Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-28 / 99. szám, szombat

24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com FOLYOIRAT-AJANLO Áprilisi Művészet és Gondolat LÁNGH IMRE LÁSZLÓ Esze Dóra Érámyék című novellájával kezdődik a Kalli- gram áprilisi száma, a prózák sorát egy regényrészlet folytat­ja (Karátson Endre: Felkészí­tés). A terjedelmes részletet kis inteijú követi: Mi készül? címmel a szerzővel Szilágyi Zsófia beszélget (a nyomdát most elhagyó, Retúrjegy című Karátson Endre-regényről). „Ha úgy tekintjük, hogy a Re­túrjegy a magyar másképp gondolkodás egyik hiányzó fe­jezetét pótolja, a könyv önma­gában is érdekes olvasmányt nyújthat” - így a szerző. A tar­talomjegyzékben műfaji meg­jelölés nélkül szereplő Balázs Attila-szöveget (Pokol mélyén rózsakert, avagy az ezredes úr golyóstolla) a maga helyén, bent a lapban novellaként jelö­lik, valójában drámaként meg­írt regényes esszé, melyben a két valós (hús-vér) harcos, Che Guevara és Rózsa Eduárd halála közti föltűnő párhuza­moknak leszünk szemtanúi (a darabot Eduardo korábbi fény­képei és meggyilkolásának hír­ügynökségi fotói illusztrálják). A szöveg nyitómondata: „Olyan nagyon sokan, állító­lag, nem voltak azon a tünte­tésen, amelyen főképp ellen­zéki képviselők tiltakoztak a bolíviai Santa Cruz városában, miközben a kormány kitüntet­te mindazokat a bátor, önfel­áldozó kommandósokat, akik agyonlőtték Eduardóékat.” Lírai közjáték, benne Markó Béla versei (Műhelytanulmány a teremtéshez; A létezés rutinja; Tükörkép; A feltámadás alkat­részei; Hirtelen kiárad), Kollár Árpád versei (Néztem, hogyan bajlódsz a bécsi szelettel. Néz­tem; Első fajzásból; Vasárnap), Lázár Bence András versei (23. zsoltár; A hegesedés vége). A szám közepét három elsőrendű próza alkotja; Sán- tha Józsefé (Pedofil) a legzár­tabb, története egy szürreális helyiségben játszódik, Szalay Zoltánénak (A kéményseprő) már egy lakótelep szolgál te­repül, Marton László. Távolo­dóénak (Senkiföldje) Budapest biztosítja a topográfiát. A három, különös atmoszfé- rájú prózát három különös atmoszférájú költészet követi, ebben a lírai összeállításban szerepel Hartay Csaba Lakik egy teknős című verse („Hétfő este a teknős Derricket néz, / Ábrahám néni horkol, felriad. / Csak ne ő haljon meg hama­rabb - / Mindketten erre gondolnak.”), Schein Gábor három verse (Jól teszed; Rad- nóti-sorok; Éjszakai fény) és Németh Zoltán verse {Állati férj) - ez utóbbi a saját házába töltött csiga elkészítésének módjával is szolgál (hozzá va­ló fűszerek: hagyma, babérle­vél, fokhagyma, kevés szeg­fűszeg), amiről Mészáros And­rásnak az irodalmi kazuiszti- káról szóló elmélete jut eszembe, eszerint az irodalmi mű az élet egy lehetőségeként is felfogható. Műfordítás-blokk, benne Mathias Illigen Vágyén, vágyén című tényregényének részlete (Péterfy Gergely fordítása): a szöveg jó - és tényleg félelme­tes, otthon ellenőriztem, hol tartjuk a vasalót. Ugyanitt Má­ria Modrovichová novellája (Árvíz után; Vércse Miklós for­dítása). Részlet Witold Gomb­rovicz naplójából („Élni, min­denáron élni!”; Pályi András fordítása), ehhez Pálfalvy La­jos tanulmánya: A Transz-At- lantik megállói és a lengyel Szel- lem-órjás. Az összeállítást Hor­váth Csaba tanulmánya zárja: Az egység kétsége. A személyiség lehetetlensége Ágota Kristóf Tri­lógiájában. Recenziók - két kritikus re­cenzió Kertész Imre Mentés másként (Feljegyzések 2001- 2003) című naplójáról; szer­zők: Sántha József és Kassai Zsigmond. „Ezekben a monda­tokban - mutat rá Kassai Zsigmond egy általa idézett 2002. július 15-i Kertész-be­jegyzésre - olyan eszközhöz is nyúl, amely éppenséggel az Auschwitz előtti régi antisze­mitizmus nyelvi gyakorlatával rokon.” Nagy Hédi a Magyar­mesék című Mosonyi Aliz- könyvről (benne: a rendesség és a dohányzás összefüggései) ír, Wirágh András az Egy foglalt páholy története című Németh Andor-regényről, Bátorligeti Mária pedig Jenei Gyula leg­újabb verseskötetéről (Az idő­ben rend van). SZALON-HÍREK Nero, a Tanári Klubban Budapest. A Kalligram Kiadó és az MTA-ELTE Háló­zati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport bemutatja a Nero, a véres költő művet. A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Takács Lász­ló. A könyvet bemutatja: Ri- toók Zsigmond, Szegedy- Maszák Mihály és Dobos Ist­ván. Időpont: 2012. május 2. (szerda), 17.00. Helyszín: ELTE Tanári Klub (1056 Bu­dapest, Szerb utca 21-23. I. em.35.). Magyar kéz szlovák falban Pozsony. A Knižná revue című, kéthetente megjelenő szlovák könyvpiaci lap legújabb, 8. számában Derek Rebro ismerteti Nemes Z. Márió szlovák nyelvű válogatáskötetét (Ruka v stene. Bratislava, Ars poetica, 2011; Macsovszky Pé­ter fordítása). A fiatal és jó nevű kritikus a szlovák fordítás­irodalom nagy fegyvertényének könyveli el, hogy Tóth Krisz­tina művei után Nemes Z. Márió-kötet került a kortárs ma­gyar irodalomból a szlovák irodalom vérkeringésébe. Nero, a véres költő íp' írtok ti, Fikciók, Mozgóképek, Palimpszeszt. A borítón - Kosziba Klaudia: Memory 2010 így írja magát az Opus 17. száma CSANDA GÁBOR Megjelent a magát a „szlo­vákiai magyar írók folyóirata” meghatározással ellátó lap idei második száma (OPUS 17), benne két melléklettel, az írószövetség, a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága híreivel (Tájékoztató), valamint a ta­valyi év szlovákiai magyar könyvtermésének bibliográfiá­jával (Szlovákiai magyar köny­vek 2011). A folyóiratot négy összeállí­tás alkotja, elsőként egy paró­diablokk. Az így írtok ti című Opus-fejezet, mint ez H. Nagy Péter bevezetőjéből kiderül, annak apropóján szervező­dött, hogy épp száz évvel ez­előtt jelent meg Karinthy leg­ismertebb műve. Melyet új fe­jezetekkel ő maga is folyama­tosan tovább írt, az Opus pe­dig az ezek ihlette és a karika- turisztikus műfajok mai iro­dalmi mozgásterét reprezentá­ló darabokból közöl váloga­tást. Az összeállítás elejére Kiss Tímea tanulmánya került: így írtál Te. Karinthy Ady-paró­diáiról. Petrence Sándor ver­sei (valamint a verseihez kül­dött levele) és Vida Gergely Sikoly (X.) című verse a főszer­kesztői bevezető által is kü­lönválasztott műfaji eljárások két szemléletes példája: a Pet- rence-opusok jól kivehetően a „komikum felszabadításaként” értelmezhetők, míg a Vida Gergely-vers (M. M. filmjéhez, kézikamerával) inkább „az esz­tétikai tapasztalat elsajátítá­sának és az idegenség kritikai elismerésének lehetőségét” aknázza ki (lásd pl. első so­rát): „Nem kellenek a robusz­tus képek”. Erdélyi Z. János versei többségükben a karin- thys paródiák mintáját követik (például a Juhász Ferenc- vagy a Kálnoky László-vers jellegze­tességeit hasznosítva), miként Nyerges Gábor Ádám paródiái is; a megképződő szerzői be­szédmódok és -formák: Juhász Ferenc, Esterházy Péter, Tan- dori Dezső, Kukorelly Endre, Mamo János, Kemény István, Lackfi János, Jónás Tamás, Szvoren Edina. Az Esterházy- paródia (Számtalan mondatok Esti jegyzeteiből) első bekezdé­se: „Esti azon a délutáni’] épp elefánti minőségében cammo­gott az állatkertben, a Sinistra körzetet lapozgatva. Hogy ezt most én minek erőltetem, fu­tott át az agyán.” A Kemény István-paródia (Vegyesbolt) el­ső versszaka: „Mondta, le­megy tejért, / reméltem, hoz tejet, / meg kenyeret, olyat, / ami nem lenmagos, / hanem lenmag nélküli, / meg hogy te­jet hoz, reméltem. / Azt mond­ta, lemegy érte, / én ezért re­ménykedtem benne, / mivel azt mondta, hogy lemegy, / il­letve reménykedtem, hogy ke­nyérért is, / bár azt nem mondta, hogy lemenne.” Ar- damica Zorán szemelvényei verseskönyvet parodizálnak, szövegei tárgyát alcímük is jel­zi: Németh Zoltán Állati nyel­vek, állati versek c. kötete alap­ján. Alcímével (írhatta volna: Gazdag József) utal Karinthy művére A hétvége távoli képe című próza. A Fikciók rovatban Mészá­ros László elbeszélésfüzére (Bűnügyi történetek. Marco Be­nedetti vizsgálóbíró eseteiből), Százdi Sztakó Zsolt elbeszélé­se (Az újságíró pokoljárása), valamint Koncz Csilla és Tóth Tímea kisprózái. A Mozgóképekben: Vida Gergely tanulmánya (Műfaj- vírusok, vírusmúfajok. Steven Soderbergh: Fertőzés), Lőrincz Gábor esszéje (Van egy per­ced?) Andrew Niccol Lopott idő című filmjéről, valamint H. Nagy Péter tanulmánya (Túlvilági [kijhívások. Sagan - Keating). A Palimpszesztben Hege­dűs Orsolya tanulmánya (Ynev mint textuális világ. Wayne Chapman Karnevál c. regényének poétikájáról), re­cenzió Kálmán Gábor Nova című regényéről, végül Hus- hegyi Gábor mutatja be a fo­lyóirat illusztrációinak szerző­jét, Kosziba Klaudiát s értékeli munkáit. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom