Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-19 / 91. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 19. Kultúra 9 NAP A HALÓBAN A ház és a Cigány a fődíjasok Pozsony. Kedden este a Szlovák Nemzeti Szín­házban adták át a Szlo­vák Filmakadémia 2012-es, Nap a hálóban díjait. Az idei díjátadót az tette „történelmivé”, hogy ötven éve készült a szlovák újhullám meg­határozó alkotása, Štefan Uher Nap a háló­ban (Slnko v sieti) című mozgóképe. TALLÓS1 BÉLA Mondhatni, az elvárásoknak megfelelően találtak gazdára a szobrocskák. A fő díjak között Zuzana Liová A ház és Martin Sulik Cigány című munkája osz­tozhatott. A házat a legjobb filmnek, a Cigányt a legjobb rendezésnek minősítették. Aje­löltek listáján ugyancsak erőtel­jesen szerepelt Peter Bebjak Ba­rackliget című rendezése, jelen­tős nevezéseit azonban nem si­került díjra váltania. Az alakításdíjakat Zuzana Liová „házépítő” csapata vehet­te át: a legjobb női főszereplő Bárdos Judit, a legjobb férfi fő­szereplő Miroslav Krobot, a leg­jobb férfi mellékszereplő Marek Geišberg, a legjobb női mellék- szereplő Taťjana Medvecká lett. Zuzana Liová a legjobb forga­tókönyv díját is átvehette. Martin Sulik csapata is sza­porán gyűjtötte a szobrocská­kat: a Cigány zenéjéért Vladimír Godár, kosztümterveiért Kata­rína Hollá, operatőri munkájá­ért Martin Šec lett Nap a háló- ban-díjas, de magkapta a díjat a film a hangtechnikáért és a vá­gásért is. Sajnálatos vesztese lett a nemzeti filmdíjnak Mariana Čengel Solčanská Legenda a re­pülő Cipriánról című, pazar kivitelű munkája, a legjobb lát­ványért járó szobrot ugyanis el­vitte előle Jan Švankmajer és Veronika Hrubá a Megélni az életet című filmmel. a ház című film előze­MT tesét megnézhetik ■Jjj az ujszo.com-on. Bárdos Judit, a legjobb női fő­szereplő (Fotók: A. Faraonov) Maga a gála nem volt igazán élvezhetőén élő. Legendás koc­kákból összeállított filmmozai­kokkal idézte fel a szlovák moz­gókép évtizedeit az ötvenes évektől napjainkig. Piros Mer­cedesszel vonultak be a szín­padra az egyes évtizedek meg­határozó színészegyéniségei, akik meghajlás után helyet fog­laltak a nézőtéren: ez volt az összes élő produkció, vagyis csak a jelenlétnek tapsolhatott a tisztelet. Az előre gyártott hang- alámondásos konferanszié is megteremtette a maga hibáit: a protokoll szerinti névsor alap­ján „a technika” bejelentette az „igazoltan” távolmaradókat is. Lényeg azonban, hogy a fil­mek győztek. S hogy a díjazot­tak az akadémia tagjainak jó döntéseiről győztek meg. A legjobb film Zuzana Liová: A ház Az apa házat épít a lányainak. Az egyik már kirepült, a másik, Éva még tanul. Az épülő házzal kíméletlen fegyelemmel igyek­szik megteremteni a jövőt tég­lát téglára rakva. Éva azonban másképp képzeli el a jövőt, mint az apja. Két világ, a régi és az új ütközik meg kettejük szin­te kibékíthetetlen harcában. A legjobb animációs film Katarína Kerekesová: Kövek Súlyos sorsokat felfedő opera­film a Kövek. Egy kőfejtőbe, marcona férfiak közé megérke­zik az elöljáró felesége, aki megpróbál e komor világba gyöngéd érzelmeket csem­pészni. Igyekezete azonban tragédiához vezet. Zenei futa­maival és formavilágával nagy erővel sugárzó alkotás a Kövek. A legjobb férfi mellékszereplő Marek Geišberg A ház című dráma vállalkozó­ja. A házat építő apa idősebb lányának a félje, áld az új sze­lekbe kapaszkodik, minden üz­leti lehetőséget megragad. Két fiához és feleségéhez szeretet­teljes, de vállalkozásaiban ke­vés a felelősségérzet. A film legfájóbb, tragikomikus jele­netei köszönhetők neki. A legjobb rendezés Martin Sulik: Cigány A film főhőse Adam, a kamasz cigányfiú, aki szebb jövőről álmodozik. A mindennapok drámai eseményei a cigányte­lepen azonban megnehezítik álmainak megvalósítását. A sportolás, a boksz jelenthetne számára kiutat a telepről. Eb­ben segíti őt a helyi pap. A fiú küzdelmét mutatja be a film. A legjobb férfi főszereplő Miroslav Krobot A ház című film apaszerepében egy kőkemény, kérlelhetetlen, a régi erkölcshöz mereven ra­gaszkodó férfit alakít, aki saját építésű házzal szeretné magá­hoz láncolni a lányát. Nem akarja elfogadni, hogy az új, megváltozott világ lehetősége­ibe kapaszkodva gyermeke el­hagyja a családi fészket. Szombaton új lemezét mutatja be a somorjai Harmonia Classica kamarazenekar Az együttzenélés öröme CD-n és a színpadon AJÁNLÓ Somoija. Lemezbemutató­val egybekötött hangversenyre invitálja az érdeklődőket a so- motjai Harmonia Classica ka­marazenekar a helyi Művészeti Alapiskola koncerttermébe áp­rilis 21-én 18 órától. A zenekar repertoáija a barokk zenétől a kortárs kamaradarabokig ter­jed. A tagok különböző érdek­lődésű lelkes műkedvelők, aki­ket a zene szeretete köt össze. A zenekar működése a Somor­jai Művészeti Alapiskolában kezdődött, melynek mind­annyian diákjai voltak, és so­kan közülük éveken át zenéltek A gútori római katolikus templomban (Képarchívum) az iskola vonószenekarában. Az együttes 2008-tól Hegyi Brigitta vezetésével kezdett működni. Céljuk, hogy minél szélesebb körben megismer­tessék és megszerettessék a kamarazenét, továbbá lehető­séget szeretnének nyújtani a fi- lataloknak arra, hogy a zenei alapképzés után is fejleszthes­sék képességeiket, megismer­kedjenek a kamarazenekari re­pertoár újabb darabjaival, és ezáltal nyitottabbá váljanak a művészi értékek befogadására. A napokban jelent meg első CD-jük, amelyen Palestrina, Telemann, Gluck, Corelli és mások művei mellett 17. szá­zadi magyar táncokból is nyúj­tanak ízelítőt, (juk) RÖVIDEN „Elfoglaljuk” a MUPA-t Budapest. Idén ünnepeljük Kodály Zoltánról, születésé­nek 130. és halálának 45. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Csemadok a Művészetek Palotájával közösen vasárnap, áp­rilis 22-én, 18 órai kezdettel ünnepi hangversenyt rendez. Fellépnek a XV. Kodály Napokon a szlovákiai magyar felnőtt kórusok országos minősítő versenyén legjobb eredményt el­ért énekkarok: a nagymegyeri Janiga József Művészeti Isko­la Leánykara, a komáromi Concordia Vegyeskar és a galántai Kodály Zoltán Daloskor. A nap folyamán hazai magyar vers- és prózamondók, gyermekszínjátszók és táncegyüttesek is bemutatkoznak a MUPA-ban. (juk) Hatszáz MGM-film kölcsönözhető Washington. A Metro-Goldwyn-Mayer stúdió hatszáz filmjével bővíti kölcsönzői kínálatát a Youtube portál, vala­mint az androidos készülékekről elérhető Google Play virtu­ális bolt. A Rocky és az Esőember című klasszikusokat is jegyző MGM csatlakozásával tovább nőtt azon filmstúdiók száma, amelyek az interneten keresztül kínálják kölcsönzés­re filmjeiket. (MTI) PENGE A másik test A Boldogságtelep... alig-- hanem a friss József Attila- díjas Németh Zoltán költői munkásságának eddigi leg­fontosabb verskötete, véle­ményem szerint a 2011-es könyv tartalmazza a szerző legpontosabb és legérdeke­sebb szövegeit is. A korábbi verseskönyvekhez hasonló­an itt is egy elméleti problé­ma szerepel a középpont­ban: a test nyelvi megfogal- mazhatósága, a test és lélek viszonya, az identitás testi jellege, valamint a másik (testi kommunikáció általi) megértése érdekes a szerző számára, ennek kidolgozá­sához talál egy kontextust (elsősorban a Csáth Gézára való biográfiai és irodalmi utalások teremtik meg a te­matikus keretet a versek számára). A szöveg legnagyobb ér­deme az, hogy bár jól érzé­kelhetően téziskötetről van szó (a versek az említett té­ma megfogalmazásának kí­sérleti megoldásai), az olva­só hajlamos erről elfeled­kezni, mert a szöveg csak ritkán válik didaktikussá. (Számomra a főcím - Bol­dogságtelep, vetélőgépben - az egyik legdirektebb moz­zanat, amely szinte megter­heli a szöveget, úgy érzem, nem termékeny módon sze­gül szembe a kötet vagy akár a borító sajátos hangulatá­val.) Az én és te viszonyát, vagyis a személyesség klasszikus témáját a szexus vagy egyszerűen fizikai kon­taktus felől értelmező versek akkor megnyerőek (sőt meg- rázóak, megrendítőek), amikor egy prózai, az élőbe­szédhez közelítő nyelven szólalnak meg. A szövegala­kítás egyébként a klasszikus modern beszédmódot idézi, legalábbis egy olyan (avant­garde előtti?) nyelvtapaszta­latot, amelyben nincs jelen a beszélő identitásának, vagy akár testképének retorikai szétzilálása. Vagyis, ha kor­társ irodalmi párhuzamot keresünk, Németh Zoltán kö­tete nem a Nemes Z. Márió- féle, a test szürreális lebon­tására, az én széttagolására irányuló elképzelést, hanem sokkal inkább a Csobánka Zsuzsa-féle alanyi beszéd­módot imitálja. Németh Zol­tán mindent a tematikában old meg - talán nem válna a Németh-líra hátrányára egy reflektáltabb nyelvhaszná­lat, komplexebb szubjektivi­tás-megfogalmazás-, amely­nek nyomai egyébként he­lyenként jelen vannak (pél­dául az olyan szövegekben, ahol a beszélő neme eldönt­hetetlen). A Boldogságtelep, vetélő­gépben fontos és erős kötet. Mint téziskötet, aktuális, hi­szen a mai magyar líra egyik legfontosabb témája a test. Ezzel együtt a versek érvé­nyesen szólnak magáról a testiségről, a kontaktusról, az önismeretről, mindennek elbeszélhetőségéről, és - ami a legfontosabb - újraolvasás- ra, -gondolásra késztetnek. Németh Zoltán: Boldog­ságtelep, vetélőgépben. Csáth szeretője. Kalligram, Pozsony, 2011 Értékelés: <#»>♦<#»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom