Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-17 / 89. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 17. Véleményy és háttér 7 Az SNS és a HZDS eltűnése nem jelzi, hogy a szlovák társadalomból kiveszne a nacionalizmus Nemzeti átrendeződés A márciusi előrehozott választások után Szlovákiában egypárti kormány jött létre. A Smer elsöprő sikere kapcsán sok szó esik arról, miként kell megváltoztatnia stratégiáját a jobboldalnak ahhoz, hogy alternatívát tudjon kínálni Ficóval szemben. TOKÁRGÉZA Ezzel párhuzamosan a szlovák nacionalista erőknek is legalább annyira fontos, egzisztenciális kérdésekre kell megoldást találniuk. Ennek következtében akár még a magyarkártyát is lecserélhetik - a cigánykártyára. Robert Fico és a Smer nemcsak a jobboldalt söpörte el, hanem úgy tűnik, végleg kiütötte a parlamentből a klasszikus szlovákiai nacionalista pártokat is. Az SNS és a HZDS két évtizeden keresztül stabil szereplői voltak a politikai életnek (Slotáék egy belső villongás miatt négy évre ugyan kiestek a parlamentből 2002 és 2006 között, de visszatértek), most azonban már egyik párt sem található a törvényhozásban. A HZDS sorsa nagyon könnyen megjósolható: a pártnak Vladimír Me- éiarral és nélküle sincs esélye arra, hogy valaha is jelentős politikai szereplő legyen. Az SNS pedig szintén a lassú, de biztos leépülés felé halad, hiszen fiatal káderei alig vannak, Slotáék generációja pedig egyrészt a nyugdíj felé halad, másrészt pedig a klasszikus szlovák nacionalizmust képviseli, melyben a magyarok számítanak elsőszámú ellenségnek. Az SNS és a HZDS eltűnése ugyanakkor nem jelzi azt, hogy a szlovák társadalomból maga a nacionalizmus kiveszőiéiben lenne. A szavazók ugyanis nem tűntek el, csak átalakultak. Az, hogy mikor jelenik meg ismét egy számottevő, nacionalista és sok tekintetben különutas politikai erő, tulajdonképpen a Smertől függ. A kormánypárt ugyanis - ha szalonképesnek akar mutatkozni Európában - középre fog tolódni, és teret nyit a valódi nacionalista pártoknak a magyarkérdésben és ami még fontosabb, a romakérdésben. Arra a kérdésre, hogy a jövőre nézve melyik problémakör lesz jelentősebb a nacionalista pártok szemszögéből, és melyikkel szerezhetnek több szavazatot, a Szlovák Testvériség a krasznahorkai vár kiégésével kapcsolatban a helyszínen megvalósított akciója is szimbolikus választ adott. Marián Kodéba a településen tartott demonstrációba bevonta a helyi magyar közösséget: ezzel azt üzente, hogy az évekkel korábban még Komáromban egyenruhában menetelő szervezet a romákat még a magyaroknál is jobban gyűlöli. Amíg a Testvériség és a hozzá kapcsolódó Mi Szlovákiánk Néppárt tartja magát ehhez a sorrendhez, idővel meghatározó erővé válhat a szélsőjobb oldalán, sőt, az SNS szavazói is lassan hozzá szivároghatnak át. A befektetések területén nincsenek érzelmek, nincs hazaszeretet, csak a haszon utáni vágy Borec befektetése HORBULÁK ZSOLT Amikor kitudódott, hogy Tomáš Borec igazságügy-miniszternek Magyarországon is van háza, a világhálós hozzászólások igen eltérő véleményeket tartalmaztak. Érdekes módon több volt a negatív reakció, és ami még meglepőbb, a magukat nemzeti érzésűnek tartó magyar olvasók elítélő hozzászólásainak aránya nagyobb. Ennek a külsőleg bulvár jellegű hímek van azért érdekesebb politikai-gazdasági háttere is. Tény, hogy mindenki oda viszi a pénzét, a vagyonát, ahol biztonságban tudja. Ez a beruházás valójában azt is jelenti, hogy a kormány egyik tagja teljesen jónak találja a szlovák-magyar kapcsolatokat, nem fél, hogy esetleges konfliktus miatt elveszti a Magyarországon épített ingatlanját. Továbbmenve az is alaptétel, hogy a pénz mindig oda megy, ahol nagyobb a megtérülési ráta. Válság ide, ingatlan- áresés oda, a pozsonyi lakásárak még mindig nagyon magasak. Egy azonos budapesti lakás megközelítőleg csupán egy pozsonyinak a felébe kerül! Mivel a szlovák főváros elővárosai is lassan telítődnek, a közeli magyarországi falukra irányul a figyelem. Azt is tudjuk, hogy a pénznek nincs szaga. A befektetések területén nincsenek érzelmek, nincs hazaszeretet, csak a haszon utáni vágy. Oda, ahová a pénz megy, ott van a fentebb említett két hit, mely szerint ahol nem veszik el, illetve ahol a magasabb a hozam. Bármilyen befelé irányuló tőkemozgás - gyárépítés, értékpapír-vásárlás, árukivitel stb. egy ország fizetési mérlege szempontjából pozitív. Amikor pár hónappal ezelőtt a forint mélyrepülésbe kezdett, bizonyos magyar lakossági körök éppen Szlovákiába mentették a pénzüket tovább fokozva ezzel a saját valutájukra nehezedő nyomást. A magyarországi ingatlanvásárlás és bármüyen bevásárlás ezzel szemben javítja a magyar mérleget. A nemzeti érzés alapvetően pozitív, esetenként azért elvakíthat. Minden ország gazdagságát ingatlan vagyona, pénzügyi és szellemi tőkéje adja. Érdeke, hogy ezekből minél többet birtokoljon. Ha például támogatást fizet ki, akkor csökken a vagyona. Érdekes, hogy éppen a magukat nemzeti érzésűnek vallók gondolkodnak másképp. Zavarja őket, hogy szlovákok viszik a pénzüket Magyarországra, miközben elvárják, hogy az anyaországból folyamatosan érkezzen anyagi támogatás. A pénzmozgások sok szempontból kritizálhatok, egy pozitívummal viszont mégis rendelkeznek, mégpedig: jobb esetben racionálisak. Borec befektetése ezért gazdaságilag hasznos, politikailag pedig stabilizáló jellegű. KOMMENTAR Szlovák-magyar játék NAGYANDRÁS Robert Fico hétfőn, Marek Madarič beiktatásakor jelentette be, hogy Szlovákia meg akarja változtatni az állampolgársági törvényt, hogy a lehető legkevesebb szlovák állampolgár veszítse el állampolgárságát, ha megszerez egy másikat. Ez a döntés természetesen nem rólunk, szlovákiai magyarokról szól, akik úgy vették vagy vennék fel a magyar állampolgárságot, hogy közben szülőföldjükön élnek- élnének tovább. Fico nem felejtette el megjegyezni, hogy akiknek nincs állandó lakhelyük az adott országban, azoktól továbbra is elveszik az állampolgárságot. Ezzel a döntéssel tökéletesen megmutatta, hol a határa a kisebbségekkel kapcsolatos status quónak. Magyarán: pozitív lépésre nem kell számítani ebben a kérdésben, egyébként is hogyan nézne ki, ha saját magát kellene arcon köpnie, ha a magyarokat érintő részt is kivenné. Minek is, hiszen pont miattuk hozta létre. Aki egyébként arra számított, hogy a Híd kormánytagsága esetén ez máshogy lehetett volna, valószínűleg téved. Robert Fico Magyarországgal és a szlovákiai magyarokkal szemben nincs lépéskényszerben. Gyakorlatilag senki és semmi sem kényszeríti, és Magyarország sem képes a jelen helyzetben egyetlen nemzetközi fórumon sem valódi nyomást gyakorolni Szlovákiára. Hiába van a magyar kormánynak Magyarországon kétharmada, Ficóék 83 képviselője ugyanennyit ér most. Fico Jópofán” megismételte, amit már egy korábbi interjúban is elmondott, hogy bár a legújabb népszámlálási adatok alapján több településen is változtatni lehetne a kisebbségi nyelvhasználaton, ők nem nyúlnak a témához. El kell ismerni, hogy ebben a helyzetben, ebben a pillanatban gyakorlatilag minden adu a Smer és annak elnöke kezében van, tehát csak úgy lehet játszani, hogy elfogadjuk a játékszabályaikat. Amíg ezek a szabályok valamennyire korrektek lesznek, le kell ülni velük tárgyalni. A Híd politikusainak ellenzéki pozícióból egyebek mellett az lesz a feladatuk, hogy létező kapcsolataikon keresztül próbálják meg enyhíteni a Smer összes olyan döntését, mellyel változtatni akarnak az eddigi kisebbségi rendszeren. A miniszterelnök-helyettes hivatala már elbukott, a jogkörök nagy része a kulturális miniszterhez kerül. Hogy az eddig megszerzett jogköröket mennyire lesznek képesek a minisztériumban gyakorolni, és egyáltalán ki fog majd ott dolgozni, egyelőre nem tudja senki. De ez is olyan téma, melyre figyelni kell. Ugyanígy kérdéses, kit javasol a kormány a kisebbségekért felelős kormánybiztosi pozícióba. Bár ez szinte biztosan csak valós döntési jogkörök nélküli poszt lesz, fontos leime, ha olyan személyt neveznének ki, aki mindkét fél bizalmát élvezi. Az elkövetkező négy év valószínűleg az ilyen apró lépésekről, sakkozásokról szól. Pozitív előrelépésre nem számíthatunk, ám olyan negatív döntés sem várható, mely miatt a magyarságnak a kardjába kellene dőlnie. Meglátjuk, milyen lesz a Fico-féle játszma. FIGYELŐ Kedvelik a szlovákokat Leginkább a szlovákokat, legkevésbé a romákat kedvelik a csehek - derült ki a CWM prágai közvélemény-kutató intézet márciusi országos felméréséből. A felmérés szerint a szlovákokat a csehek 88%-a kedveli, míg 4% nem. A másik szomszédot, a lengyeleket a megkérdezettek 67%-a minősítette szimpatikusnak, s 11% nem szimpatikusnak. A harmadik helyen állnak a zsidók, akik a csehek 47%-ának szimpatikusak, míg 13% nem kedveli őket. A Csehországban nagy számban élő vietnamiak az emberek35%-ánakszimpa- tikusak, 30%-nak nem. A romák a megkérdezettek 78%-ának nem voltak szimpatikusak. A romákhoz fűződő viszony az utóbbi időben romlott, egy éve még a csehek 74 %-a állította, hogy számára a roma a legkevésbé szimpatikus nemzetiség. Míg tavaly a romákkal az emberek 12%-a szimpatizált, addig idén csak hét százalék. A másik, a csehek által a legkevésbé kedvelt nemzetiség az albán. Az albánokhoz a megkérdezettek 15 %-ának van pozitív, s 48%-nak negatív viszonya. Az ukránokat a csehek 20% kedveli, 51 %-a nem. Afelmérés résztvevői a válaszadásnál 16 nemzetiségből, ületve népcsoportból válogathattak. A magyarok a csehek 37%-ának szimpatikusak, 21%-ának nem. Ezzel a kedveltségi sorrendben a hetedik helyen végeztek a magyarok. Egy másik felmérésben a megkérdezettek 95%-a úgy vélte, hogy a Csehországba bevándorló és ott letelepedő külföldieknek igazodniuk kell a csehek szokásaihoz, s meg kell tanulniuk csehül. A megkérdezettek 83%-a fontosnak minősítette, hogy a külföldiek dolgozzanak. (kés)- Jenő, nem tudjuk kifizetni a villanyszámlát, te meg elektromos autót akarsz venni7 (Peter Gossónyi rajzó
