Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-26 / 97. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com Középkori est a Csemadok Hazban Sár, vér, levendula MÉSZÁROS GYÖRGY Dunaszerdahely. A Histori- um Kiadó idei első nyomtatott kiadványát mutatták be a duna- szerdahelyi Csemadok Házban. A Sár, vér, levendula című novellafüzér a középkorba vezeti el az olvasót. A Bíró Szabolcs vezette kiadó ezúttal egy tematikus antológiát mutatott be, amelynek szerzői egy tavaly meghirdetett novellapályázatra jelentkeztek. Tizenkét szerző alkotásait ítélték megjelenésre érdemesnek. A könyv a Fiatal Magyar Prózaírók sorozatának első kötete. A bemutató kötetlen pogácsa- és borkóstolással kezdődött, majd Nagy Erika beszélgetett Póda Erzsébettel, a kötet egyik szerkesztőjével, Bíró Szabolccsal, valamint két szerzővel, Köcsky Rudolffal és Pollák Gergővel. Bíró Szabolcs elmondta nagyon sok jó pályamű érkezett, így könnyű dolga volt minőségi novellákkal megtölteni a gyűjteményt, bár akadtak olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták a pályázat tematikáját. Póda Erzsébet hangsúlyozta, hogy a kötetben szereplő írók mindegyike külön stílust képvisel, így sokrétű, színes kiadványt vehet kezébe az olvasó. A történetek királyokról, lovagokról, sámánokról, füves emberekről és egyszerű parasztokról is szólnak. A Historium Kiadó a továbbiakban sem tétlenkedik, nemsokára meghirdeti a következő pályázatát, melynek címe A holló évszázada. Május 4-én, pénteken a II. római esten pedig egy újabb kötetet mutatnak be, Marcellus Mihály az Aquincum farkasa című regényét. Több száz résztvevőt várnak a versenyre A kezdés öröme ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. Ma délután kezdődik a XXI. Tompa Mihály Vers- és Prózamondók, Énekelt Versek és Lírai Színpadok Országos Döntője Rimaszombatban, a hagyományokhoz hűen Tompa Mihály köztéri szobránál való megemlékezéssel. Ez a verseny a magyar nyelv- terület egyik legszínvonalasabb, legtöbb résztvevőt mozgósító megmérettetése, öt korcsoportban mérik össze tudásukat a vers- és prózamondók, emellett a lírai kisszínpadok és az énekelt versek műfajában is kiválasztják a legjobbakat. Idén - a szervezőket évek óta sújtó, de a verseny színvonalát remélhetőleg nem befolyásoló - bizonytalan anyagi háttérrel kezdődik a fesztivál, amely a szlovákiai magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb szakmai és tömegrendezvénye. A ma esti megnyitón Jozef Šimko, Rimaszombat polgár- mestere és Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök üdvözli a verseny résztvevőit, a szokásokhoz híven sor kerül a Kulcsár Tibor-díj átadására is, amelyen közreműködik a Nagy Csömör Családi Zenekar. Ezt követően a Gömörország című verses, zenés összeállításban a Fonó zenekar, valamint Tőzsér Árpád, Hizsnyai Zoltán és Szá- szi Zoltán költők prezentálják műveiket. A pénteíd nap a verseny napja, az érdeklődők a városi művelődési központban követhetik nyomon az eseményeket. (szekeres) A Jobbik kihagyná a tananyagból a biszexuális Faludyt, egy leszbikus írónőt viszont hiányol Terítéken a magánélet Kik kerülnek az alaptantervbe? (Képarchívum) Szinte hihetetlen, de úgy tűnik, Magyarországon a költők szexuális orientációja is számíthat annak eldöntésénél, bekerülhetnek-e a Nemzeti Alaptantervbe, azaz a diákok tanulnak-e róluk kötelezően, vagy sem. JUHÁSZ KATALIN Konkrétan Faludy Györgyről van szó. Egy fiatal jobbikos parlamenti képviselő, Ferenczi Gábor kivetetné őt a Nemzeti Alaptantervből (NAT), méghozzá nyíltan vállalt biszexuális hajlama miatt, ami „nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára.” Ferenczi a napokban írásban javasolta a nemzetierőforrás-miniszternek Faludy „kiebrudalását” az iskolákból, emlékeztetve arra, hogy a Jobbik-frakció már korábban is hiányolta az NAT-ból az Erdélyi Helikon szerzőit, Tormay Cécile-t és a Napkelet című irodalmi folyóiratot. Réthelyi Miklós miniszter válaszában ötöl-hatol, nem utasít vissza semmit, nem határolódik el semmitől. Azt írja, hogy a NAT véglegesítése még nem történt meg, csak egy tervezetről van szó. .Azért került társadalmi és szakmai vitára, és azért dolgoznak rajta szakmai bizottságok, hogy a hiányosságait, ahol csak lehet, orvosoljuk. A Nemzeti Alaptanterv - miközben hangsúlyt fektet a kortárs irodalom oktatására is - nevesíteni csak olyan szerzőket kíván, akiknek életműve az irodalom- történetben rögzült értéket képvisel, kortárs politikai szerepvállalásától függetlenül” - olvasható Réthelyi válaszában. Faludy György munkásságát talán nem szükséges bemutatni olvasóinknak. Nézzük meg inkább azt, ki is ez a Tormay Céci- le. Annál is inkább, mivel a magyar köztévé néhány hete, elfelejtett írókra specializálódott sorozatának első részben „véletlenül” épp vele foglalkozott. Egyetlen szót sem ejtve a hirtelen felkapott hölgy szexuális orientációjáról. Márpedig Tormay Cécile közismerten leszbikus volt. Olyannyira nem csinált titkot ebből, hogy a diákok által kedvelt és gyakran használt Wikipédia is említi e tényt, amely ki tudja, hogyan fog hatni a hamvas ifjúságra. Szerintem legalább annyira, mint Faludy biszexualitása. Szóval röviden: Tormay Cécile (1875-1937) a két világháború közötti időszak jelentős írója és közéleti szereplője volt, az általa szerkesztett keresztény-konzervatív szellemiségű irodalmi folyóirat, a Napkelet az új áramlatokat népszerűsítő Nyugat „ellenlapja” volt. Az 1920-30-as években itt kezdte pályáját többek között Szerb Antal, Halász Gábor, Németh László, Rónay György vagy Thurzó Gábor. A korszak irodalomtudósai is szívesen publikáltak a Napkeletben (Szekfű Gyula, Pais Dezső, Eckhardt Sándor, Horváth János). Tormay regényíróként is aktív volt, legismertett műve korrekt módon megírt, plasztikus képeket felvonultató Ä régi ház, amelyben egy magyarrá váló német patríciuscsalád három nemzedékének történetét kísérhetjük végig. Az írónő jól ismerte azt a miliőt és mentalitást, melyet ábrázolt, hiszen ősei német bevándorlóból lett patrícius polgárok. Egyes irodalomtörténészek szerint Tor- mayt az 1948 utáni kultúrpolitika feledésre ítélte. Mások viszont azt mondják, aki jelentősét alkotott, azt nem lehet kitörölni az olvasók agyából, a szakmáról nem is beszélve. Egyszerre abszurd és megdöbbentő, hogy a magyarországi ellenzéki sajtó pár napja azon csámcsog, hogy a Jobbikot nem zavarja Tormay leszbikus- sága, bezzeg Faludynak fel- hánytorgatják, hogy mindkét nemhez vonzódott. Még tarkább lesz a kép, ha folytatjuk az ominózus jobbikos irodalomtudor értekezésének idézését, aki a következőkkel (is) alátámasztja Faludynak az ifjúság fejlődésére gyakorolt hatását: „Ennek oka 1988-as ismételt hazatérése után tanúsított politikai szerepvállalása, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szélsőségesen nemzetellenes SZDSZ egyik prominens szószólója volt”. Es mint ilyen, nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára. Arról a polgári származású Faludy Györgyről beszélünk, aki pont azért került évekre a recski fogolytáborba, mert nem akart meghajolni Rákosi rendszere előtt. 1956-ban üdvözölte a forradalmat, annak bukása után pedig menekülni kényszerült az országból. Keményen bírálta a Kádár-rendszert, ezért a hatalom elhallgatta a költőt, művei nem jelenhettek meg Magyarországon. A Jobbik ismét megmutatta, hogy csak saját, beteges berögződései mentén tud viszonyulni a világhoz. Az ő világukban a liberális értékek iránti vonzalom legalább olyan fertőnek számít, mint a biszexualitás. Ráadásul, ha egy kicsit szétnéznének saját soraikban - és most csak az utóbbi év botrányait sorolom - találnának ott volt pornószínészt, diáklányokat molesztáló tanárt, csapodár férjet, kábítószert reklámozó politikust... Alkotó művészek szerelmi életében turkálni egyébként is kockázatos dolog. Faludy első felesége halála után valóban évtizedekig együtt élt egy férfival, sőt - micsoda skandallum! - verseket is írt férfiszerelméhez. Ezt a „bűnt” azonban előtte már többen elkövették, például egy Shakespeare nevű drámaíró, egy Oscar Wilde nevű író, egy Csajkovszkij nevű zeneszerző, vagy egy Leonardo Da Vinci nevű korszakos zseni is elkövette (az ókori szerzőkről nem is beszélve), mégsem tiltották be őket az európai iskolákban... Kíváncsian várjuk, hogyan végződik ez az irodalomtörténeti csata. Illetve inkább azt várjuk, akad-e legalább egy ép elméjű döntéshozó, aki hivatalosan elhatárolódik ettől a mocskos irománytól. Mert ha nem akad senki, akkor azt kell hinnünk innét, „fedezékből”, hogy Magyarországon az aktuális hatalom szerint minden rendben van... Az igazi kaland - édesített, valóságalapú, spirituális utazás az élő állattartás dzsungelébe Ahol a vadak várnak (Képarchívum KASZÁS DÁVID A frusztrált Ben(jamin) Mee (Matt Damon) nagyvárosi mókuskerekét egy lepukkant lepratanya nyugalmára cseréli. Szűnni nem akaró gyásza kellős közepén pakolja össze megmaradt családját, s a felvásárolt „élő állattartás dzsungelében” eresztene új gyökereket. Elverné az örökségét „egy lerobbant állatkertre a világvégén, ahová senki sem talál ki.”A spirituális utazást akadályok tömkelegé fékezi: borúlátó bürokraták, könyvelés, ügyintézés, szabadságvágytól fűtött mackó, pisláA film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. kóló sárga láng, kaffogó kiscsapat, doromboló házicicák (Scarlett Johansson, Elle Fanning), véget nem érő felújítási munkálatok... S a cirkuszpénz is elfogyhat. A főnök mégis a szívére hallgat, nem a bátyjára (Thomas Haden Church). „Ez garantált csőd. De soksikert!” Mr. Mee megélte a fentieket (a Dartmoor Zoological Park látogatható), ha nem is ebben a formában. Majd lejegyezte, amit Cameron Crowe rendező (Jerry Maguire - A nagy hátra- arc, Majdnem híres...) képesített. Kifutója karácsonyi zsibvásárra készült, nekünk áprilisi látogatás jutott. Édesített vadkalandja nem túl hangosan vidám, nem túl bonyolult, ám annál izgalmasabb. Lenne, ha néha nem egy állatkás kifestő beSaját állatkert nyomását keltené. Bukéja nem eredetiségében rejlik. De ne menjünk el Jónsi (Jón Pór Birgisson) mellett! Az élőszereplős családi filmecske (Az igazi kaland - We Bought a Zoo) húrjait az izlandi Sigur Rós frontembere pengette. Csak néha engedett be egy kis napfényt...
