Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-27 / 98. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com Orosz klasszikus a Kassai Állami Színházban A mai Raszkolnyikov FECSÓ YVETT Peter Bebjak és Andrej Dúbravský filmes csapata parafenomén jelenségekkel hozza ránk a frászt A gonosz - a horror szlovák háza Kassa. Ma este kerül bemuta­tásra Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének színpadi változata a Kassai Ál­lami Színházban. A főszereplő egy diák, Rasz­kolnyikov, aki életét nyomor­ban tengeti, közben eltervezi, hogy megöli az öregasszonyt, aki uzsorakamatot szed többek között egy hozzá hasonló diák­tól is. Tettét gondosan előké­szíti, végrehajtásakor azonban pánikba esik. Váratlanul az asszony húga is megjelenik, kénytelen őt is megölni. Az asszony pénzét nem sikerül megtalálnia, s miközben majd­nem lelepleződik elmenekül egy kevés értékkel. A történe­ten keresztül a főhős elhatal­masodó bűntudatát követhet­jük végig. Ajándék poszterrel tavaszi színekben pompázik a MIZUJS? áprilisi száma. A kamaszok eb­ben a hónapban olvashatnak többek közt Katy Perryről, Dzsudzsák Balázsról, a leghíre­sebb közösségi portálról, a Fa- cebookról és megtudhatják, mi­lyen hatással vannak az külön­böző színezett italok a szerveze­tükre. Nyereményjátékunkban a WTCC szlováldai futamára nyerhetnek páros belépőjegyet a szerencsés megfejtők. A fiata­Eduard Kudláč rendező sze­rint egy klasszikus darabot lát­hat a néző, az előadást a fősze­replő jellemére építették. A re­gény új dramaturgiai feldolgo­zása azonban egyfajta jelenkori szemlélet átgondolását is indi­kálta, új filozófiai és morális je­lentést próbált feltárni a törté­nettel. Milyen a mai Raszkol­nyikov, müyen a gyilkosság ki­vizsgálója, s milyen további kérdéseket indikál a gyilkos­ság? A történetet időben drasz­tikusan kellett rövidíteni, a szö­veg hiányzó részét a színészi já­téknak kell pótolnia - hangzott el a sajtótájékoztatón. Raszkol­nyikov szerepét a hazai Andrej Palkó mellett egy vendégszí­nész, Marek Geišberg alakítja. A további szerepekben Michal Soltész, Ivan Krúpa, Tatiana Po- láková, Alena Ďuránová, Beáta Drotárová látható a színpadon. lók megmutathatják tehetségü­ket, mert pályázatot hirdetünk, hogy ki-ki lakóhelye egy neve­zetes helyét, tárgyi emlékét írásban mutathassa be a lap ol­vasóinak. Olyan, két oldalnál nem hosszabb prózai és ötven sornál nem hosszabb verses pá­lyázatokat várnak „Barangoló” jeligére, amelyekkel a legjobb három pályázó meghívhat ben­nünket élete együk kedvenc, vagy fontos helyszínére. A leg­jobb írásokat nem csupán köz­ük, de szerzőik értékes jutalom­könyvet is kapnak, (ne) A gonosz (Zlo) - az első szlovák horror, amelyet nagyon is érdemes meg­nézni. Nem azért, mert el­ső és horror, és nem is csak azért, mert jó, hanem mert az, amiről szól, ége­tően elgondolkodtató. A film ugyanis arról szól, amit a cím kifejez: a rossz­ról. A rosszal összefüggő furcsa, megmagyarázha­tatlan energiákról. TALLÓSl BÉLA Mondjuk azt, így talán a leg­többen értjük, a parafenomén jelenségek rejtélyeiről. Ezzel összefüggésben nagyon-na- gyon sok mindenről. A hitről és nem hitről - és ez esetben nem csak vallási szempontból kell ezt értelmezni (még ha a szentelt- vizes humor erről is elgondol- kodtatóan üzen). Inkább a rossz és a jó együttlétezéséről van szó, s az ezekhez kapcsolható ener­giák kibillenéséről, vagyis e két tartomány egyensúlyvesztésé­ről. Na jó, elég ennyi a filozófiá­ból, a film se kínál belőle többet. Hacsak nem annyit még, hogy eljussunk egyebek közt a dévé- nyújfalui mészárlás és a film tör­ténetének összefüggéseihez. Ám itt azonnal tisztázzuk, van némi összefüggés a film tartal­ma és a mészárlás között, de csak a bölcseleti szférák, a feltétele­zések tartományában. Konkré­tan megfogalmazható össze­függést nem mutat az akkori lö­völdözéssel. Kezdjük azzal, hogy a film két tehetséges fiatal alkotó művészi terméke. Peter Bebjak az egyik, akit nem kell bemutatni. Mi­chaela Pavlátová Hűtlen játé­kok című, magyar környezet­ben forgatott kamaradrámájá­nak zeneszerző hőseként is­merhettük meg színészként. S ő az, aki rendezőként érző lélek­kel nyúlt a Barackliget című film drámai történetéhez, amely a Csallóközbenjátszódik, magyar színészekkel a főszerepben. Andrej Dúbravský a másik fi­atalember, akiről már lapunk­ban is olvashattak, s díjnyertes festményét is láthatták, annak kapcsán, hogy második díjat nyert egy közelmúltban meg­hirdetett festészeti versenyen. Már egyetemi hallgatóként ki­emelkedő utat taposott magá­nak a festészet terén. A rende­zés magas fokú művészete és a festészet esztétikája vegyült ebben a horrorban, amellyel va­lóban sikerült megteremteni a félelemkeltés nem olcsó formá­ját a kis költségvetés és a tizen­egy napos forgatás ellenére. A gonosszal kapcsolatban le­het mérgelődni a kameramoz­gások miatt, de ebben az eset­ben ez indokolt, hiszen a film egy élő képrögzítést közvetít. Ezt vagy tudjuk így nézni, vagy nem. Sokkal fontosabb azon­ban, hogy a látottak az ugráló, sokszor eltűnő képek ellenére sem hagynak érzelmek, be­nyomások nélkül, s hogy jó ní­vón félemlítenek meg. S e féle­lem s az aggódás akár tartósan is rögzül. Benne marad az em­berben: egyrészt a látvány mi­att, másrészt a rossz jelenléte miatt, amit nem lehet egy film­véggel lezárni. A szlogenje is ar­ról szól, hogy elég rosszkor rossz helyen lenni, s akkor a pü- lanat töredéke elég ahhoz, hogy utolérjen bennünket a gonosz vagy akár egy végzetes csapás. Ám a film ennél - vagyis a vélet­len hangsúlyozásánál - egy ki­csit tovább megy a rossz hatás­mechanizmusainak keresésé­ben. A parajelenségekre utalva a rossz energiák működésével is indokolja a dolgok olyan horro- risztikus alakulását, ahogy azt láthatjuk. Ha nem csak félelemmel tu­dunk beleérezni, akkor több ez sima horrornál. Valójában - a történet és az aktorok viselke­dése nyomán - elgondolkodta­tó művészi kinyilatkoztatás ez a rosszról. Ám sima horrorként nézve sem kevés! Mint műfaj is remekül sike­rült. Nem sok köze van ugyan a klasszikus, nagy költségvetésű sokhelyszínes, sokszereplős csűrt-csavart történetmenetű, attraktív horrorokhoz. Itt nem csak a horror hat azzal, hogy a gonosz megszállja a rosszkor rossz helyen lévő áldozatát, a műfaj (ahogy fentebb már emlí­tettem) humorral, mi több, fe­kete humorral is társul - feno­menális a jelenet, amelyben Andrej, a hangmérnök elbánik a horror házában talált keksszel. Itt a költségvetés nem tette lehetővé a környezet és az ese­ményháló barokk cirádáztatá- sát. Ez csaknem egyhelyszínes, kevésszereplős horror, de jól megválasztott helyszínnel, va­lamint a horror követelményei­nek megfelelő technikával: a zenével, a zörejekkel, a fények­kel-árnyakkal. Ha levennénk a hangot, szinte semmi mást nem látnánk, mint hogy egy lepusz­tult épületben pincétől padlásig fel-le járkálnak filmesek. A köz­napi események horrorba fordí­tása ügyes technika. Elég eset­leg más filmből, más közegből, más alaphangulattal megismert jelenetet másként aláhangolni, és megvan a műfaj - tessék majd jól megfigyelni a hosszú folyo­sót a két gyerekalakkal! A gonosz története a min­dennapok egyszerűségével in­dul: parafenomén jelenségeket dokumentáló filmes stáb, ripor­ter, hangmérnök és operatőr olyan helyszínekre mennek ki forgatni, ahol valami rejtélyes dolog történik. Rögzítik a hely­zetet, jól mulatnak rajta, hírne­vet és pénzt remélve