1 gigabájt memória áll az alkalmazások rendelkezésére. A kötelező szenzorok és vezeték nélküli vezérlők megvannak, igaz, mobilinternetezésnél be kell érni a 14,4 Mbps elméleti sáv- szélességet kínáló HSDPA‘-val, ha nincs Wi-Fi lefedettség. Aki filmnézésre vagy játékkonzol­ként használná a telefont, az bizonyára örülni fog a HDMI- csatlakozónak, amivel tévére küldhetjük ki a kijelző képét. A szoftver szempontjából sajnos nem érdemes komoly vizsgálatokba belemenni, ugyanis az Android Gingerbre- addel gyárilag érkező Xperia S rövid időn belül megkapja az Android 4.0 Ice Cream Sand­wichet, így bármit mondanánk, az valószínűleg heteken belül elavulna. Még nem lehet tudni, hogy a Sony mit tesz hozzá a Google gyári kialakításához, de akit érdekel, hogy mire számít­hat ICS alatt, az olvassa el ko­rábbi anyagunkat a témában. A kijelzőhöz hasonlóan a be­épített kameramodul is vüág- színvonalú, a gyártó saját Ex- mor-R típusú, hátsó megvilágí­tású 12 megapixeles szenzorát használta fel az Xperia S-ben. A modul gyenge fényviszonyok között is részletgazdag, szép képeket csinál, dinamikatar­tománya pedig kiváló. Sajnos a részletek megőrzése alacso­nyabb zajszűrést jelent, teljes nagyításon egy-egy színes pixel azért bezavar. A kamerához dedikált, kétál- lású gomb jár. A gomb hosszú nyomásával a lezárt kamera is felébreszthető, ilyenkor a telefon néhány másodperces késlekedés után azonnal fotót is készít. Saj­nos az elsütőgomb kicsit kicsire sikerült és eléggé erős nyomást igényel, ami néha bemozdult fo­tót eredményez. A villanó egyet­len LED, ami elmarad a Nokia 808 PureView dupla LED + xenon va- kukombinációjától, de minden­napi használatban elegendőnek bizonyult. Az Xperia S apróbb hibái, hi­ányosságai ellenére is egy megbízható, stílusos választás. A 2012-es felhozatalban nem versenyez a legjobb okostele­fon címért, de szép, szerethető és mellette jó és használható eszközt kapunk, ráadásul vi­szonylagkedvező áron. (hw) ÖSSZEFOGLALÓ Több mint kétmillió kötetes kezdő állománnyal indulhat az Egyesült Államok digitális köz­könyvtára - jelentette be Ro­bert Damton, a Harvard egye­temi könyvtárának igazgatója. A szakember arról számolt be, hogy a 2010 októberében meg­álmodott Digital Public Library of America (DPLA) koncepció az elkövetkező egy évben meg­valósulhat, és jövő áprilistól legalább ennyi, nem jogvédett munkához tesz lehetővé sza­badhozzáférést. A DPLA jelenleg ugyanazok­nak a szerzői jogi kérdéseknek a megoldásán dolgozik, ame­lyekbe korábban a Google is ütközött. Az internetes keresőt üzemeltető cég a Google Books keretében több millió könyvet tervezett digitalizálni úgy, hogy ezek felhasználásához az engedélyt csak utólag kérte volna, ami a kiadói ipar felhá­borodását váltotta ki. „A Google Books alapvető- enremek ötlet volt. A varázsla­tos technológiájával, erőforrá­saival és energiájával a Google a világ legnagyobb digitális tu­dományos könyvtárának létre­hozását tűzte ki célul” - mond­ta Damton. Végül azonban elbuktak, amikor szétválasztották a köz­kincsnek számító munkákat és a szerzői jogvédelem alá eső könyveket. A legfontosabb ta­nulság a keresőóriás kudarcá­ban, hogy egy ilyen hatalmas digitális könyvtár létrehozá­sánál a közjót kell szem előtt tartani, tette hozzá a pro­fesszor. (i) Az árkartell miatt a fogyasztók több tízmillió dollárral többet fi­zettek az e-könyvekért (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom