Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-20 / 92. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 20. Kultúra 9 Pándy Lajos és Horváth Sándor közös sorsa, hogy mindkettőjük családját kitelepítették Két nagy öreg a deszkákról Pándy Lajos sosem veszítette el színház iránti rajongását (Képarchívum) Van egy közös pont az éle­tükben - mindketten a mai Szlovákia területéről származtak el. Pándy La­jos Perbetérői, Horváth Sándor pedig Peredről in­dult el a vüágot jelentő deszkák felé. A máig víg­színházi Pándy a napok­ban volt 90 éves, Horváth Sándor pár hete 80. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Pándy Lajos, miután hazatér a második világháború poklá­ból, a Belvárosi Színház üdvös­kéje lesz, fontos szerepekkel. Apját és testvérét közben Szek- szárd mellé telepítik szeretett Perbetéjéről. Az egykor rúdug­ró bajnok, majd színinövendék Pándy Súgópéldány című, im­már két kiadást megélt, a szlo­vákiai magyarok számára is ér­dekes adalékokat tartalmazó könyvében részletesen vissza­tér a perbetei múltba, az orosz hadifogságba, s bejárhatjuk ve­le Pozsonyt és Prágát is. Itt lát először színházat, cseh népbal­ladákat Burian és társulata elő­adásában, s itt játsszák azt a Švejket is, amely annyira meg­határozó lesz az életében. Ki­használva szlovák és cseh nyelvtudását, színpadhiányos időkben fordít, mintegy 50 egész estés színdarabot, 120 hangjátékot. Különösen Karel Čapek színműveit kedveli, neki köszönhetjük, hogy a sok-sok sematikus darab mellett a Fia­im című Čapek-opusz is szín­padra kerül. A siker akkora a Magyar Néphadsereg Színház­ban (egy ideig így „becézték” a Vígét), hogy a stúdióelőadás­nak tervezett Ajtay Andor ren­dezte darab átkerül a nagy­színpadra, s a pozsonyi szár­mazású Bulla Limának lesz fe­lejthetetlen sikere. De ha nincs Pándy, lehet, Ruttkai és Lati- novits sem találkoznak. Pándy ajánlja és fordítja ugyanis Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című darabját is, amelyet Mis­kolcon és a Vígben is bemutat­nak. Évekig házal a Burian-féle Švejkkel is, de az ötvenes évek végén senkinek sem kell ez a retrográdnak kikiáltott darab, aztán a Petőfi Színház csinál belőle színháztörténeti kurió­zumot Agárdy Gáborral és Csá­kányi Lászlóval. Pándy a megszüntetett Bel­városiból átkerült a Vígbe, ahol idővel elfelejtetik foglalkoztat­ni. Varázslatos hangja lévén maradt a rádió, ahol évtizede­kig az ő hangján szólalt meg a Rádiólexikon, s mivel ideje akadt bőven, megírja önélet­rajzát, amelyben nem véletle­nül az ifjúkorát ecseteli hossza­san, míg a férfikorát és az öreg­korát szinte elhallgatja. Molnár Gál Péter meséli, hogy talán a 100. születésnapját ünnepelte a Vígszínház, ahol egy pesti színész-színigazgató megha- tottan sorolta a nemrégen el- holtak nevét, megemlítve köz­tük Pándy Lajost is, holott háta mögött ült a színpadon, s a le­hető legjobb egészségnek ör­vendett. Az 1989-ben megje­lent Súgópéldányt 2006-ban újra kiadják, amelyet a szerző némileg kiegészít, átigazít. S hadd idézzük ismét Molnár Gált: „Néhol keserűen, de so­sem sértetten, itt-ott igazságta­lanul, de sosem önmagát túl­nagyítva, megkapó önismeret­tel és fölülemelkedéssel, nagy ismeretanyaggal és bájos anek­dotákat pörgetve, kiábrándul­va a színházi gyakorlatból, egyetlen jelző erejéig sem ve­szíti el azonban rajongását a színház, a magyar színház iránt, Pándy nemcsak kedves könyvet írt, hanem jót is. In­kább a színházról szól, sem­mint önmagáról. Becsülettel hajol meg nagyok és kisebb nagyságok megrozsdásodott emléke előtt.” De Pándy megőrizte faluja, Perbete meséit is. A csodálatos nagykendő címmel 1977-ben megjelent gyűjteményének egyes darabjai akár prózamon­dó versenyek állandó szereplői is lehetnének. Emberiek és sze- retetteliek ezek a perbetei me­sék, amelyeket a méhész nagy­apa mesél el, aki ezzel gyógyít­ja a beteg kisunokát, aki ekkor tanulja meg, hogy aki a boldog­ságot keresi, annak három go­nosz ellenséggel, az irigység­gel, a sötétséggel és az ostoba­sággal kell megküzdenie. Hadd áruljam el, hogy Pándy terem­tette meg Kumari, a repülő kis- elefánt alakját is, ahogy a He­tedhétországban rendezett olimpiáról is ő számolt be első­ként a magyar gyerekiroda­lomban. Utoljára Chélan abbé szerepében lépett színpadra pár éve a Szikora János rendez­te Vörös és feketében. Horváth Sándor egész életé­ben a kisembereket testesítette meg színpadon és a filmvász­non. .Amikor kiderült, hogy Hitler elveszítette a háborút, menekülnünk kellett Peredről” - írja visszaemlékezéseiben. Pándyval közös sorsuk, hogy az ő családját is kitelepítették a benesi dekrétumok alapján, amíg Pándyék Tolnában, addig a Horváth család Somogybán kereshetett új otthont magá­nak. Ilyen múlttal nem volt egyszerű elvégezni a szín- művészetit, de Ráday Imre tündéd osztályfőnök volt, s bár az első évek vidéken teltek, ahol feleségével, a szintén szí­nész Szekeres Ilonával is meg­ismerkedik, 1970-ben felkerül a fővárosba, még ha a budapes­ti körökben elfekvőnek számító József Attilába is. De a film már hamarabb felfedezi magának. Játszik a Makrában, a Befeje­zetlen mondatban, s Fábri Zol­tán adja meg neki a nagy lehe­tőséget, Kovács, az asztalos le­het Az ötödik pecsétben. De ekkor készül a Fekete István önéletrajzi művéből forgatott Ballagó idő és Móricz Árvácská­ja is, amelyben Kedvesapámat játszotta Moór Marianna és Czinkóczi Zsuzsa oldalán. Ahogy megszámlálhatatlan té­véfilmben is szerepelt, a Nyolc évszakban, a Tündér Lalában, a Kántorban. Utoljára az Ábel- trilógiában állt a kamera elé, míg színpadon Márai kaland­jában. Amikor 75. születésnapján budai otthonában beszélgetve megkérdezem tőle, miért nem kapott Kossuth-díjat, flegmán legyintve, mégis leírhatatlan fájdalommal a hangjában csak annyit mond: „Mert nem let­tem vadász”. Szülőfalujában, Pereden pár évvel ezelőtt dísz­polgárrá avatták. Parti Nagy Lajos nem irigyli a műfordítókat, akik az ő szövegeit ültetik át más nyelvekre Mesterségem címere: költő HAJTMAN KORNÉL Besztercebánya. A Bél Má­tyás Egyetem Hungarisztika Tanszéke Kukorelly Endre után ismét a kortárs magyar irodalom egyik kiváló alakját, Parti Nagy Lajost fogadta. A találkozót a Szépírók Társa­sága A Könyv Utóélete ren­dezvénysorozat keretén belül tartották meg. A hallgatóságot a tanszék diákjai alkották, a beszélgetést pedig a tanszék oktatója, Né­meth Zoltán vezette, aki beve­zetőjében elmondta, hogy a szerző azért egyedülálló a ma­gyar irodalomban, mert mind­három műnemben kiemelke­dőt alkotott, sőt műfordításai is jelentősek. Ehhez kapcsolódott az első kérdés: minek tartja magát el­sődlegesen, költőnek, írónak vagy műfordítónak? Parti Nagy válasza az volt, hogy bár írónak tartja magát, de a köl­tészet közelebb áll hozzá. „Nincs választásom, kénytelen vagyok költőnek tartani magam” - mondta. Ezt az álta­la használt nyelvvel hozta összefüggésbe, ugyanis szerin­te az a fajta poétika és nyelve­zet, amit használ, leginkább a lírában és a rövidprózában tud ki teljesülni. A következő kérdés arra irá­nyult, hogy véleménye szerint az ihlet mennyire működő do­log az irodalomban, és nála ez hogyan valósul meg. A szerző az ihletet a munkában látja. Leül, írni akar, és ha már ott van a szöveg előtt, akkor van rá esély, hogy jön az ihlet is. Ki­emelte továbbá az írás munka részét, azt a folyamatot, ami­kor egy belső dadogásból olyasmit tud hozni a felszínre, amit aztán már le lehet írni. A következő kérdések a műfordítások nehézségeivel merültek fel. Parti Nagy Lajos elmondta, hogy vannak szöve­gek, amelyeket megpróbál szöveghűen lefordítani, és vannak, ahol belenyúl a szö­vegbe, és szinte átírja azokat. Azt is megemlítette, mennyire nehéz az ő szövegeit lefordíta­ni, erre a Hősöm tere című re­gényének német fordítását hozta példának, de azt is ki­emelte, hogy szerinte a verseit szinte lehetetlen más nyelvre átültetni. Az utolsó kérdés a két novel­lája (A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton) alapján ké­szült filmre (Taxidermia) irá­nyult. Itt a generációs különb­ségre mutatott rá a szerző, és pozitívnak tartotta, hogy a film készítői merték máshogy ér­telmezni a szövegeket és más módon nyúlni hozzájuk, mint ahogy azt a szerző valaha is el­képzelte. RÖVIDEN Megnyílt a Könyvfesztivál Budapest. Tegnap délután megkezdődött a XIX. Budapes­ti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. A seregszemlét megnyitó Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter ki­emelte: a könyv Hatalom, amely magában hordozza az igaz­ság és az örökkévalóság ígéretét. A vasárnapig tartó sereg­szemlét a tárcavezető a magyar kultúra egyik legnagyobb léptékű fesztiváljának nevezte, amely idén az északi orszá­gokat, Svédországot, Dániát, Norvégiát, Finnországot és Iz- landot látja vendégül. (MTI) Cannes - sztárok új köntösben Párizs. Számos hollywoodi sztár - többek között Nicole Kidman, Brad Pitt, Marion Cotillard, Robert Pattinson és Juli­ette Binoche - ezúttal komoly szerzői filmek főszerepében lesz látható a 65. cannes-i filmfesztiválon, amelynek hivatalos versenyprogramjába 22 alkotás kapott meghívást. A sereg­szemle május 16-án Wes Anderson Holdfény királyság című komédiájával nyílik meg. (MTI) Módosul a jelentkezés határideje és a korhatár Fölszállott a páva TÁJÉKOZTATÓ Az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza márci­us 28-án hirdette meg Fölszál­lott a páva népzenei és néptánc­vetélkedőt. A visszajelzések alapján és a nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők biz­tosítják néhány olyan népzenét- néptáncot kedvelő és művelő szólista és együttes számára is a részvételi lehetőséget, akik az eredeti kiírásnak megfelelően nem nevezhettek volna be a versenybe. A nevezéseket az új kiírásnak megfelelően 2012. április 30-áig lehet beküldeni. Az új feltételek szerint a felső életkor határa megemelkedett, és egységesen 35 évre változott. A nevezéseket egyebek között az egynemű együttesekre (így énekegyüttesekre) kiterjesztett népzenei kategóriákra is be le­het nyújtani. A változásokról az érdeklő­dők a részletes jelentkezési fel­tételekben tájékozódhatnak - ez, a jelentkezési lappal együtt a www.dunatv.hu, a www.hagyomanyokhaza.hu oldalakon érhető el. A felvető­dő kérdéseket a versennyel és a kiírás részleteivel kapcsolatban a www.facebook.com/folszall ottapava oldalon várják a szer­vezők. (MTVA) A kijevi The Heavenly River az NFG klubban „Órientális” koncert AJÁNLÓ Dunaszerdahely. Európai turnéja keretében ma este a dunaszerdahelyi NFG klubban ingyenes koncertet ad a kijevi The Heavenly River. A The Heavenly River zenéje különféle zenei stílusok egyve­legéből tevődik össze: találni benne világzenei, ethno-, jazz- és népzenei vonalat is. A medi­tativ, kellemesen áramló zene alapját a táblán játszott ritmus adja, amely egy órientális hangszer, ezért nem is megle­pő, hogy az együttes repertoár­jában indiai dalok is vannak. A formáció tagjai - Sergej Isakov (gitár), Sergej Puchkov (tabla), Valéria Marchenko (zongora) és Ruslan Pashinski (szaxofon) - 2002 óta alkotnak együtt. Fontosnak tartják a zenében való teljes elmerülést, átszel- lemülést; koncertjeik bal­zsamként hatnak a lélekre. Eddig két nagylemezük je­lent meg, a The Light és a Li­ving Water. Ma ezekről is hall­hatnak dalokat, de a rögtön­zésnek is nagy teret hagy a ze­nekar. Koncertjük 20.30-kor kezdődik, (mv) A meditativ zene alapját a táblán játszott ritmus adja (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom