Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-03 / 79. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2012. április 3., kedd 16. évfolyam 4. szám A szárazság következményei A kiesést a gabonafélékkel fogják ellensúlyozni 24. oldal A búza tavaszi trágyázása Robbanásszerű tápanyag­felvételi igénnyel lép fel 26. oldal Új szabályok a sertéstartásban Az anyasertéseket is csoportosan kell majd nevelni A fogyasztónak történő közvetlen eladások rendszere megalapozta a hazai termékek eladásának növelését Meglepő kinevezés A leköszönő miniszter értékelése Az új rendszer az előzőt kibővítve a termelők telephelyétől távolabbi helyeken is lehetővé teszi az értékesítést (A szerző felvétele) Másfél évi kormányzati szereplés eredményeit összegezte legutolsó mi­niszteri tájékoztatóján Si­mon Zsolt földművelésü­gyi és vidékfejlesztési mi­niszter, aki már az új mi­niszter nevének ismereté­ben rövid kötetlen meg­beszélésen elemezte az újságírók előtt az általa vezetett tárca eddigi tevé­kenységét. ISMERTETŐ A leköszönő miniszter úgy vélte, az ágazat kormányzati programja keretében végre­hajtott intézkedések közül a fogyasztónak történő közvet­len eladások rendszere révén sikerült megalapozni a hazai termékek eladásának és fo­gyasztásának növelését célzó irányzatot. Elismerte, hogy az előző kormányzat által beindí­tott farmról történő eladás sem volt rossz ötlet, az új rendszer az előzőt kibővítve a termelők telephelyétől távo­labbi helyeken is lehetővé teszi az értékesítést. A rendszer tá­mogatására kiírt pályázat sike­res volt, a benyújtott több mint 630 kérvényből, pénzhiány miatt egyetlenegyet sem kel­lett visszautasítani. Ráadásul a pályázatok benyújtói össze­sen 1200 munkahely kialakítá­sát is vállalták az igényléseik­ben. A rendszerben levő fog­lalkoztatási lehetőségeket azonban még nem sikerült tel­jes egészében kimeríteni. A miniszter kedvezően értékelte az agrártárca teljesítményé­ben és teljesítőképességében végrehajtott változtatásokat, ennek bizonyítéka a negatív külkereskedelmi mérleg ala­kulásában az utóbbi másfél év­ben bekövetkezett kedvező irányú változás - a mérleghi­ány mintegy 200 ezer euróval csökkent. Kedvező mérleget mutat az erdőgazdálkodás is, az ágazatban a fakitermelés csökkenése ellenére 32 millió eurós nyereséget produkáltak. A tárcavezető szólt az operatív program keretében a kisebb falvaknak nyújtott támogatá­sokról is, amelyek révén szám­talan iskola, középület és út felújítása sikerült. Ezen a té­ren a program merítésének mértéke meghaladja a 40 szá­zalékot. Sikernek értékelte az Agrárkifizetési Ügynökség akkreditációjának rendezését is, amelynek az uniós támoga­tások folyósításában elsőren­dű szerepe van. A megoldatlan kérdések már az új kormányzatra várnak. Még az idén minden bizonnyal terítékre kerül a tokaji borvi­dék körüli államközi vita ren­dezése, de ugyanilyen fontos döntés előtt áll a szaktárca ve­zetése az idei uniós támogatá­sok kifizetése kapcsán a modu­láció kérdéskörének rendezé­sében is. Mint ismeretes, a kö­zösség által javasolt takarékos- sági intézkedések keretében el kell dönteni, hogy a nemzeti kifizetéseket vállalja-e az or­szág egy esetleges bírósági per kapcsán is, vagy behódol az ajánlásnak. Az agrártárca hosszú távú fejlődése érdeké­ben fontos lesz a KAP 2013 utá­ni reformjának végső kimene­tele, a hazai termelők érdekei­nek hatékony képviselete és ér­vényesítése a jóváhagyási tár­gyalásokon, ehhez azonban szükség lesz az ágazat egyér­telmű és hosszú távú stratégiá­jára, koncepciójára is. (sz) Jahnátek lesz az új miniszter TÁJÉKOZTATÓ Amint azt hivatalosan is meg­erősítették az új szlovák kor­mány hivatalba lépése után Ľubomír Jahnátek tölti majd be a földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszteri posztot. Az agrártárca vezetésével megbí­zott személy kinevezése sokak számára meglepetést jelentett, mivel a Smer árnyékkormányá­ban még Stanislav Becík volt földművelésügyi miniszterrel számoltak erre a funkcióra. A nevezés némileg meglepő, mivel az előző Fico-kormány- ban a gazdasági miniszteri tisz­tet betöltő politikusnak nincse­nek különösebb agrárszektori tapasztalatai. Bár egyes véle­mények szerint éppen ezért esett rá a választás. Az ötvenhét éves Ľubomír Jahnátek Nyitrán született. A Szlovák Műszaki Főiskola el­végzése után a műanyagok fel­dolgozásával és alkalmazásá­val foglalkozó kutatóintézet­ben dolgozott, 1992 után a Plastika Nitra vezetésében a ve­zérigazgatói pozícióig vitte, majd a vágsellyei Duslo straté­giai igazgatója volt. 2006 és 2010 között az első Fico-kor- mány gazdasági minisztere­ként tevékenykedett, (sz) Bíznak abban, hogy a termelők visszatérnek a zöldség- és gyümölcstermesztéshez, amely az utóbbi években szinte teljesen eltűnt tevékenységi körükből A fogyasztóknak való közvetlen eladásban is vannak lehetőségek ISMERTETŐ A hazai agrárágazatban le­zajlott transzformációs folya­mat és a piacok „európaivá vá­lása” következtében képlete­sen szólva Európa szemétlera- kata lettünk, már ami á hoz­zánk különböző utakon beho­zott élelmiszerek minőségét il­leti. Még emlékszünk arra az időszakra, amikor arról győz­ködtek bennünket, hogy fogjuk vissza a termelést, hogy ve­gyük fel a támogatásokat, amit Európa nagylelkűen felkínál nekünk csak azért, hogy később térdre kényszeríthes- sen bennünket. Sajnos, meg kell állapítanom, hogy sikerrel jártak, hiszen mindennek bizo­nyítéka, hogy a hazai élelmi­szerekből már csak 45 %-os az önellátásunk mértéke, amit a rendkívül kedvezőtlen behoza­tali mérlegünk csak tetéz. A hazai termékek eladásának ra­dikális csökkenése is figyel­meztető jel, ami a hazai ter­melők piacról és az élelmiszer- láncból való kiszorítását is mu­tatja, állítja Tömösváry György, a rimaszombati regionális ag­rárkamara igazgatója. Elmondása szerint a régió­ban több mint 800 olyan agrár­vállalkozó tevékenykedik, aki agrártámogatást is kap, ugyan­akkor az ágazatot jelenleg érintő problémák a térségben élőket is ugyanolyan mérték­ben sújtják, mint az ország töb­bi részén élőket. Van tehát lét- jogosultsága annak is, hogy a hazai piacon nagyobb mérték­ben kerüljön előtérbe az itt gyártott, minőségüeg garantált termékek fogyasztása. Ebben a helyzetben az agrár­vállalkozók jelentős része ked­vezően ítélte meg a közvetlen eladások rendszeréről szóló jogszabályok elfogadását, a ve­le kapcsolatos támogatások igénylésére vonatkozó felhívás bejelentése csak fokozta a vára­kozásokat. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor kide­rült, hogy a tárcavezetés menet közben megváltoztatta a pályá­zati szabályokat. így a térség­ben előkészített 15 tervezetből ennek csak az egyharmada ke­rülhetett beadásra, tájékozta­tott az igazgató. A kedvezőtlen fejlemények ellenére a térségben továbbra is van igény a közvetlen eladások iránt, többek között megvalósu­lásra vár egy sajtot és tejtermé­keket feldolgozó, három húsfel­dolgozó és egy gyümölcsfeldol­gozó üzem tervezete, állítja Tömösváry György. Továbbra is működtetnek 3 tejeladó auto­matát a termelők, egy vállalko­zó virágtermesztéssel és eladás­sal foglalkozik, rajtuk kívül egy­re többen vannak azok, akik jogszabályi megkötések nélkül folytatják az ún. farmról tör­ténő közvetlen eladásokat. A regionális agrárérdekvé- ■delmi szervezet vezetője nagy reményeket táplál azzal kap­csolatban is, hogy a hivatalba lépő új politikai garnitúra lé­nyegesen megváltoztatja az ag­rárágazathoz való hozzáállá­sát, és végre parlamenti támo­gatással is képes lesz megvaló­sítani a tárca sorsát befolyásoló jogszabályokat. Többek között szükség lesz arra, hogy vissza­térjünk a rendszerben előzőleg alkalmazott adókedvezmény­re, amelyet megszüntettek, s amitől az is várható, hogy a vi­déki lakosság foglalkoztatott­ságát is növelni fogja. Remél­hetőleg ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a lakosság köré­ben újra visszatér a kedv a kis­termeléshez, vagy az állattar­táshoz. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a forma nem jelenthet megoldást a ha­zai agrárágazat összes problé­májára, csupán kiegészítő meg­oldást kínálhat a termelőknek az önmegvalósításra. Kétségte­len, hogy a termelők számára kárpótlást hozhat a vadpiaci körülmények között elszenve­dett pénzügyi veszteségeikre. Sikere azonban attól is függ majd, hogy sikerül-e kizárni az élelmiszerláncból azokat az elemeket, amelyek aránytala­nul magas jövedelmekre tesz­nek szert a felvásárlás-feldol- gozás-kereskedelem folyama­tában, ami értelemszerűen nem a gazdálkodó termelő földművesek legfontosabb te­vékenységi köre. Ugyanilyen korlátot jelent az is, hogy az utóbbi évek gyakorlata szinte leszoktatta a hazai vásárlókat a minőségi és friss hazai élelmi­szerek fogyasztásáról. A kiske­reskedelem visszaszorításá­val megnyílt az út az olcsó, gyenge minőségű, gyakran má­sutt felesleges termékek beho­zatala előtt, amelyek sikere egyenes arányban áll a fogyasz­tók fizetőképességével és a ké­nyelmével. Mindezek ellenére a közvet­len eladások rendszerét Tömös­váry György kifejezetten jó lé­pésnek tartja a minőségi és friss hazai termékek fogyasztásának propagálásában is. Amint állít­ja, a térségben vannak olyan ta­pasztalatok, hogy azt a vállal­kozót, aki kísérletképpen bele­fogott a disznótoros termékek értékesítésébe, rövid idő alatt szinte elárasztották megrende­lésekkel, amelyeket alig tud ki­elégíteni. Remélhetőleg ez a folyamat folytatódik majd, és példaként szolgálhat a térség többi termelőinek is. Ennek re­ményében bíznak abban is, hogy a termelők visszatérnek olyan tevékenységekhez, pl. a zöldség- és gyümölcstermesz­téshez, amelyeknek ebben a térségben nagy hagyományuk van, de az utóbbi években szin­te teljesen eltűntek a földmű­velők tevékenységi köréből. Az már csak hab lehet a tortán, ha az új politikai vezetésnek sikerülne véget vetnie a még működő földművelők megalá­zó helyzetének, akik az utóbbi évek nehézségei ellenére sem lettek hűtlenek a hivatásuk­hoz. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom