Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-28 / 99. szám, szombat
1 i 16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2012. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com Az elpuskázott Nobel-díj F eltehetnénk a kérdést: miért nem kapott magyar asszony Nobel- díjat? A kézenfekvő válasz önként adódik: mert nem találtatott méltó jelölt erre a kivételes megbecsülésre. Csakhogy ez nem igaz. Igenis találtatott, olyannyira, hogy csak egy hajszál választotta el attól a pillanattól, hogy az oslói parlament épületében átvehesse a díjat. Ám nemzeti büszkeségünktől időnként csak nemzed szűkkeb- lűségünk nagyobb, amint a két emberöltővel ezelőtt történtek is tanúsítják. A díjat odaítélő bizottság(ok) a múlt század elején abból a politikai-társadalmi helyzetből indultak ki, amely kontinensünk szerencsésebb fertályán uralkodott, s abban a tévhitben éltek, hogy ha valaki kiérdemli a kitüntetést, ezt össztársadalmi érdeknek tekintik, tehát mindenki támogatja a megfelelő bizottság által beterjesztett javaslatot. A korabeli gyakorlat szerint ahhoz, hogy valaki komolyan számításba jöhessen, a legjobb ajánlólevél az volt, ha már egy korábbi Nobél-díjas letette a voksát az újdonsült jelölt mellett, ezenkívül az érintett jelölt országa kormányának a hozzájárulását is kérték. Naiv, demokratikus eszükkel el sem tudták képzelni, hogy Európa e huzatos táján ez Az első világháború kitörésekor harcosan képviseli a pacifista eszméket, az európai békemozgalom legismertebb nőtagjává válik nem így működik: itt szekértáborok vannak, ahol a valódi teljesítmény jóval kevesebbet számít, mint az, hogy a mi kutyánk kölyke legyen a kedvezményezett. így nem kaphatott irodalmi Nobel- díjat Móricz Zsigmond a múlt század harmincas éveiben, holott többször is jelölték, csak éppen a korabeli kormány nem támogatta - Herczeg Ferencet javasolta helyette -, ugyancsak emiatt nincs női Nobel-díjasunk, akit szintén nem támogattak. Pedig a jelölt háromszorosan túlteljesítette a feltételeket: elegendő lett volna egy korábbi kitüntetett ajánlása, míg Schwimmer Róza mellett hárman is teljes mellszélességgel kiálltak: Selma Langerlöf 1909-es, Romain Rolland 1915-ös irodalmi Nobel- díjas, valamint Albert Einstein, 1921-es fizikai Nobel-díjas. E szédítő névsor láttán jogosan vetődhet fel a kérdés: mivel érdemelte ki e napjainkra feledésbe merült asszony a három zseni támogató javaslatát? A válasz: mély, a legnehezebb időkben is vállalt harcos pacifizmusával, amely nem az első világháború kataklizmájában, hanem jóval korábban született. Akárcsak neves külföldi ajánlóinál. Albert Einstein például már a huVÉRFRISSÍTÉS
