Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-04 / 80. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 4. Horgász - hirdetés 15 A ponty az időjárás változásaira legérzékenyebben reagáló halunk, olyan, mint egy eleven barométer A pontyhorgászat alapjai Mivel hazai horgászaink többsége a pontyokat kergeti egész évben - bár helyénvalóbb az üldögélés kifejezés az alábbiakban megpróbálunk néhány tanácsot, tippet adni, mikor, hol és hogyan érdemes keresni aranyhasú kedvenceinket. ÖSSZEÁLLÍTÁS Mindenekelőtt különbséget kell tenni a ponty élőhelyei között. Más szokások szerint él ugyanis a folyami, a tavi és az ún. fizetős horgásztavakba telepített pontyállomány. Utóbbit figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen tógazdaságokból telepített halakról van szó, bár az általános halélettani jegyek rájuk is révényesek. A tavakban élő ponty egyébként sem úgy viselkedik, mrnt a folyami, hiszen azáltal, hogy zárt területen él, nincs lehetősége vándorlásra; egész évben ugyanazon a helyen mozog, csak évszakonként és a meteorológiai változások szerint változik a táplálkozási szokása. Hol keressük őket? A pontyokra is vonatkozik, ami a többi halra általában, hogy sok tényező befolyásolja táplálkozási kedvüket. A halak étvágyára ugyanis rengeteg tényező hat. Elsősorban az évszakok, a napszakok, a hidrológiai viszonyok, a holdfázisok és a meteorológiai tényezők. Az évszakok megkülönböztetése a legegyszerűbb. Természetesen intenzívebben eszik a ponty nyáron, mint télen, hiszen a december-március közötti időszak a vermelésé, amikor a potykák nagyobb csapatokba verődve „lötyögnek”, vagy az iszapba, nagy kövek közé bújva várják a tavaszt. Ilyenkor is táplálkoznak, de csak akkor tudjuk Augusztusi reggeli teríték horogra csalni őket, ha megtaláljuk a vermelő helyüket, és az orruk elé lógatjuk a csalit. Tavasszal már könnyebb a helyzet, amikor az első melegebb napokban a napsütés ösztökélésére kezdik felkeresni a part menti sekélyebb vizeket, eleség után kutatva. Tavasszal tehát itt keressük őket. De nyáron (különösen hajnalban és este, éjszaka) is megfigyelhetjük a potykákat partközeiben, ahol a túrásuk által felszálló apró buborék és a nádmozgás árulja el őket. A jelenlétükre utaló leglátványosabb jel az ún. pontyugrás; mi sem természetesebb, hogy a ponty ott található, ahol a víz fölé veti magát. Amikor azonban a felszínen úszkáva „napoznak”, nehéz horogra csalni őket. Árulkodó nyomok A pontyok leginkább ott szeretnek tartózkodni, ahol nagy mennyiségben fordul elő természetes táplálékuk: a vándorkagyló. Ott, ahol egy-egy nagyobb bedőlt fát, kövezést megvizsgálva vándorkagyló-telepeket, az ágakra tapadt kagylót találunk, jó esélyünk lehet pontyot fogni. De kedvelik a nádast, gyékényt, a hinarast, a tökleveles hűsítő és bújtató takarását, vagy a víz fölé hajló lombkorona alatti csöndes vizet, ahol szintén táplálékot és védelmet találnak. A ponty nem áll egy helyben, hanem vándo(A szerző felvétele rol. A tavi pontyok általában körbejárják a tó vizét, de a folyóvízben is addig úszkálnak és keresgélnek, amíg rá nem bukkannak egy-egy kagylótelepre, szúnyoglárvát, apró rákokat, vízibolhát bújtató iszapos, vagy zsenge hajtásokat érlelő helyre. Hiába keresnénk őket például a gyors folyásban, amikor éppen a lángok iszapjában turkálnak a kérészlárvák után. Általános vélmény szerint a ponty a legmeteoszenzitívebb halunk. Mindenre reagál: lehűlésre és félmelegedésre, szélre és szélcsendre, árra és apályra, hideg- és melegfrontra, légnyomáscsökkenésre és -emelkedésre, zivatarra és csendes esőre. A befolyásoló tényezőket a végtelenségig lehetne sorolni. Tapasztalataim szerint a legjobb időszak a szemerkélő eső és eső utáni, szélcsendes nyári nappal, míg kánikulában az éjszaka első fele, majd a kora hajnali és reggeli órák. Ami persze nem szentírás, hiszen némelyik tavon „menetrendszerűen” érkeznek a kapások mondjuk a déli, kora délutáni órákban is. De azért nyári melegben műidig a hűvösebb napszak a nyerő, míg tavasszal, ősszel fordított a helyzet. Jómagam nyáron, ha csak tehetem, nem nappal pontyo- zok, hanem éjszaka. Júliusban, augusztusban, de még szeptemberben is délután megyek ki horgászni, és a késő délutáni, kora esti etetésen szinte mindig éjjel vagy hajnalban, kora reggel van szerencsém. Persze, szokás dolga, s mindenkinek más a tapasztalata. A huzamos nyári melegben vihar előtt, amikor lehűl a levegő, mindig aktívabbá válik a ponty, és akkor is élénkebb táplálkozásba kezd, ha lassú áradás kezdődik. A lehűlést szeretik Sokan abszolút szentírásnak veszik a holdnaptárat, amely szerint az újhold előtti és utáni néhány napban horgászhatnak a legeredményesebben. Ez azonban csak afféle „alap”, és sok horgász állítja, hogy a holdállásnál sokkal meghatározóbb a légnyomás, a hőmérséklet és a szél váltázása. Utóbbi esetében biztosra vehető, hogy amikor délire fordul, a pontyok étvágytalanokká válnak, míg az északkeleti-északnyugati szél (ami általában lehűlést is hoz) fokozza az étvágyukat. Az is biztosnak látszik, hogy a derült égboltnál sokkal eredményesebb a borult idő, bár ez is csak egy a szempontok közül. A leglényegesebb körülmény a pontyok megtalálásában, hogy tavasszal, mint említettük, kimozdulnak a szélvizekre, míg a folyókból - ahol tehetik - fölúsznak a holtágakba, ahol késő őszig tanyáznak. Ha nincs ilyen lehetőségük, a folyóvízben a lassú folyású, minél védettebb, lehetőleg iszapos medrű, aka- dókkal, bedőlt fákkal tarkított helyeket kedvelik. Ilyen helyeken keressük őket. Étkezési szokásaiknál pedig aranyszabálynak számít, hogy míg tavasszal a fehéijedús táplálékot kedvelik, ezért fogósabb csali a trágya- és esőgüiszta, a csonti, esetleg pióca, kagylóbél, nyáron a kukorica, pellet, bojli tűnik nyerőnek, különösen a tavakon. Ez sem aranyszabály azonban; legnagyobb pontyomat ugyan ánizsos kukoricával fogtam, de a legtöbbet vastag esőgilisztával, (-ki-) Horgászkvíz Kedves ifjú horgászok! Bizonyára bosszankodtatok, hogy egyik héten kimaradt, másik héten pedig előbb jelent meg a Horgász rovat. Ezt az átmeneti zavart a parlamenti választások okozták, amikor (reklám, helyhiány stb. okokból) a lap tartalmáról a kiadó dönt. Ezért ajánljuk, hogy minden szerdán figyeljétek a lapot, mert ha ilyen előfordul is, a szerda mindig biztos! Ezért is fogadtuk el az 5. forduló megfejtéseit a 6. forduló dátumával, mert a két melléklet megjelenése közt csak egy hét telt el. További jó versenyt kívánunk, és húzzatok bele, mert már csak négy forduló van hátra! Az 5. forduló helyes válaszai: 1. Február vége, március eleje. 2. Vágótok, simatok, sőregtok, viza, kecsege, lénai tok stb. 3. Fészekőrző: süllő, harcsa, fészkét nem őrzi: csuka. 4. Babajkó a vadponty népies neve. 5. Apaduc 25-30 cm nagyságúra, kb. 1,5 kg-os súlyúra nő meg. 6. A balin. A 6. forduló helyes válaszai: 1. A szivárványos pisztráng 25 cm-től fogható. 2. A halak a ko- poltyút légzésre használják, azzal veszik fel a vízben levő oxigént. 3. Dévér-, karika, lapos, szilvaorrú, bagoly, vörösszámyú, bodorka, jász, paduc, küsz. 4. Legnagyobb különbség a méretükben van. A szürkeharcsa hatalmas ragadozó, őshonos halunk, a törpeharcsa kicsi marad, és tájidegen. 5. Viza. 6. Muskie - észak-amerikai csukaféle ragadozó, a mi csukánk rokona. 7. Észak-Amerikából, 1884-től. Pontokat szereztek: 15. forduló: Bílás Zsuzsanna, Komárom, 8; Bodó Tamás, Bős, 8; Csáno ) Gábor, Nádszeg, 8; Farkas Zsolt Marcel, Tany, 8; Gútai Béla, Nagyudvar- > nők, 8; Gútai Márton, Nádszeg, 7; Halász Zoltán, Komárom, 8; Juhász Viktor, Felsőpatony, 8; Kázmér Ákos, Bögellő, 8; Mátis Rudolf, Medve, 8; Miklós János, Felsőpatony, 8; Molnár Rudolf, Kulcsod, 8, Nagy Tünde, Ki- rályrév, 8; Rehák Tamás, Padány, 8; Sági Gábor, Bős, 8; Somogyi Pál, Csallóköznádasd, 8; Tirinda Éva, Vágselye, 5; 6. forduló: Bílás Zsuzsanna, Dunaszerdahely, 7; Bodó Tamás, Bős, 7; Csáno Gábor, Nádszeg, 6; Farkas Marcel Zsolt, Tany, 7; Gútai Béla, Nagyudvamok, 7; Gútai Márton, Nádszeg, 6; Halász Zoltán, Komárom, 7; Juhász Viktor, Felsőpatony, 6; Kázmér Ákos, Bögellő, 6; Mátis Rudolf, Medve, 7; Miklós János, Felsőpatony, 7; Molnár Rudolf, Kulcsod, 7; Nagy Tünde, Királyrév, 7; Rehák Tamás, Padány, 7; Sági Gábor, Bős, 7; Somogyi Pál, Csallóköznádasd, 7. A 7. forduló kérdései: 11 ,. Hol születet. Hem.» Otó, 2. Mi a címe kétkötetes, a horgászok áltál haszonnal forgatható muvenek. az év hala versenyt. Mi az év hala 2012-ben. 6. Miben különbözik a süllőtől a kosullo. Beküldési határidő: 2012. április 13. Ne feledjétek el feltüntetni neveteket, lakcímeteket! Címünk: Új Szó szerkesztősége - HORGÁSZ, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, e-mail: horgasz@ujszo.com H ayci9« .*.!> gj i<> fagoK («j ftoarof» IQ <093* «gty 2012-es holdtáblázat (Forrás: Magyar Horgász Bős, Mlynársky rad 250. [Szolgáltatások háza) tel.: 031/558 4329, mobil: 0905 326 062 Vásárút, Fő utca 111. [Szolgáltatások háza] tel.: 031/558 1723, mobil: 0917 335 653 MP9120011 A SÉF AJANLASAVAl Bundázott süllőfiié hamis majonézzel Hozzávalók 4 szelet süllőfiié, zsemlemorzsa, tojás, só, liszt, Sungarden-olaj Majonéz: 1 kg burgonya, 20 dkg főtt sárgarépa, 10 dkg cukorborsó, 10 dkg savanyú uborka, 3 db főtt tojás, 2 alma, 1 fej vöröshagyma, 3 ek mustár, 2 dl olaj, 3 dl savanyú uborka leve, 2 ek kristálycukor, só, bors Elkészítése A süllőszeleteket besózzuk, beleforgatjuk a lisztbe majd a tojásba, végül a zsemlemorzsába. Forró olajban 10-10 percig mindkét oldalát megsütjük. A zöldségeket, almát és a főtt tojást felkockázzuk. Az olajat kis adagokban, állandó keverés mellett a mustárhoz öntjük, míg az be nem sűrűsödik, és majonéz állagot nem Bindics Imre, a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa kap. Hozzáadjuk az uborkalevet és a cukrot, majd az egészet jól összekeverjük. (Fotók: Kanovits Gábor) A rovat támogatója a Búšlah Dunatőkés - Dunajský Klátov MP9120010 C&>
