Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-18 / 90. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. Régió-szülőföld 13 Csak a csődeljárást kerülik elf a bérek emelésével járó problémát ezzel a lépéssel sem oldják meg Mentik a menthetőt a megyei kórházakban Már a kórházépületek is az egészségügyi intézményeket működtető részvénytársaságok vagyonát képezik (A szerző felvétele) A projekt résztvevői Sevillában találkoztak (Képarchívum' Nemzetközi projektben vesznek részt a tanulók Legyél egy jobb világ hőse Nagyszombat. A Nagyszombat Megyei Önkormányzat megemelte a megyei kórházakat működtető részvénytársaságok alaptőkéjét, hogy megelőzzék a kórházak csődbejutását. Ezzel a befektetők is zöld utat kaptak. B. JUHOS MELINDA Tibor Mikuš, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, a béremelésekre vonatkozó törvényt tiszteletben tartják, de ezzel a tavalyi év végére némileg gazdaságilag stabilizálódott megyei kórházak óriási mínuszba kerülnek. A törvény értelmében ha az intézmény tartozásai meghaladják a vagyonának az értékét, csődeljárás indul. Ezért a megyei önkormányzat legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a kórházakat működtető részvénytársaságok vagyonát a kórházak ingatlanjaival bővítik, ezzel emelve az rt.-k alaptőkéjét. A kórházak épületei ez idáig nem a kórházat működtető részvénytársaságok, hanem a megye tulajdonát képezték. A galántai kórház esetében 3 039 698 euróval emelték az alaptőkét, ennyi az épületek és a telkek értéke. Ezzel a lépéssel 5 209 313 euróra emelkedett az alaptőke. A galántai kórház esetében a részvények 100 százaléka a megye tulajdonát képezi. A dunaszerda- helyi kórház esetében, ahol a városnak 0,79 százalékos részesedése van, 3,1 millióval emelték az alaptőkét. „Ezzel elodázhatjuk a csődhelyzetet, és a nehéz helyzet átvészelésére akár hitelt is felvehetnének. így lehetőséget biztosítanánk a beruházóknak is, ugyanis minden feltétel adott lenne az egészségügyi ellátáshoz” - mondta Mikuš. Hozzátette, a kórházi részvények eladása a kínálattól és a feltételektől függ, de az eladást elképzelhetőnek tartja. A megyei kórházakat -még 2008-ban részvénytársaságokká transzformálták, akkor ezek 1 millió koronás alaptőkével rendelkeztek. Egy korábbi határozat értelmében a kórházak az épületek használatára bérleti szerződést kötöttek a megyével. A megye a kórházak rossz anyagi helyzetét egyebek mellett azzal magyarázza, hogy a biztosítók nem térítik meg teljes egészében az elvégzett beavatkozásokat, továbbá a megyei intézmények kevesebb pénzt kapnak ugyanazokért a beavatkozásokért a biztosítóktól, mint az egyetemi kórházak. A kórházak gazdasági helyzetéről kidolgozott anyag szerint a nővérek és az orvosok béremeléséhez szükséges pénz csaknem egyenlő a kórházak fenntartási költségével. „Éppen ezért megoldhatatlan helyzet elé állították a kórházakat. Mínuszba kerülnek, fizetésképtelenné válnak” - áll a munkaanyagban. Az alaptőke megemelése viszont csak a csődeljárás elkerülésére nyújt megoldást, a bérek emelésére továbbra sincs pénzük az intézményeknek. GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A párkányi Ady Endre Alapiskola egy lengyel, egy török és egy spanyol iskolával közösen vesz részt a „Legyél egy jobb világ hőse” elnevezésű projektben. A Comenius-prog- ram keretében áprilisban Spanyolországban járt az iskola néhány diákja és pedagógusa. Májusban a törökországi partner- iskolátlátogatjákmeg. „Az Európai Unió 1983 óta rendezi meg a különféle témákra koncentráló ’Európai Éveket’. Minden évben megjelöl egy tevékenységi területet, amelyre igyekszik felhívni a nemzetek figyelmét. Az ideit az önkéntesség évének hirdették meg. Iskolánk korábban is támogatta a jótékonykodást. Rendszeres gyűjtéseket szervezünk a gyermekotthon és a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára, bekapcsolódtunk az Unicef rongybabaprojektjébe is, a lelédi nyugdíjasotthonnal is tartjuk a kapcsolatot” - tájékoztatott Himmler Zsófia, az iskola igazgatóhelyettese. A projekt résztvevői saját emblémát is készítettek. „Önkéntesnek lenni jó. A segítség- nyújtás fontos része a kapcsolat- teremtés és a tapasztalatszerzés. Teret ad ahhoz, hogy célokat és feladatokat tűzzünk magunk elé, kipróbáljuk magunkat ezek megvalósításánál és felismerjük saját lehetőségeinket és korlátáinkat is. Ezt hivatott kifejezni a projekt lógója” - mondta Himmler Zsófia. A kétéves program első