Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-13 / 86. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 13.Kertészkedő 21 A sarkantyúka és a bársonyvirág a fonálférgeket riasztja, a körömvirág, a zsálya, a menta és a kamilla a levéltetvek ellen hatásos Egymást segítő növények, biokerti növényvédők A vegyszermentes gazdálkodás világszerte egyre inkább előtérbe kerül. Nemcsak a zöldségeskertben, hanem a dísznövényeink gondozásakor is alkalmazhatjuk e szelíd taktikákat. Ezek a módszerek környezetkímélők, és bár hatásuk bizonyított, nem számíthatunk olyan látványos eredményekre, mint mérgek alkalmazásával. Ugyanakkor az egészségünknek csak jót teszünk ezzel. ISMERTETŐ A bio-növényvédelmi módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel permetezünk, a másik lehetőség pedig a növénytársítás. Riasztják a szomszédos növények károsítóit A biokertben úgy válogatjuk meg az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást gyakoroljanak a másik fejlődésére, például riasztóan hassanak a szomszédos növények kártevőire, kórokozóira. Elvégre egy kert nemcsak akkor lehet szép, ha távoli területek, nálunk tájidegen fajaival telepítjük be, hanem a térségünkben élő vadvirágok is díszei lehetnek házunk tájának. Ezek a fajok már hosszú ideje a Kárpát-medence lakói, így volt idejük alkalmazkodni az itteni környezeti viszonyokhoz, többségük a kártevők, kórokozók rohamát is sokkal jobban állja, mint mesz- sziről érkezett társaik. A bio-védőnövényként használható fajok is hasonló erényekkel bírnak. A társításnál alkalmazott védőnövények egyike-másika fűszer, vagy éppen zöldségnövény. Nem kell idegenkednünk azonban ezek díszkerti alkalmazásától sem, hiszen ha jól megtaláljuk az arányokat akkor nemhogy rontják, hanem éppen ellenkezőleg, akár javíthatják, változatosabbá tehetik a kert összképét. Legyek és fonálférgek ellen A nálunk egynyáriként tartott, mérgező magvú ricinust a házi legyek elkerülik, ezért a komposzttároló, vagy a háziállatok óljainak környékén lehet segítségünkre a légyűzésben. A sarkantyúka és a bársonyvirágok fajtái a fonálférgeket tartják távol, amellett, hogy díszítenek is. Gyümölcsfák közelében jó hatású a körömvirág, mert riasztja a levéltetveket és a fonálférgeket. Ugyancsak levéltetű riasztó a kerti zsálya és a fodormenta. A borágó elsősorban gyógynövényként ismert, ám a biokertben más haszna is van: szőrös levelei miatt elkerülik a csigák. A dolgunk csak annyi, hogy körbeültetjük vele azokat a fajokat, amelyeket előnyben részesítenek étkezéseikkor ezek a puhatestű állatok. A csiga a száraz faszénporon sem szívesen megy át, így csigainváziókor érdemes körbeszórni ezzel a védelemre szoruló növényeket. A fokhagyma riasztja az egereket, a fonálférgeket. A többi hagymafajjal együtt ez is használható növénytársításban a szürkepenész ellen. A bazsalikom illatát a legyek és a szúnyogok nem kedvelik, míg a káposztalegyet az izsóp illata irritálja. Növények társítása Régi megfigyelések és tudományos magyarázatok is alátámasztják, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kórokozóik elriasztására. Ezeket egymás mellé ültessük. Ezzel szemben mások pont ellenkezőleg, rosz- szabbul fejlődnek egymás társaságában. A növények másodlagos anyagcsere termékei azok, amik e hatásokat kiváltják. A monokultúrás termesztés (amikor egy, vagy csak nagyon kevés növényből tartunk sok egyedet) kedvez a betegségeknek és kártevők elszaporodásának. Ne társítsuk, ne ültessük egymás közelébe az alábbiakat: Petre- zselyem-fejessaláta, sárgarépa-spenót, sárgarépa-kapor, hagyma-káposzta, burgonyahagyma, burgonya-napraforgó, retek-izsóp, uborka-burgonya. A paradicsom nem jó társnövénye a karalábénak, köménynek, vöröskáposztának, sárgarépának, petrezselyemnek. Előnyös a társításuk: sárgarépa-hagyma, burgonya-zöldborsó, fejes saláta-borsó, brokkoli-burgonya, bab-karalábé, karfiol-fejes saláta, petrezselyem-káposzta, paprika-bazsalikom, paradicsom-fokhagyma, uborka-karalábé. Vetésforgó - egy éven belül is Zöldségeink fajtól és fajtától függően különböző hosszúságú tenyészidejűek. Vannak, amelyeknek a tavasztól őszig tartó időszak sem elegendő a teljes termés beérlelésére, ilyenek például a folyton termő paradicsomok, melyeket az első fagyok pusztítanak el. (Ha nem lenne fagy, még hónapokon keresztül teremnének.) Ellenpélda a hónapos retek, amely nevével is jelzi; mindössze harminc nap elegendő a vetéstől a felszedésig. Főnövényként azokat a fajokat, fajtákat termesztjük, amelyeknek az egész tavasztól őszig tartó tenyészidőszakra szükségük van a termesztés sikeréhez. Elő- és utónövényként a rövid tenyészidejűeket neveljük. Egy rövid tenyészidejű növény - miután betakarítottuk - a helyét átadhatja egy szintén rövid tenyészidejű utónövénynek. A vetésforgó lényege, hogy egy növény betakarítása után olyan másik növény kerüljön ugyanarra a helyre, amelyet nem akadályoz az előtte ott termesztett növény. Miben akadályozhatná? Rokon fajokat (káposzta, karalábé stb.) azért nem célszerű ugyanarra a helyre tenni egymás után, mert rokonságukból adódóan szükségleteik és kártevőik is hasonlóak. Azaz ez esetben az előnövény ugyanazokat a tápanyagokat „zsarolja ki a talajból”, melyek az utónövénynek is kellenének. Ugyanazok a kártevők és kórokozók szaporodnak fel a területen az előnövény ideje alatt, amelyekre az utónövény is érzékeny. Ha nem rokon növényeket teszünk egymást követően ugyanarra a helyre, akkor ezek a problémák nem állnak fenn. A dolog lényege tehát, hogy úgy állítsuk össze a zöldségeskertünk növényeit, hogy ahol hamar lekerül egy növény, ott utána még olyat tudjunk ki- palántázni, vagy vetni, ami az őszig még betakarítható. Ilyen rövid tenyészidejű (időbeli hézagpótló) fajtákat találunk a káposztafélék, a retekfélék között, de a zöldhagymát is néhány hét alatt nevelhetünk magunknak. Könnyen készíthető biopermetek Sokoldalúan felhasználható permetleveket is készíthetünk növényeinknek növényeinkből és néhány háztartási szerből. Nagyon könnyen összeállítható például a következő permet hernyók ellen. Kell hozzá fél küo- gramm kenőszappant és fél liter denaturált szesz. Ezt keveijünk össze 10 liter vízzel, egy evőkanál mésszel, és ugyanennyi sóval. Csalánnal a levéltetvek és takácsatkák ellen védekezhetünk: 5 kilogramm friss, vagy 1 kilogramm szárított nagy csalánt összetörünk, és 50 liter vízben két hétig állni hagyunk. Szűrés után ebből a léből egy liternyit, tíz liter vízzel felhígítunk, és már permetezhetünk is vele. Tetvek ellen hatásos még a páfrányfélék leve, valamint a kamilla főzete is. Baktériumos betegségekre egyes gyomokat is a szolgálatunkba állíthatunk: 30 gramm gilisztaűző varádicsot egy liter vízben 3-4 napig áztatunk. Ezt két liter vízzel tovább hígítjuk, és permetszerként már használhatjuk is. Két maréknyi friss paradicsomhajtást zúzzunk szét, és áztassuk két óra hosszat két liter vízben. Szűrés után ezzel bőven permetezzük be káposztaféléink leveleit (fejes-, és kelkáposzták, karalábé, bimbóskel, brokkoli, stb.). A káposztalepkék el fogják kerülni az így illatosított növényeket. Nagyanyáink kertet óvó módszereit még hosszan sorolhatnánk. A sóskából készített lével a csonthéjas fák sebeit kezelték elődeink. Gombabetegségek ellen propoliszból készített permettel védekeztek. Molyok ellen dohányt alkalmaztak, a drótférgeket pedig burgonyával ritkították. A félbe vágott krumplikat a vágási felülettel lefelé a talajra helyezték. Amikor ebbe belemásztak a drótférgek, akkor elégették. Mivel növényeink érzékenysége fajonként, fajtánként változó, ezért mielőtt mindent lepermetezünk a fenti „csodaszerekkel”, kisebb felületen végezzünk permetezési próbát. így megismerhetjük a hatást: az éppen kezelt növény és az adott kártevő reakcióját is. Ha mindez várakozásainknak megfelel, csak akkor kezeljük a teljes állományt! (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony április 11-én Komárom április 11-én Rimaszombat április 11-én Zseliz április 11-én Losonc április 7-én Szepsi április 11-én Kassa április 11-én sárgarépa .1 euró/kg 0,60 euró/kg 1 euró/kg 1 euró/kg 0,60-0,75euró/kg 0,80 euró/kg 0,45-0,70 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1,20 euró/kg 1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,25 euró/kg 1,80 euró/kg 0,70-1,10 euró/kg burgonya 0,45 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,60 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,50 euró/kg 0,15-0,25 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,60/4,50 euró/kg 0,60/5 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,40-0,50/3,50-4,50 euró/kg 0,60/5 euró/kg 0,25/3,90 euró/kg paprika 2,50-4 euró/kg 2,10-3,40 euró/kg 4,20 euró/kg X 3,30 euró/kg 2,20 euró/kg 3,40-3,90 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 2-2,20 euró/kg 2,60 euró/kg X 1,60-2,90 euró/kg 2,50 euró/kg 1,55-2,19 euró/kg zeller 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 1,50 euró/kg 0,60-0,89 euró/kg alma/körte 0,90-1,50/1,50-2,50 euró/kg 0,60—1/x euró/kg 1-1,60/2,50 euró/kg 1/x euró/kg 0,40-0,90/1-1,50 euró/kg 0,70/1,50 euró/kg 0,49-1,10/1,85 euró/kg tojás 0,19 euró/db 0,17 euró/db 0,19 euró/db 0,10 euró/db 0,15-0,16 euró/db 0,14 euró/db 0,19 euró/db kel/káposzta 1/0,60 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 1/0,60 euró/kg X 0,80/0,25-0,50 euró/kg 1,20/0,30 euró/kg 1,29/0,35 euró/kg karfiol/karalábé x/0,60 euró/db x/0,50-0,60 euró/db 2,50 euró/kg/0,60 euró/db x/0,50 euró/db 1,50/0,70-0,80 euró/db 0,80 euró/db/0,66 euró/kg 1,30 e/db/0,70 euró/kg dióbél/méz/mák 5-10/4-6/4,20 euró/kg 5-6/5,50/3,50 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/6 euró/kg 7-8/5-6/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 7-8/5-10/3,20 euró/kg fejes saláta/retek/újhagyma 0,70/euró/db, 0,70/0,70 euró/cs 0,45/ euró/db /0,40/0,30 euró/cs 0,80/euró/db, 0,70/x/ e/csomó 0,80 euró/db/x/x 0,50-0,60/ e/db/0,60/0,50-0,60 e/csomó 0,50/e/db/0,50/0,50 e/csomó 0,50 e/db/0,30-0,50/0,70 e/csomó
