Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-05 / 81. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 5. Kultúra 9 A titánok haragja című amerikai fantasy szabadon kombinálhatja a mitológiai történeteket Istenek alkonya Ahogy az várható volt, megérkezett a mozikba A titánok harca (2010) folytatása. A főbb szerepeket ugyanazon színészek (Perszeusz - Sam Worthington, Zeusz - Liam Ne- eson, Hádész - Ralph Fiennes) alakítják, de a rendezői székbe ezúttal a fantasztikum területén jártas és jó eredményeket felmutató Jonathan Liebesman (A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet, A Föld inváziója - Csata: Los Angeles) került. Talán ennek köszönhető, hogy a A titánok haragja sokkal jobb film, mint elődje. V1DA GERGELY r i k w \ %$ V j i I 11 U W j-&Š A végeredmény korántsem tökéletes, de a hibák megbocsáthatók (Fotó: Continentalfilm) Az istenek közt megint felszínre kerültek a régi sérelmek, Hádész nem bírja feldolgozni, hogy anno Zeusz őt rendelte (szerinte letaszította) az alvilág őrzőjének, depresszióját a sok halott és a sötétség is fokozta az idők során. Árésszel, a hadistennel fog össze, hogy életre hívják a Tartaroszban raboskodó, erejétől megfosztott apucit, Kronoszt, aki annak idején előszeretettel falta fel gyermekeit. Kiszabadulásától tehát semmi jót nem várhatunk. Természetesen a világ megmentése megint Perszeuszra, Zeusz félig ember fiára marad, akire Árész oly féltékeny. A történet szempontjából innen már csak az a kérdés, hogy az alkotóknak sikerül-e a végső összecsapásig vezető próbatételeket feszesre fogalmazniuk: a végeredmény korántsem tökéletes, de a hibák megbocsáthatók. Perszeusz ismert történetét az első rész már felmondta, A titánok haragja így szabadon kombinálhatja a mitológiai törA titánok haragja című Hr film előzetesét megnéz- hetik az ujszo.com-on. téneteket. így nem érdekes az, hogy Perszeusz a mitológia szerint nem járt a küklopszok szigetén, s hogy azok az egy- szeműek, akik a szigetlakok voltak, nem okvetlen azonosak a kovácsokkal. A küklopszos jelenetek egyébként jól jellemzik, miben is áll e film legfőbb erénye - a végig lenyűgöző látványvilágon kívül. Liebesman úgy próbált stilizálni, hogy a CGI-szömye- ket, ha tehette, természeti környezetben felvett jelenetekbe ültette, a küklopszok szigetének amúgy is sejtelmes erdején így alig kellett valamit számítógéppel feljavítani. Másrészt a rendező átmentette előző filmjének fakóra hangolt színvilágát, a realistább, testközelibb fényképezésre voksolva, így a harcok átélhetőbbé váltak. A kiszabadult Kronoszt is úgy sikerült megalkotni, hogy valóban a természet ósereje legyen, az alakot nyert alaktalanság. Hé- rakleitosz, a preszókratikus, valahogy ilyennek képzelhette a világot rémálmaiban. Ezért csak sajnálhatjuk, hogy - (talán) ragaszkodva a kimért fümidőhöz és büdzséhez - a csatajelenetek nem kaptak megfelelő kidolgozást és súlyt, a katonás jelenetek így inkább csak dekorációk a cselekményhez, szervetlenül fityegnek. A katonai stratégaként feltűnő And- roméda megrajzolása nélkülöz is minden mélységet. Héphaisz- tosz figurája viszont egészen eltalált (bár a filmtörténetben korántsem előzmény nélküli), de túl hamar kimúl. Ennél nagyobb baj viszont, hogy Perszeusz fiának alakja is a semmibe vész, akinek különben fontos szerepe lett volna a sztorit alapjában mozgató ödipális hálóban. Ez esetben a rossz színészválasztást okolhatjuk. De talán annak a (különben dicsérendő) rend- őzői koncepciónak esik áldozatul, mely minél inkább visszaszorítani igyekszik a szentimen- talizmust és az előző rész mesterkélt pátoszát. Van is egy ironikus kiszólás az utóbbi irányában, amikor Perszeusz anélkül lovagol el, persze Pegazus hátára pattanva, hogy buzdító beszédet tartana a harcra készülő katonáknak. Ebben a filmben csakúgy hullanak az istenek. A titánok haragja csatlakozik ahhoz a hollywoodi trendhez, melyet az elmúlt ősszel bemutatott Tar- sem Singh-féle Halhatatlanok fogalmazott meg elsőként, csak 18-as karikával és jóval vér- iszamosabban: hogy az istenek sem halhatatlanok. (Ebből a szempontból jelen filmünk egy lépéssel még tovább megy...) Mert mi a különbség egy ember és egy isten halála között? Az utóbbi nyomán csak a puszta hiány marad, mondja a letört Hádész. Vajon mit jelenthet mindez? Nietzsche szelleme kísért Hollywoodban? Kíváncsi vagyok a válaszokra. Az irodalomszerető gyerkőcöket a Komáromi Jókai Színház is vendégül látta Találkozás Süsüvel az Andersen-éjszakán Színészek előadásában agyerekek meghallgathattak néhány mesét (Görözdi Szilárd felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Andersen-éjsza- kát rendezett a Szinyei József Könyvtár. Az idodalmi rendezvénybe ez éven először a Komáromi Jókai Színház is bekapcsolódott. A különböző iskolákból érkező gyerekek ilyenkor egy estére-éjszakára beköltöznek a könyvtárba, játékos programok keretében megismerkednek, és meséket olvasnak, hallgatnak. Idén annyiban változott a program, hogy az irodalomszerető gyerkőcöket az este folyamán kb. másfél órára a színház is vendégül látta, s lehetőséget biztosított, hogy a kíváncsi emberkék bepillanthassanak a kulisszák mögé, az öltözőkbe, a varrodába, s megérez- hessék a színpad varázsát. A felfedező körút után találkozhattak Süsüvel, és Bemáth Tamás, Majorfalvi Bálint, valamint Tar Renáta előadásában meghallgathattak néhány mesét. Bár az Andersen-éjszaka főszervezője nem a Jókai Színház, a társulatban is fontosnak érezik, hogy támogassák és részvételükkel erősítsék a programot. A színház fontos céljának és feladatának tartja, hogy a fiatal generációval megszerettesse az olvasást, az irodalmat, a művészetet, (tb) PENGE Utazás a gyerekirodalomba Lovász Andrea, a magyar gyerekirodalmi kutatások egyik meghatározó személyisége hiánypótló válogatást adott közre. A Navigátor című kötet lexikon, antológia, amelyben 2000 és 2009 között megjelent, a gyerek- és (kisebb mértékben) az ifjúsági irodalom körébe utalható alkotások szerepelnek. A rendszerezés nem tematikus, nem műfaji, hanem a szerzői néven alapul: a kötet ábécérendben mutatja be azokat az írókat, költőket (és nagy örömömre néhány illusztrátort is), akik ebben az időszakban gyerekkönyvvel jelentkeztek. Továbbá a kötet végén szerepel a Friss tinta versantológia is. Lovász Andrea nemcsak a friss kortárs irodalomból válogat, hanem újra kiadott klasszikusokat (pl. Szabó Magda, Mészöly Miklós műveit) is szerepeltet. Minden alkotó egy oldalpáron mutatkozik be: a legnagyobb hangsúlyt szerencsés módon maguk az irodalmi művek kapják, emellett néhány fontos életrajzi adat, értelmező jegyzet, illusztráció, szerzői fénykép, ars poetica-jellegű gondolat, kritikusoktól származó idézet található. A bevezető hangsúlyozza, hogy a könyv elsősorban gyerekek számára készült, és a kötet formai szempontból is a gyerekeknek szánt kézikönyvek hagyományát folytatja: viszonylag kevés információt jól befogadható formában közöl, a szöveges és képi sík egyaránt ötletes módon valósul meg Nagy Csilla kritikai rovata (sajnos azonban jellemző, hogy a szemelvények mellett a képiség sokkal kisebb hangsúlyt kap, sokkal kevésbé segíti, árnyalja az értelmezést, mint az idézett gyerekkönyvek eredeti oldalain). Válogatások esetében mindig kérdés, mennyire marad kiegyensúlyozott az anyag. Lovász Andrea a határon túli irodalomra is kitekint, de a Szlovákiában született alkotók közül csak Németh Zoltán szerepel (Állati nyelvek, állati versek), pedig N. Tóth Anikó Tükörkönyv című meseregénye feltétlenül, sőt például Szászi Zoltán és Gyenes Gábor képregé- nye/ldsérlete (Kamasz) is helyet kaphatott volna. Önálló gyerekverskötet híján kimaradt Szabó T. Anna is, pedig olyan fontos, népszerű kötetek társszerzője, mint a Kerge ABC vagy a Formák a tubusból, amelyek szintén szerepelhetnének a Friss tinta mellett. Persze mindezen túl a Navigátor hasznos és szerethető könyv, amely (végre) képet ad a magyar gyerekirodalom helyzetéről. Navigátor. Kortárs gyerekirodalmi lexikon. Szerk. Lovász Andrea. Bp., Cerka- bella, 2011. Értékelés: »#<###000 RÖVIDEN Jézus-film a Duna képernyőjén A Duna Televízió húsvéti műsorkínálatában szerepel nagyszombaton kora délután (14.35) a Jézus című, 1999-ben forgatott angol-francia-német-olasz filmalkotás első része. A nemzetközi összefogással készült kétrészes mű harmincéves korától követi nyomon a Megváltó életét, bemutatva annak jelentősebb állomásait. A filmet Roger Young rendezte, Jézust Jeremy Sisto alakítja. A második rész másnap, húsvét vasárnap 14.40-től látható, (dt) Életműdíj Catherine Deneuve-nek New York. Catherine Deneuve francia színésznőt tüntette ki idén a Charlie Chaplinről elnevezett életműdíjával a Lincoln Center Filmtársasága. Catherine Deneuve több mint száz filmjéből mindössze hét született angol nyelven, így igencsak meglepődött, amikor megtudta, hogy amerikai filmes díjat vehet át. „Minden jel arra utal, hogy Catherine Deneuve a mozinak lett teremtve, és fordítva... Ő maga a francia mozi” - méltatta a színésznőt Martin Scorsese amerikai filmrendező a 39. Chaplin-díj átadáson. (MTI)