állomása Sevilla volt. ,A cél az volt, hogy megismeijük egymás országát, iskoláját, hagyományait. Prezentáció formájában mutattuk be, hogy az önkéntesség mely formáját választottuk, és melyek azok a célcsoportok, amelyeknek segítséget nyújtunk” - nyilatkozott a párkányi iskola igazgatóhelyettese. Májusban Ankarában találkoznak a projekt résztvevői, októberben pedig a párkányi iskola látja vendégül spanyol, török és lengyel partnereit. Kezd divatja lenni a kemencében sült, főtt ételeknek, és egyre többen kérik a régi idők hangulatát idéző tűzhelyeket is Sok új házba kerül szép és takarékos cserépkályha, búbos kemence B. JUHOS MELINDA A kemence- és cserépkályha- készítő Kovács Gábor keze munkáját dicséri számtalan csallóközi és mátyusföldi otthonban található cserépkályha. Gábor az elmúlt nyolc év alatt csaknem háromszáz kályhát épített Magyarországon és határokon túl. Az állatkerttől a kemenceépítésig Gábor hosszú évekig állat- tenyésztőként dolgozott a Veszprémi Állatkertben. 2001-ben létszámleépítés miatt elveszítette munkáját. Már ezt megelőzően is készített bőrtárgyakat, vezetett kézműves foglalkozásokat, de mivel ebből nem lehetett megélni, új mesterség után nézett. „Egy asztaloshoz kezdtem járni, aki bútorokat restaurált. A mester néha kályhákat is épített. Ez nagyon megragadott” - kezdi a "beszélgetést Gábor. Ezt követően már ő kereste a lehetőséget, hol sajátíthatná el a szakmát. Talált is egy mestert, akinél segédként kezdett dolgozni. Aztán, mint mondja, az egyszerű cserépkályhák építésénél többet szeretett volna megtanulni. 2002-ben aztán cserépkályha- és kandallókészítő szakképesítést szerzett. Nem kis túlzással állítható, hogy a kandallók, a cserépLegközelebb Kremmer Dezső tojásfaragót mutatjuk be. kályhák reneszánszukat élik, szinte minden új építésű családi házba terveznek már egy ilyen, alternatív fűtőtestet. „Ä válság a mi területünkön is érzékelhető. Alig épülnek új házak. Az emberek szeretnék csökkentem a gázszámlát, inkább fával fűtenek, de a lakosok többsége nem tudja megengedni magának a drága kályhát vagy kandallót, hiába térülne meg az ára rövid időn belül. Másfelől viszont kezd divatja lenni a kemencében sült, főtt ételeknek is, és egyre többen kérik a régi idők hangulatát idéző tűzhelyeket is” - mesél tapasztalatairól Gábor. A trendek nem, csak az igények változnak Gábor azt mondja, a kályhák építésénél a trendek nem változnak. „Az emberek ma azt kívánják, hogy a drága pénzért építetett kályhával ne legyen semmi probléma, egyszerű legyen a karbantartása, és mindig gond nélkül működjön” - összegzi Gábor. A szakember általában először felméri a helyszínt, a lehetőségeket, és egyeztet a megrendelővel az igényekről, Kovács Gábor legutóbb egy búbos kemencét készített a Mátyusfól- dön (A szerző felvétele) elképzelésekről, az egyes típusok előnyeiről, hátrányairól. Gábor igyekszik a tájra jellemző kályhát javasolni a kliensnek, van, aki ezt elfogadja, de van, akit egyáltalán nem érdekel, hogy az általa megálmodott kemence nincs összhangban a táj építészetei stílusával és ragaszkodik az elképzeléseihez. A megrendelők a szakemberrel közösen mindig igyekeznek az otthonhoz leginkább illő cserépkályhát, búbos kemencét kiválasztani. Már nem sárból készül a búbos kemence Gábortól megtudtuk, ahogy az építőipar egyéb szegmenseiben, így a kemenceépítésnél is haladnak a korral, és a sarat habarcsra cserélték. ,A legmodernebb termékekből is lehet kályhát csinálni, de mindig a kliens pénztárcája a mérvadó. A búbos kemencét vakolóanyag helyett betapaszthatnánk agyaggal is, ami gyakorlatilag ingyen van, csak az azzal járna, hogy havonta kellene tapasztgatni, meszel- getni, ami a mai körülmények között, időhiány miatt nem kényelmes. Éppen ezért fontos, hogy ötvözzük a hagyományokat a mai kor elvárásaival” - összegzi a szakember. Sokszor halljuk, olvassuk a hírekben, hogy kályha robbant fel, füstmérgezés okozott halált. Éppen ezért talán sokan lemondanak a hangulatos kandallókról. „Egy cserépkályha vagy egy kemence korántsem olyan veszélyes, mert ezeknél érezni lehet a füstöt. Fontos hogy legalább egy évig szárított fát használjunk. Sok levegővel kell tüzelni, hogy természetes égési folyamat menjen végbe, elégjenek a fából kiszabaduló gázok. Óvatosan kell kezelni a cserépkályhákat is, mindig az építő tanácsai szerint tüzeljünk” - mondja Gábor, aki bízik abban, hogy az emberek nem mondanak le a hagyományos fűtőtestekről.
