Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-16 / 88. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2012. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com Tények, adatok ■ I . ' ............ Védőoltás szívroham ellen? A kutatók óriási áttörést könyvelhetnek el a szívroham megelőzésében azzal, hogy kifejlesztettek egy olyan oltóanyagot, amely drámai mértékben képes csökkenteni az artériákban lévő zsír mennyiségét. Az injekció vagy orrspray formá­jában alkalmazható gyógyszer öt éven belül piacra kerülhet. A je­lenlegi kezelések során olyan gyógyszereket használnak, ame­lyek a koleszterinszintet és a vér­nyomást csökkentik. A svéd Lund Egyetem kutatása során azonban első alkalommal sikerült a szívbetegség mögöttes okát cél­ba venni. A zsírlerakódások az ar­tériák összeszűkülése és a szív pumpáló aktivitásának fo­kozása miatt nagy terhet rónak a szívre. Az új gyógyszer úgy fejti ki a hatását, hogy olyan ellenanya­gok termelésére ösztönzi az im­munrendszert, amelyek ezeket a lerakódásokat segítenek eltávolíta­ni. Jan Nilsson, a Lund Egyetem professzora hangsúlyozta, nem valószínű, hogy a gyógyszert ha­gyományos gyermekkori védőol­tásként fogják alkalmazni. Az an­titest-terápia túlságosan költséges, ezért valószínűleg csak a magas kockázatú csoportok esetében fogják alkalmazni, (medipress) A fiatal nők gyakrabban járnak mellszűrésre hely nagyságát figyelembe véve 500 fős reprezentatív felmérést végzett ez év februárjában. Eszerint a megkérdezettek 80 százaléka vizsgálja a mellét. Ebből rendszeresen - legalább havonta egyszer - 62 százalék. Kiderült, hogy a 30 évnél fiata­labb nők járnak az élen. Nagyon fontos felismerés, hogy a meg­kérdezetteknek mindössze egy- harmada jár rendszeres nő- gyógyászati ellenőrzésre, aminek része kellene hogy legyen a mellvizs­gálat. Főleg a nagyvá­rosokban és a Pozsonyi kerületben élő fiatalabb nők járnak rendszeresen kivizsgálásra. Minden harma­dik megkérdezett még soha nem volt szonográfiai vagy mammo- gráfiai kivizsgáláson, (ki) A mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége. Egy febru­árban végzett felmérés szerint er­ről a nők mindössze 55,4 száza­léka tud. A többség azt hiszi, hogy az első helyen a méhnyak­rák áll. A TNS Slovakia ügynök­ség a kort, a végzettséget, a lak­Amit a fertőtlenítőszerekről tudni kell Bármikor előfordulhat, hogy kisebb sérülés ér minket: egy szúrás, egy vágás, amivel nem is tudjuk, hogy mit kezdjünk. Azonban nem szabad elhanyagolni a kicsinek tűnő sebeket sem, mert a nem fertődenített sérüléseknek komolyabb következményei lehetnek. Sebesülés után Első teendőnk, hogy a sérülés után a lehető leghamarabb kezeljük a se­bet: elsősorban a seb megtisztításá­ról és fertődenítéséről kell gondos­kodnunk. Lehetőleg folyó vízzel mossuk le a seb környékét, így eltá- volítva a szennyeződéséket. Horzsolások esetén - ha túl sok por vagy idegen anyag jutott a sebbe - az egész sebet tartsuk víz alá, illetve ha szükséges, akkor steril gézzel tá­volítsuk el a szennyeződéseket. A se­bek szabad levegőn gyorsabban gyógyulnak, így ha nem indokolt, akkor ne ragasszuk le! A jó fertőtlenítőszer Legyen gyors fertődenítő hatású (rövid hatóidejű), megbízható (szé­les spektrumú), stabil (ne változzon hőre, fényre), hasson hosszú ideig (akár 24 óra), és emellett a fertőde- nítendő felületet se károsítsa, ne le­gyen büdös, ne hagyjon foltot a ru­hán, bőrön. Joggal dönthetünk az olyan készítmények mellett továb­bá, amelyek a fentiek mellett még gazdaságosak is, nincs mellékhatá­suk, az alkalmazás során nem csíp­nek, könnyen használhatóak, és gyerekek, kismamák, szoptatós anyák is használhatják. A seb fertődenítését ezután sebfer- tődenítővel végezzük. Fontos ezért, hogy az otthoni házi patikában mindig legyen külön bőr- és sebfer- tődem'tő, valamint az eszközök fer- tődemtésére alkalmas szer, ugyanis univerzális fertődenítőszer, ami mindenre jó, nem létezik. Amikor a bőr hámrétege sérült, minden esetben csak sebfertődení- tőt használhatunk. A sebfertődení- tők közveden a sebre kerülnek. Nem csípnek, általában csillapítják a vérzést, megakadályozzák a kór­okozók szervezetbe jutását. A hasz­nálati útmutatón mindig feltünte­tik, hogy jód- és szalicilérzékeny embereknél alkalmazható-e a szer, ezért ne felejtsük el elolvasni a seb- fertődenítő biztonsági adadapját! A seb fertődenítése után a sebet el kell látni, lehetőleg a legkorszerűbb seb­kezelő és sebfedő anyagokkal, a seb gyorsabb gyógyulása érdekében. » Ez kell a házi patikába • gumikesztyű • gyorstapasz (ragtapasz), • fertőtlenítőszer • steril mull-lap és mullpólya • gyorskötöző pólya • égési kötszer • olló Milyeneket használhatunk? Alkoholok: A bőr felületi fertőde- nítésére szolgáló szerek. Egy rendes üvegnyi (fertődenítési célokra ez 2 dl) általában párszáz ledörzsölésig elegendő, feltéve, ha nem hagyjuk nyitva a kupakot, illetve rendes mennyiségben használjuk. Önmagában alkalmazva érdemi fertődenítő hatás csak 70 százalék­nál magasabb koncentrációban vár­ható. Sebbe kerülve fájdalmas, mert a vízelvonás révén roncsolja a szöveteket, így sebek kezelésére, fer- tődenítésére nem alkalmas. Hidrogén-peroxid: Ez nem más, mint HsO , vízben oldva. Súlyos sebekre, fekélyekre 6%-os oldatát használják, kisebb sebekre 1-2%-os oldatát. Hátránya, hogy elősegíti a hegképződést, és lassítja a seb­gyógyulást. Jód: A jódtinktúrát ma már nem forgalmazzák, mivel nem kerülhet a sebbe, használata kellemeden, erősen csíp, allergiás reakciót vált­hat ki, és foltot hagy a ruhán. Konyhasó: Nagyon erőteljes szárí­tóanyag, amely elvonja a sejtekből és a baktériumoktól a vizet, így azok bizonyos sókoncentráció fö­lött képtelenek élni. Kizárólag ak­kor használjuk, ha semmilyen más fertődenítőszer nincs kéznél! Higanykróm, higanybróm: Helyi fertődenítő, amelyet festékanyag­ként is használnak. Fenol és származékai: A karbol­savoldatot a sebészek használják be­mosakodás előtt, ez is hozzájárul a jellegzetes „kórházszaghoz“. Töményen antibakteriális, hígab- ban csak gádó hatású. Triklorofénol; Ádátszó, sárgás folyadék, amelyet torokfertődení- tőként és általános fertőtlenítő­ként használnak. Általában elég, ha az ember egy vattadarabra itatva megkeni a kívánt felületet, vagy torokfertődenítés esetén öb­löget a hígított oldattal, (hazipatika) Idősek a figyelem középpontjában Ebben az évben csaknem egymil­lió eurót oszt szét az Orange Alap a szociális integráció, a mű­velődés, valamint a regionális és kommunális fejlesztés támogatá­sára. A fő figyelem jelenleg az idősekre összpontosul, hiszen most van az aktív öregedés euró­pai éve. Az Alap nemrég indítot­ta útjára a Zöldet a szenioroknak program negyedik évfolyamát, és Pozsony-Ligetfalu önkormányza­tával együttműködve nem min­dennapi projektet dolgozott ki, amely a korosztályok együttmű­ködését hivatott szorgalmazni. Ebben az évben az alap támoga­tásával Pozsony-Ligetfaluban rendezvénysorozat lesz, amelynek célja, hogy összehozza a korosztá­lyokat, s hogy lehetőség nyíljon a hasznos tapasztalatok kicserélésé­re. Az Orange Alap erre a célra 15 ezer eurót fordít, (ki) SEGELYKLUBOK A VASTAGBÉL- ES VEGBELRAKOSOKNAK A nehéz helyzetben sem hagyják egyedül a beteget Ma már civilizációs betegségnek tartják a vastagbél- és végbél rákot. Főleg a fejlett országokban terjedt el, s az utóbbi időben már nemcsak a nyugdíjas korúak, hanem a fiata­labbak körében is. A három leggyakoribb rákfajta egyike, ami gyakran jóindulatú po­lipból alakul ki. A rákos sejtek a vérárammal vagy a nyirokrendszer­rel a test távoli pontján is áttéteket képezhetnek, leggyakrabban a tü­dőben, a májban, az agyban, a ve­sében és a húgyhólyagban. Nem kevés azoknak a száma, akik­nek a családjában, ismerősei között volt már vastagbél- vagy végbélrá- kos beteg. Sokszor nem szívesen beszélnek erről, pedig sok lenne a kérdés, jólesne a tanács. „Azt ta­pasztaltuk, hogy a betegek örülnek a segítségnek. Amikor közlik velük a diagnózist, nem is tudják, kihez forduljanak, mihez van joguk, mi­lyen lesz a kezelés, de néha csak egyszerűen beszélgetni lenne ked­vük olyanokkal, akik saját bőrükön tapasztalták a betegséget” - mondja **-■—'ľ' pomáhame, informujeme, vzdelávame Jana Pifflová-Španková, az europacolon polgári társulás elnö­ke, majd hozzátette: ezért döntöt­tek úgy, hogy a Nemzeti Onkológiai Intézettel együttmű­ködve segélyklubokat létesítenélek. A korábbi években elsősorban a megelőzésre, az ismeretek terjeszté­sére, a korai felismerés fontosságára helyezték a hangsúlyt. Most a bete­gek felé fordulnak. A polgári társulás már szervezi az önkéntesek felkészítését, akik segí­teni fogják a klubok működését. Az első ilyen segélyklub az elmúlt napokban a Nemzeti Onkológiai Intézetben nyűt. A cél az élő kap­csolat kialakítása, a megfelelő infor­mációk nyújtása, az együvé tartozás erősítése, továbbá érdekes progra­mok kialakítása, amelyeken a bete­gek biztonságosan érezhetik magu­kat, ahol a nehéz helyzetben támo­gatást kaphatnak. Remélik, hogy jelentkeznek önkéntesek, akik ké­szek segíteni a betegeknek, az orvo­soknak és az egészségügyi személy­zetnek. (ki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom