Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-28 / 99. szám, szombat

1 i 16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2012. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com Az elpuskázott Nobel-díj F eltehetnénk a kérdést: miért nem kapott ma­gyar asszony Nobel- díjat? A kézenfekvő válasz önként adódik: mert nem találtatott méltó jelölt erre a kivételes megbecsülésre. Csakhogy ez nem igaz. Igenis ta­láltatott, olyannyira, hogy csak egy hajszál választotta el attól a pillanattól, hogy az oslói parla­ment épületében átvehesse a dí­jat. Ám nemzeti büszkeségünktől időnként csak nemzed szűkkeb- lűségünk nagyobb, amint a két emberöltővel ezelőtt történtek is tanúsítják. A díjat odaítélő bizottság(ok) a múlt század elején abból a politi­kai-társadalmi helyzetből indultak ki, amely kontinensünk szeren­csésebb fertályán uralkodott, s abban a tévhitben éltek, hogy ha valaki kiérdemli a kitüntetést, ezt össztársadalmi érdeknek tekintik, tehát mindenki támogatja a meg­felelő bizottság által beterjesztett javaslatot. A korabeli gyakorlat szerint ahhoz, hogy valaki komo­lyan számításba jöhessen, a leg­jobb ajánlólevél az volt, ha már egy korábbi Nobél-díjas letette a voksát az újdonsült jelölt mellett, ezenkívül az érintett jelölt orszá­ga kormányának a hozzájárulását is kérték. Naiv, demokratikus eszükkel el sem tudták képzelni, hogy Európa e huzatos táján ez Az első világháború kitörésekor harcosan képviseli a pacifista esz­méket, az európai békemozgalom legismertebb nőtagjává válik nem így működik: itt szekértábo­rok vannak, ahol a valódi telje­sítmény jóval kevesebbet számít, mint az, hogy a mi kutyánk köly­ke legyen a kedvezményezett. így nem kaphatott irodalmi Nobel- díjat Móricz Zsigmond a múlt század harmincas éveiben, holott többször is jelölték, csak éppen a korabeli kormány nem támogatta - Herczeg Ferencet javasolta he­lyette -, ugyancsak emiatt nincs női Nobel-díjasunk, akit szintén nem támogattak. Pedig a jelölt háromszorosan túlteljesítette a fel­tételeket: elegendő lett volna egy korábbi kitüntetett ajánlása, míg Schwimmer Róza mellett hárman is teljes mellszélességgel kiálltak: Selma Langerlöf 1909-es, Romain Rolland 1915-ös irodalmi Nobel- díjas, valamint Albert Einstein, 1921-es fizikai Nobel-díjas. E szé­dítő névsor láttán jogosan vetőd­het fel a kérdés: mivel érdemelte ki e napjainkra feledésbe merült asszony a három zseni támogató javaslatát? A válasz: mély, a leg­nehezebb időkben is vállalt har­cos pacifizmusával, amely nem az első világháború kataklizmájában, hanem jóval korábban született. Akárcsak neves külföldi ajánlóinál. Albert Einstein például már a hu­VÉRFRISSÍTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom