Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-03 / 79. szám, kedd
26 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com A holstein-fríz tehenek potenciálja 14 ezer liter A tejtermelésben egyeduralkodók ISMERTETŐ Jövőre az anyasertéseket is csoportosan, nagyobb létszámban közös térben együtt kell majd nevelni Új szabályok a sertéstartásban (Archív felvétel) A holstein-fríz tehénfajtát olyan értékmérő tulajdonságok jellemzik, amelyek révén az elmúlt évtizedekben a tejtermelésben kimagasló teljesítményekre lett képes. Ezt a fajtát, amely Ňyugat- Európa lápos vidékeiről származik, az 1840-es évek tájékán holland hajósok vitték az Újvilágba. Akkoriban teheneket tartottak a hajókon, mert a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag tej értékes táplálék volt a hosszú út alatt. Az amerikaiak aztán magas szintre emelték a tenyésztői munkát, a fajta a kiemelkedő képességeit, a rendkívül hatékony és nagy mennyiségű tejtermelést, és magas hozamokat értek el velük. Ebből a populációból került vissza Európába az átkeresztezéshez szükséges tenyészanyag. Ma már kétségbevonhatatlan, hogy a leghatékonyabban termelő fajtáról van szó, amely az elmúlt 30 év alatt a korábbi termelési szintet az egy tehénre jutó fajlagos tejhozam tekintetében gyakorlatilag képes volt megduplázni. Ma már ez a fajta átlagosan több mint 8 ezer liter tejet képes termelni egy standard (305 napos) laktációs időszakban. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek az állományok kifinomult takarmányozási és tartási módszereket igényelnek, hiszen „csúcsra járatott” állatokról van szó. Ehhez ki kell szolgálni a genetikájukat. Takarmányozásuk során azonban a gyakorlati tenyésztők néha elkövetik azt a hibát, hogy a kukoricaszilázs alapú tömegtakarmányozást túlsúlyosan alkalmazzák, aminek következményeként az állat faggyúsodni kezd: A folyamat folytatódik, a szárazon állás időszakában még tovább hízik, az ellést követően pedig a hatalmas tejtermeléshez szükséges energiát a faggyúdepókból próbálja pótolni. Az egyed így nem tud annyi takarmányt felvenni, amely a bő tejelőállításhoz szükséges lenne, felborul az anyagcsere-háztartása, valamint az energia-egyensúlyi állapota is, ami súlyos szervi elfajulásokat idéz elő. Az állományokban a zsírmáj-szindróma, az acidózis, a ketózis, stb. tünetei jelennek meg, amelyek szaporodásbiológiai zavarokat, elhúzódó betegségeket okoznak, és a termelést is gátolják. A tenyésztési munka egyik egyszerű és teljesíthető követelménye, hogy a laktáció és a szárazonállás során az állat három bordájának látszania kell. Ez mutatja, hogy az állat nem hízott el, nem faggyúso- dik; ami valódi élettani veszélyt jelent. A holstein-fríz teheneknél nagyon fontos a takarmányozás és a tartástechnológia helyes szakmai összhangja, hiszen az állatok genetikai potenciálja 14000 liter laktációs tejtermelésre kódolt. Holland szakemberek véleménye szerint az első laktáció fedezi a borjúnevelés költségeit, a második a vemhesüszőtartás költségeit, míg a harmadik laktáció már a gazda haszna. A HF tehén ötéves korában ér el a termelési, ill. hasznosítási csúcsra, (mmg) 2013. januárjától új állatjóléti intézkedések kerülnek érvényesítésre a sertéstartásban is. INTERJÚ Melyek ezek a feltételek és milyen hatással lehetnek a hazai sertéstartásra - kérdeztük Lelkes Pétertől, a lakszakállasi szövetkezet elnökétől, ahol az uralkodó nehéz helyzet ellenére nagyon sok gazdasággal ellentétben továbbra is működtetik a sertéstenyésztési ágazatukat. Az állatjóléti intézkedések módosítása keretében megváltoznak a fedeztetett anyasertések és süldők elhelyezésével kapcsolatos feltételek. Európában eddig bevett szokás volt, hogy az anyasertések egyéni ketrecekben vannak elhelyezve egy bizonyos ideig azért, hogy a fedeztetés sikere biztosabb legyen. Az uniós szabályozás ezt akarja megváltoztatni olyan irányba, hogy az állatokat csoportos tartásban, nagyobb létszámban közös térben együtt neveljék. Mi már most teljesítjük ezeket a feltételeket, mivel a sertéságazatba történő beruházásaink során már évekkel ezelőtt figyelembe vettük az említett követelményeket, amelyek már korábban ismertek voltak a szakma előtt, tehát fel lehetett rájuk készülni. A követelmény teljesítése azért sem okoz gondot, mivel országos viszonylatban és nálunk is csökkent a sertések és a kocák létszáma, így a meglévő férőhelyeket jobban ki lehet használni az állományokban. A követelmények között szerepel az is, hogy az állatok tartásában alkalmazott aljaza- ti rostok nyílásainak méreteit is csökkenteni kell, és meg kell változtatni a felhasznált anyagokat is. Mi ezeket a feltételeket szintén teljesítjük. Más kérdés, hogy a hírek szerint a nyugat-európai termelők egy része nem lesz hajlandó végrehajtani az elvárt változtatásokat, és így, ha majd velük szemben is szigorúan veszik a kötelességek betartását, akkor megtörténhet, hogy akár egy keresleti piac feltételei fognak érvényesülni a sertéstartásban is. Erre egyébként már most is van példa, a külföldről behozott malacok ára az utóbbi időszakban már jelentős mértékben megemelkedett a tavalyihoz képest. Mire számíthatnak a hazai termelők? Ebben az évben az európai sertéspiacon már kialakult egy viszonylagos egyensúlyi helyzet a kereslet és a kínálat között, és ez az árakban is érzékelhető. A jelenlegi 1,30-1,35 eurós átlagos értékesítési ár 20 százalékkal magasabb a tavalyinál. Abban bízunk, hogy ez továbbra is megmarad, ami reálisabbá és stabilabbá tehetné a sertéstartás jövedelmezőségét nálunk is. Az előzetes számítások szerint az új követelmények bevezetése miatt egyelőre a későbbiekben sem túlzott keresletnövekedés, sem komolyabb áremelkedés nem várható, inkább csak stabilizálódik a helyzet. Véleményem szerint ez a folyamat nem lesz hatással a hazai ágazat számottevő növekedésére, mert úgy vélem, hogy aki egyszer abbahagyta a sertéstartást, az már nagyon nehezen tér majd vissza hozzá. Talán néhány gazdaságban, ahol ehhez megvannak a feltételek. De ez nem fogja nagyban befolyásolni az ágazat további sorsát. Nem kell tehát attól tartani, hogy a nyugati termelés esetleges visszafogása kapcsán nálunk újra felfuthat a sertéstenyésztés... Tudni kell, hogy mi már feladtuk a pozícióinkat, jelenleg már csak a hazai fogyasztás kevesebb, mint 40 százalékát vagyunk képesek előállítani. A belső fogyasztás több, mint 60 százalékát már behozatalból fedezik, és ennek alapján nyilvánvaló, hogy ezután is külföldről fogják meghatározni az itteni piaci feltételeket. Ebbe beleértem az árakat is, mi ugyanis nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt számottevően befolyásolni tudjuk. Nyilvánvaló tehát, hogy egy magasabb értékesítési árszint esetén is a nagyobb szeletet a tortából továbbra is a külföldi beszállítók fogják majd kiszakítani maguknak. Nekünk csak az a lehetőségünk marad, hogy ússzunk velük együtt az árral. Úgy tűnik, hogy az esetlegesen megnyíló piaci rés nálunk a termelők hajlandóságát nem fogja számottevően növelni. Valamit javíthatna a helyzeten, ha az új kormányzat úgy döntene, hogy mégis tesz valamilyen lépéseket, és valamilyen formában támogatná a sertéstartókat. De a jelenlegi pénzügyi helyzet és az elvárt költségvetési fegyelem alapján úgy vélem, hogy erre vajmi kevés az esély, (szil.) Az utóbbi években jelentős összegeket (összesen több mint 3 millió eurót) költöttek a szabványok által megszabott követelmények teljesítésére Az üzletekben a termelői árnak a dupláját is elkérik a tojásért TÁJÉKOZTATÓ Napjainkban a sajtó is meglepően gyakran és sokat foglalkozik a tojáspiacon kialakult helyzettel, annak kapcsán, hogy az utóbbi napokban a tojás ára jelentősen megemelkedett. Az áremelkedés egyik oka, hogy az idei év elejétől érvénybe lépett új uniós előírás alapján a ketreces tartásban tartott tojótyúkok ketreceinek méretét az egy tojó számára előírt eddigi 550 cm2- ről legalább 750 cm2 ki kellett bővíteni. Mivel néhány szomszédos országban még nem sikerült teljes mértékben átállítani az állományokat az új követelményeknek megfelelően, a piacon kialakult helyzet következtében főleg az áruházláncokban felfutottak az árak. Máté Tibor a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke kissé nehezményezi, hogy az árdrágulás kapcsán csupán a tényt közölte a média, annak azonban nem nézett utána, hogy ebben a megemelt értékesítési árban mekkora a részesedésük a termelőknek. Sőt, a benzin vagy a cukor radikális áremelkedését mintha észre sem vették volna. „Tőlünk a legjobb minőségű, legnagyobb méretű XL-es tojást maximálisan 14 centért viszik a nagykereskedők, megrendelésük alapján kisebb, vagy nagyobb adagokban készen becsomagolva. Véleményem szerint ennek alapján egy szolid üzleti árréssel számolva a 20 cent körüli ár mutatná a reális értékeket. E helyett a hírek szerint a termelői árnak a dupláját is elkérik érte. Itt Gútán a saját üzletünkben mi például a legdrágább tojást 17 centért adjuk el-a vásárlóknak. A gútai szövetkezetben már 1976 óta foglalkoznak a tojás- termelésssel, az említett „új” uniós követelményrendszer sem érte őket váratlanul, lévén, hogy már 2001-től azon dolgoztak hogy ezeket teljesítsék, s a beruházásaikat ennek érdekében hajtották végre. Máté Tibor elmondta, hogy az utóbbi években jelentős összegeket (összesen több mint 3 millió eurót) költöttek a szabványok által megszabott követelmények teljesítése érdekében, s bíznak abban, hogy az árak az elkövetkező időszakban legalább stabilizálódnak. Tavaly ugyanis a tojástermelésben ők is ráfizetéssel voltak kénytelenek gazdálkodni, a hatalmas túlkínálat miatt az önköltségi ár alatt tudták csak eladni a terméküket. Az idei keresletnövekedés következtében ugyan reálisabbak lettek a termelői árak, s bár tisztában vannak azzal, hogy a húsvéti ünnepek után feltehetően újra csökkenni fognak, a gazdaságosság, illetve a hatékonyság fenntartása érdekében jó lenne, ha ezen a szinten stabüizálód- nának. A fogyasztók egy rétege a kialakult helyzetre azzal próbált meg reagálni, hogy saját nevelésű tojástermelésre alkalmas csibéket kezdtek vásárolni, abban bízva, hogy ezeket felnevelve képesek lesznek saját magukat ellátni. A cégvezető szerint a háztáji termelés felfuttatása bizonyos mértékben befolyásolhatná a keresletet, de jelenleg az a helyzet, hogy nincs elég erre alkalmas csibe sem a piacon. Ők Bábolnáról vásárolják a speciális tojóhibridek naposcsibéit, és ezeket felnevelve állítják be a termelésbe. Hozzá kell tenni, hogy a naposcsibéből 105 nap alatt lesz tyúk, és még kell egy hónap, műre tojást termel, Tüdni kell azt is, hogy a háztájiban a tyúk kevesebbet tojik, műit az intenzív tenyésztésben, mert pl. nem kap olyan speciális takarmányt, ami kifejezetten a tojástermelést segíti elő, így ez a forma nem lehet konkurencia a nagytermelők számára. Összehasonlításképpen: Gútán 150 ezer tojótyúk elhelyezésére alkalmas telep működik, a bővített ketreces tartásban az állatok átlagosan 60 héten keresztül képesek az inztenzív tojástermelésre. Ezután a hatékonyság érdekében le kell őket cserélni. Termelői kapacitásuk nagyobbik részét jelenleg a hazai piacon értékesítik, bár a külföldi piacokra is jelentős nagyságrendben szállítanak. A tyúktartás és a tojástermelés jövője kapcsán Máté Tibor úgy véli, hogy az új trendek itt is fokozatosan érvényesülnek majd, s vélhetően a szabadtar- tásos kifutós tartási forma is előtérbe kerülhet. Ők azonban az elkövetkező évtizedben még, főleg a jelentős értékű beruházásaik kihasználása okán is ezt a jelenlegi ketreces térj melési rendszert kívánják működtetni, (sz)
