Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-18 / 90. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. DlGlTÁLlA 17 Sony Xperia S. Az óriási felbontás mellett a képek, hátterek, videók borotvaélesek, hosszú ideig csak pislogtunk és gyönyörködtünk bennük. (Képarchívum) Az Amazon könyvforgalmazó ellen szövetkeztek Az Apple kartellezhetett a könyvkiadókkal MTl-HÍR Az amerikai kormány tröszt- ellenes eljárást kezdeményezett az Apple és több könyvkiadó ellen, azzal vádolva őket, hogy a verseny korlátozásának érdekében az elektronikus könyvek árának emelésére szövetkeztek. A kereset szerint, amelyet egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtottak be, a cégek két évvel ezelőtt kötöttek titkos alkut, amikor az Apple az iPad kibocsátására készült. A megegyezés értelmében az elektronikai óriásvállalat minden eladott e-könyv után 30 százalékosjutalékot kapott. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint az árkartell miatt a fogyasztók több tízmillió dollárral többet fizettek az e-könyvekért, mint amennyit rendes versenykörülmények között kellett volna. A paktum tagjai az Amazon elektronikus könyvforgalmazó ellen szövetkeztek, amely alacsony, 9,99 dolláros áron árulta saját digitális kiadványait. Három kiadó - a News Cor- porationhoz tartozó Harper- Collins Publishers, CBS tulajdonában lévő Simon & Schuster és a Lagardere által birtokolt Hachette - beleegyezett az amerikai igazságügyi minisztériummal a peren kívüli megállapodásba. A megegyezés részleteit nem hozták nyilvánosságra. Az Apple és a Pe- arsonhoz tartozó Penguin Group és a Verlagsgruppe Georg von Holtzbrinck GmbH tulajdonában lévő Macmillan ellen az amerikai kormány a bíróságon kíván érvényt szerezni igazának. Az igazságügyi minisztérium nyilvánosságra hozta az egyik kiadó vezetőjének e-maüjét, amelyben az a cégek összefogása mellett érvelt annak érdekében, hogy áremelésre késztessék az Amazont e-könyvek- ről megkötött árkartell ügyében az Európai Unió is vizsgálatot indított. Kétmillió kötet lesz az e-könyvtárban A jövő könyvtára Az Xperia S apróbb hibái, hiányosságai ellenére is megbízható, stílusos Az első új Sony mobil Végleg búcsút vettünk a Sony Ericssontól mint márkától. A svédek mindig is gyengék voltak a kereskedelmi eladásra szánt termékekben, a japánokkal közös vállalkozás kerékkötője az ipari hardverek gyártójaként híres Ericsson lett. A Sony visszavette a kormányrudat, a közös vállalkozás élére ők álltak. TESZT A legelső androidos Sony okostelefon az Xperia S. Ahogyan a neve is, maga a készülék is végletekig letisztult, csicsa- mentes, mégis finoman elegáns. A fehér színű modell nem feltétlenül mutat jól, a fekete verziós sokkal ütősebb, de ez nyilván ízlés kérdése is. Az előlapon a kijelző felületet felül a Sony feliraton, kamerán és hangszórón kívül nem töri meg semmi, a kijelző kávája ugyan normál méretű, de az üveglapon nagyon nehéz felfedezni, hogy hol kezdődik a kijelző és hol a keret. A tokozás szélén végigfutó milliméteres csík azt az érzetet keltheti, mintha a kijelzőnek az lenne a kerete. Az Xperia S legfurcsább és talán legvitathatóbb része az alja. A különálló, de érintős gombok alatt egy átlátszó sávot találunk, amelyben a gombok ikonjait látjuk. Ez a sáv kapott egy ledes megvilágítást, ami sötétben nagyon jól mutat, viszont itt még nem ér véget a ház, kapunk egy teljesen céltalan 9 milliméteres részt alul. Itt csupán a készülék mikrofonja kapott helyet, funkcionálisan egyéb értelme nincs. A műanyag darab révén mégis könnyebb fogása van az eszköznek, gépelés közben, vagy oldalra fordítva játék vagy videózás alatt könnyebb kézben tartani. így viszont a 115 milliméteres mobil majdnem 130-ra nőtt. Ha az Xperia S oldalát nézzük végig, akkor is a letisztult vonalak köszönnek vissza. A mini HDMI- és a microUSB- csatlakozó aljzatok kipattintható fedőt kaptak, szerencsére a fülhallgatót barkácsolás nélkül lehet beilleszteni a helyére. A gombok keskenyek, ezüst színűre fújt műanyagok. Elsőre csinosnak tűnnek, de jobban megvizsgálva rájövünk, hogy olcsó hatást keltő, kicsit lötyögő, alacsony nyomáspontú gombokat kaptunk. A gombok egyetlen problémája, hogy meglehetősen laposak, emiatt nehéz megtalálni őket vakon. A borítás még egy problémája, hogy a hátlap gyenge, vékony műanyag, szinte már ga- gyinak hat megnyomkodva. Hiába tesszük helyére rendesen, fogás közben benyomódik, mozog, kicsit recseg is a széleknél. Ez a fotókról nem fog kiderülni, kézbe véve a mobilt viszont komoly csalódást okozhat egy ennyire apró, mégis idegesítő dolog. A dizájn hiába sikerült szépre, a szerelés és a felhasznált anyagok lelo- hasztják a rajongást. A borús tények után viszont vannak sokkal derűsebb részletek is. Elsősorban a kijelző minősége lesz az, ami miatt sokan szeretni fogják az Xperia S-t. A 4,3 hüvelyk képátló még nem túl nagy ahhoz, hogy a telefon nyomja a zsebet, de médiafogyasztásra, játékra és egyéb célokra már elegendően nagy. Tavaly a legtöbb 4,3 hüvelykes kijelző még WVGA felbontással, esetleg qHD-val érkezett, az Xperia S viszont a 1280x720-as felbontásával újabb szintet lépett. Ez a gyakorlatban hüvelykenként! 342 pixeles sűrűséget jelent, amivel veri az iPhone retina displayt is. Az óriási felbontás mellett a képek, hátterek, videók borotvaélesek, hosszú ideig csak pislogtunk és gyönyörködtünk bennük. A böngészőben ugyan senki nem akar mikrobetűket olvasni, de akár teljes nézetben is jól mutat a legtöbb oldal, azok is, amelyeket asztali böngészőkre optimalizáltak. A legnagyobb meglepetés pedig akkor ér, ha kisétálunk a tavaszi napsütésbe, a kijelző a korábbi LCD-ket megszégyenítő módon jól látható közvetlen fényben is. Azt persze ne várjuk tőle, hogy a kontraszt nélküli fotók is jól játszódjanak, de a menük, home screenek, kezelőfelületek használhatók maradnak akkor is, ha nem fordulunk árnyékba. A felület egyébként karcálló, normál igénybevétel mellett kizárt, hogy megsértsük. A zsír viszont csúnyán mutat rajta, az egyébként 10 ujj érintését egyszerre érzékelni képes felület könnyen koszolódik. Az új trendeknek megfelelően microSD foglalat már nincs a készüléken, cserébe 32 gigabájt beépített háttértárat kapunk, ami mellé 1 gigabájt memória áll az alkalmazások rendelkezésére. A kötelező szenzorok és vezeték nélküli vezérlők megvannak, igaz, mobilinternetezésnél be kell érni a 14,4 Mbps elméleti sáv- szélességet kínáló HSDPA‘-val, ha nincs Wi-Fi lefedettség. Aki filmnézésre vagy játékkonzolként használná a telefont, az bizonyára örülni fog a HDMI- csatlakozónak, amivel tévére küldhetjük ki a kijelző képét. A szoftver szempontjából sajnos nem érdemes komoly vizsgálatokba belemenni, ugyanis az Android Gingerbre- addel gyárilag érkező Xperia S rövid időn belül megkapja az Android 4.0 Ice Cream Sandwichet, így bármit mondanánk, az valószínűleg heteken belül elavulna. Még nem lehet tudni, hogy a Sony mit tesz hozzá a Google gyári kialakításához, de akit érdekel, hogy mire számíthat ICS alatt, az olvassa el korábbi anyagunkat a témában. A kijelzőhöz hasonlóan a beépített kameramodul is vüág- színvonalú, a gyártó saját Ex- mor-R típusú, hátsó megvilágítású 12 megapixeles szenzorát használta fel az Xperia S-ben. A modul gyenge fényviszonyok között is részletgazdag, szép képeket csinál, dinamikatartománya pedig kiváló. Sajnos a részletek megőrzése alacsonyabb zajszűrést jelent, teljes nagyításon egy-egy színes pixel azért bezavar. A kamerához dedikált, kétál- lású gomb jár. A gomb hosszú nyomásával a lezárt kamera is felébreszthető, ilyenkor a telefon néhány másodperces késlekedés után azonnal fotót is készít. Sajnos az elsütőgomb kicsit kicsire sikerült és eléggé erős nyomást igényel, ami néha bemozdult fotót eredményez. A villanó egyetlen LED, ami elmarad a Nokia 808 PureView dupla LED + xenon va- kukombinációjától, de mindennapi használatban elegendőnek bizonyult. Az Xperia S apróbb hibái, hiányosságai ellenére is egy megbízható, stílusos választás. A 2012-es felhozatalban nem versenyez a legjobb okostelefon címért, de szép, szerethető és mellette jó és használható eszközt kapunk, ráadásul viszonylagkedvező áron. (hw) ÖSSZEFOGLALÓ Több mint kétmillió kötetes kezdő állománnyal indulhat az Egyesült Államok digitális közkönyvtára - jelentette be Robert Damton, a Harvard egyetemi könyvtárának igazgatója. A szakember arról számolt be, hogy a 2010 októberében megálmodott Digital Public Library of America (DPLA) koncepció az elkövetkező egy évben megvalósulhat, és jövő áprilistól legalább ennyi, nem jogvédett munkához tesz lehetővé szabadhozzáférést. A DPLA jelenleg ugyanazoknak a szerzői jogi kérdéseknek a megoldásán dolgozik, amelyekbe korábban a Google is ütközött. Az internetes keresőt üzemeltető cég a Google Books keretében több millió könyvet tervezett digitalizálni úgy, hogy ezek felhasználásához az engedélyt csak utólag kérte volna, ami a kiadói ipar felháborodását váltotta ki. „A Google Books alapvető- enremek ötlet volt. A varázslatos technológiájával, erőforrásaival és energiájával a Google a világ legnagyobb digitális tudományos könyvtárának létrehozását tűzte ki célul” - mondta Damton. Végül azonban elbuktak, amikor szétválasztották a közkincsnek számító munkákat és a szerzői jogvédelem alá eső könyveket. A legfontosabb tanulság a keresőóriás kudarcában, hogy egy ilyen hatalmas digitális könyvtár létrehozásánál a közjót kell szem előtt tartani, tette hozzá a professzor. (i) Az árkartell miatt a fogyasztók több tízmillió dollárral többet fizettek az e-könyvekért (Képarchívum)