felteszik az internetre. Ezt a stábot hívja ki lepusztult otthonába egy férfi, áld fia öngyilkosságával és fele­sége eltűnésével összefüggésbe hozható rejtélyes jelenségek tettenérését ígéri a három fiú­ból álló stábnak. Ók mennek és filmeznek. S ebből jön össze a horror: hogy (amint fentebb je­leztem) filmesek filmet forgat­nak más filmesek filmjében. Mi pedig szorongunk ettől a kettős filmezéstől. De véresen komo­lyan. Az első szlovák horrorral sikerült jól ránk ijeszteni. Tatiana Poláková és Marek Geišberg (Képarchívum) Megjelent a Mizujs? magazin legújabb száma A fiatalok lapja AJÁNLÓ Egész napos rendezvény egy fiatalon elhunyt költő, publicista emlékére, szavalással, koszorúzással, író-olvasó találkozóval és sok tanulsággal „Gyurcsó István mellszobra a költészet erejének kis lámpása” NAGY ERIKA Garamkövesd. Az idén 18. alkalommal megrendezett Gyurcsó István Emléknap első részében a nemrég elhunyt M. Csepécz Szilvia költőre emlé­keztek a vendégek. Zsapka At­tila, a Kor-Zár együttes éneke­se a Madáijós és a tél című megzenésített versével, Hizs- nyai Zoltán József Attila-díjas költő pedig emlékbeszéddel tisztelgett a fiatalon elhunyt költő, publicista emléke előtt. A rendezvény második részé­ben a szavalóversenyé volt a főszerep, ahol a benevezett versenyzők szlovákiai magyar szerzők műveit adták elő. Idén kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de a színvonal kárpó­tolta a hallgatóságot. A bíráló- bizottságot a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága (SZMÍT) biztosította, elnöke Hizsnyai Zoltán volt. Az alapiskolások kategóriájában a képzeletbeli dobogó legfelső fokára a pár­kányi gimnázium tanulója, Glázer Bálint állhatott, aki Kulcsár Ferenc verssel neve­zett be. Megosztott második helyezett lett Angyal Gábor, a komáromi Eötvös utcai iskola diákja és a muzslai Veréb Bar­bara, az előbbi szintén egy Kulcsár Ferenc verset, míg az Gardenö Klaudia (A szerző felvétele) utóbbi versenyző Barak László verset adott eíő. Harmadik lett Garai István versével a na- gyölvedi Kovács Anita és a párkányi Ady Endre alapiskola diákja, Pathó Gyöngyvér, aki Barak László versét szavalta el. Mivel a gimnazisták közül idén csak ketten képviselték kategóriájukat, a zsűri könnyű helyzetben volt. A komáromi Marianum tanulója, Szolga Zsuzsanna lett a második egy Márai verssel, az abszolút győztes, vagyis a mezőny leg­tehetségesebbje Gál Sándor Könyörgés című versével Gar­denö Klaudia, a párkányi gim­názium végzős diákja lett, aki szereplésével évek óta emeli a verseny színvonalát. Ezért nem meglepő, hogy a Csema- dok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István- ösztöndíját idén neki ítélte a kuratórium. A rendezvény író-olvasó ta­lálkozóval folytatódott, két József Attila-díjas Zoltánnal, akik a Németh és a Hizsnyai vezetéknevet viselik. Az emléknap Gyurcsó István emlékművének megkoszorú­zásával folytatódott. A nagy­számú közönséget az SZMIT nevében Németh Zoltán üdvö­zölte: „Gyurcsó István mell­szobra itt a költészet erejének kis lámpása egy tér kellős kö­zepén. Olyan, mint egy Petőfi- verseskötet bármelyik kövesdi ház könyvespolcán. Ez a szo­bor a maga természetességé­vel, tájba vetettségével az első lépcsőfok a szépirodalom és a költészet felé, Ady Endre és József Attila, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes felé. Garamkövesd szeren­csésnek mondhatja magát, hogy van egy olyan helye, amely az irodalmiság egészét idézheti fel akár, és ez a szobor itt erre a célra pontosan megfelel” - fogalmazott Né­meth Zoltán. Andrej Dúbravský, a hangmérnök, Kamil Kollárik pedig a rendező szerepében (Fotó: Continentalfillm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom