Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-28 / 99. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Louis Armstrong utolsó felvétele Washington. Kiadják Louis Armstrong egyik utolsó trombitás felvételét, amely egy élő koncerten készült 1971-ben. A felvételt a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban mutatták be, ott, ahol azt több mint negyven éve rögzítették. Armstrong egyike volt azoknak, akik a szervezet elnöke, Vemon Louviere születésnapján játszottak. A fellépés visszatérésnek számított Armstrong karrierjében is, mivel már komolyan betegeskededett, ezért nemigen játszott élőben. A washingtoni klubban viszont megörvendeztette az ünnepeltet a Hello Dolly című örökzölddel. Armstrong még a felvétel évében elhunyt. A Smithsonian Folkway Recordings nevű kiadó CD-n jelenteti meg a felvételt, és lehetővé teszi online hallgatását és letöltését is. (MTI) 20 éve halt meg Déri János Budapest. Húsz éve, 1992. április 29-én halt meg Déri János újságíró, szerkesztő, riporter, akinek kapcsolatteremtő képessége, közvetlen humora és ötletei a legunalmasabb helyzeteket is szórakoztatóvá tudták tenni. Bár halála előtt meg volt győződve arról, hogy „három év múlva már senki nem fog emlékezni rám”, nem lett igaza, sem a közönség, sem a szakma nem felejtette el. A róla elnevezett díj éventefelidézi emlékét és sokrétű munkásságát. A díjat egy újságírókból, humoristákból, rádiós és televíziós személyiségekből álló alapítvány ítéli oda olyan művészeknek, akiknek sikerült több műfajban is maradandót alkotniuk. Déri politikai és humoros műsorokban egyaránt otthon volt. Természetessége, szakmai tudása, felkészültsége és tisztessége méltán tette rokonszenvessé, bár „idillromboló” megszállott igazságkeresését, munkamániáját nem mindenki értékelte pozitívan. Nagyon kedvelt volt a Nulladik típusú találkozások című műsora, a Pocsék Áruk Fórumával pedig új műfajt teremtett. 41 évesen tüdőrákban halt meg. (MTI) Egy fából készült karambol (Képarchívum Linz különleges tárlatokkal várja a látogatókat Autók mint műtárgyak POSTA ÁKOS ISTVÁN A Gergő és az álomfogók című előadás rendezője Gál Tamás sok-sok rafinériát alkalmazott Felnőtté válás” a Tháliában Amikor 2009-ben Linz volt Európa kulturális fővárosa, sokan csodálkoztak, hiszen Felső- Ausztria fővárosa elsősorban iparvárosként volt ismert, kulturális desztinációként Bécs, Salzburg, Graz vagy Innsbruck sokkal ismertebb. Á státusszal járó figyelmet kitűnően tudta javára fordítani a Duna-parti város. Olyan kortárs múzeumokkal, mint az Ars Electronica vagy a 2003-ban megnyílt Lentos, sikerült tartósan az osztrák kulturális élet középpontjába helyeznie magát. Á Lentos az Európa egyik legnagyobb, szinte teljesen körbeépített terének számító Főtér szomszédságában. Található. Az utóbbi bő száz év osztrák művészetét bemutató állandó kiállítás mellett egyedi koncepciójú tárlatairól is híres. A kulturális fővárosi évad egyik legfontosabb eseménye volt a Best of Austria című kiállítás, amelyre országos kampánnyal hívták fel a figyelmet, véleményem szerint azonban csak az ország különböző tartományaiból, fontosabb múzeumaiból összehordott, koncepciótlan tárlat született. Az agyonreklámozott kiállításnál sokkal átgondoltabban építették fel a vele egy időben bemutatott Linz Blicke című tárlatot, amely Linz 100 évét mutatta be, a helyben született, élt alkotók munkáin keresztül. Jelenleg egy újabb, különleges kiállítással hívja fel magára a figyelmet a modem múzeum: a Car Culture című kiállítással, amely július 4-ig váija a látogatókat. Érdekessége például, hogy az autókat mint szobrokat értelmezi. Nem az ipari forma- tervezésen van a hangsúly, hanem ténylegesen szoborként funkcionálnak a járművek: van, amely papírmaséból készült, egy másik részben textilből, vagy éppen szándékosan ferde dőlésszöggel. Linzben számos múzeum várja a látogatókat, így a Nordi- co, a Vármúzeum, a Fogászat történeti Múzeum, vagy éppen a korábban állami tulajdonban lévő VOESTALPINE acélipari vállalat látogatócentruma. A város mára egyértelműen felkerült a térképre a múzeumkedve- lőkkörében is. A mesedarabok gyakorta mostohagyermekei a színházaknak, kevés olyan alkotás van ebben a műfajban, amely széttöri a feledés acélrácsait, s sikerrel tud megmaradni a színpadokon és a köztudatban. FECSÓ YVETT Egy kitalált világ, a megélt valóság rémálmaiból egy álomvilágba való menekülés a Gergő és az álomfogók története. A kassai Thália Színház szórakoztató zenés mesejátéka egy 21. századi család és a magyar ősi hitvilág által motivált valóságba vezeti a nézőt.’ Az előadás alapjául a miskolci származású Böszörményi Gyula író, újságíró, sci-fi- és fan- tasy-regények szerzőjének mesekönyve, a Gergő-sorozat első kötete szolgált. A történet egy átlagos budapesti fiúról szól, aki a számítógépek adta lehetőségek által próbál kiszakadni a valóság számára elfogadhatatlan szegmenseiből. Apja elvesztése után menekül a való világból, a környezetében élő embereket a mindennapoktól elrugaszkodott, izgalmas alakokká varázsolja. Jóságos táltosok, anyókák, tündérek, gonosz lelkek, hollók, álomfogók, turbóharcosok, barátok, ellenségek sűrűjében éli hétköznapjait, közben lassan megtanulja elfogadni a megváltoztathatatlan dolgokat, s elindul a felnőtté válás útján. A bevezető után a történet két egybeforrasztás alatt álló, a Réti és Botlik csonka családok döcögős hétköznapi konfliktusai körül zajlik. Humoros, helyenként szarkazmussal átszőtt párbeszédek, egymásnak feszülő szópárbajok jellemzik az épp induló közös életet. Az új helyzetet a családban lévő két mostohagyerek, Zsófi és Gergő képtelenek elfogadni. Felborul a korábban megszokott rend, a gyerekek negatív tulajdonságai jócskán felerősödnek, borsot törnek egymás orra alá, s konfliktusokat gerjesztenek a mostohaszülőkkel való pimasz viselkedésükkel. Pozsony. Bassano del Grappa észak-olaszországi város múzeumának egyik leghíresebb festménye, Jacopo Bassano (akit Jacopo da Ponte néven is ismernek) reneszánsz festő kiemelkedő alkotása, a Fuga in Egitto (1534) június 30-áig a Pozsonyi Városi Galériában látható. A festmény az Olasz Kulturális Intézet közvetítésével került el Pozsonyba a festő születésének ötszázadik évfordulója alkalmából. Az olaszországi múzeum (Museo Civico di Bassano del Grappa) nagyteremében húsz nagy értékű képet őriznek a reGergő édesanyja a törődés és a fontos döntések meghozatala által válik főszereplővé, s bár Gergő szinte mindig jelen van, inkább a körülötte történő dolgok által válik igazán fontossá, az általa énekelt dalok emelik főszereplővé a figuráját. Láthatjuk felriadva rémálmaiból, napközben elbújva a virtuális világba. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az édesanya is tanácstalan. Épp egy ilyen helyzetben érkezik meg Bor- zalag a révülők találkozójára való meghívóval, amely épp az ő kezébe kerül, s a Bagoly-bük- ki-völgybe való utazásban a családi összetartás erősödésének lehetőségét látja. A völgyben Gergő hatalmas változáson megy át. A jó és a gonosz harca közepette megmenti a világot, azaz legyőzi az őt belsőleg uraló félelmeket, előítéleteket, s közben megtanul elfogadni, megérteni és szeretni. A regényben szereplő különös varázsvilág zenés mesejáték formájában került színpadra. A zenét a Thália Színház új zenei vezetője, a Fonogram-dí- jas Lakatos Róbert szerezte, aki többféle stílusú zenei anyag által próbálta megszólítani a közönséget. A18 dal hagzását a világzene elemei fogják össze, a neszánsz mestertől, közülük a Fuga in Egitto az egyik legkedveltebb kép. Az állandó kiállításon látható festmények Jacopo Bassano több évtizedes munkásságának mérföldköveit jelentik, alkotói korszakainak legjelesebb művei. A Fuga in Egitto című festmény az áttetsző tisztaság és az egyszerűség áhítatával hat. Legnagyobb erénye ugyanis, amivel mindenkit elvarázsol, az ábrázolt történet és a formák egyszerűsége. A festmény az ún. bassani naturalizmus első olyan jelentős darabja, amely megelőzi a caravaggioi, illetve a 17. században indult új európai festői iskolát, (tébé) dallamok könnyen férkőznek az emberhez, fülbemászóak, s a készülő hanghordozónak is biztosan nagy sikere lesz. A dalok szövegét Müller Péter Sziámi énekes, költő, a Sziámi zenekar alapítója írta. A reklám fölösleges, a szövegek együtt élnek a történettel, s minden ízében az előadás szerves részei. A darab forgatókönyvét Böszörményi Gyula írta. Az történet alapigazságai, a konfliktusok vonalai megmaradtak, de a szereplők körét jócskán redukálni kellett. A vezérmotívum köré fokozatosan több átdolgozás után épült föl a színpadon látható történet. A színészi teljesítmények szinte kivétel nélkül kiválóak, az előadás pörög, a zene és az ének hangsúlyokat emel ki, és szórakoztat, úgy lazít és pihentet, hogy végig éberen tart. A színészeken és a gyerekszerep- lőkön egyaránt látszik, hogy élvezték a próbákat, a színpadi munkát. A darabban szereplő ifjoncok, Csatlós Márk, Hundzsa Dávid, Hančovská Gabriela és Homolya Krisztina gyermeki természetességgel válnak eggyé a történettel. Borzalag figurája Havasi Péter előadásában mindenképpen megérdemli, hogy kiemeljük. Nemcsak a figura, hanem a játékstílusa, az energiája is maradandóan ivódik bele a nézőbe. Nádasdi Péter az évad korábbi szerepeivel ellentétben Csihuaként és Turbóharcosként új színeket tudott megmutatni magából, szórakoztató meglepetés volt. Varga Lívia pedig a jelentéktelen takarítónő szereppel az előbbi két színész teljesítményét is szinte lesöpörte a színpadról. A többiek játékát tekintve egyedül az apa szerepe (Bocsárszky Attila) tűnt számomra kissé szürkébbnek, hiányzott a családban betöltött igazi funkciója, ez azonban nem feltétlenül az alakítás problémája. A díszlet most is a színház anyagi helyzetéhez idomul. A teret a díszlettervező több részre osztotta, az egyszerű falépcsős, korlátos, galériás építmény a színpad közepére helyeződött úgy, hogy előtte elég tér maradjon fontos események bemutatására. A galéria alatt lévő tér a szülők hálószobájaként, a révőlők, sámánok sátraként funkcionál. Háromnégy helyszínlehetőség is adódik egy téren belül, amelyet a színészek teljesen betöltenek, s különféle elemekkel jelzik, mikor melyik helyszínen járunk. A jelemezek egyszerűek, hétköznapi viseletek. Nagyon találó a mitológiai alakok jelenléte, amelyeknek jót tesz az intenzív színek használata, sokat ad hozzá a történethez. Mindkettő Óry Katalin munkája. Az előadás rendezője Gál Tamás sok-sok rafinériát alkalmazott a gyermekek és az előadás közben gyermekké váló felnőttek elbolondítására. Apró ötleteivel a történethez méltó varázslatok születtek. A Thália Színház zenés mesejátékával kapcsolatban bátran hihetjük, hogy a jövőben nem lesz szükség az acélrácskulcsokra, amely a darabot kiszabadítaná a feledés homályából. A darab két évig kizárólag a Kassai Thália Színház interpretálásában látható, nemcsak nálunk, hanem Magyarországon, sőt más országokban is. Később pedig remélhetőleg újabb és újabb verziókban láthatjuk viszont különféle színházak színpadain. Jacopo da Ponte olasz reneszánsz festő káprázatos alkotása látható a pozsonyi Mirbach-palotában Az egyszerűség áhítata AJÁNLÓ Jacopo da Ponte: Fuga di Egitto, 1534 (Reprofotó:GMB) Márkus Judit és Csatlós Márk (A szerző felvétele)
