Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-11 / 84. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 11. Régió-szülőföld 13 Szerdánként kézműves foglalkozásokat tartanak, pénteken szakelőadásokat hallhatnak a szülők Hároméves a párkányi baba-mama klub Húsvét előtt Szabó Márta vezetésével gyöngyökkel díszített tojásokat készítettek a baba-mama klub tagjai (A szerző felvétele) Belgiumban élő magyar családok várták őket Brüsszelben lépett fel a Tábita bábcsoport Párkány. Három évvel ezelőtt, a Fénysugár Egészségvédő Központ mellett jött létre a párkányi baba-mama klub, amely egyre népszerűbb a kisgyermekes szülők körében. A csoportot Juhász Szilvia gyermeknővér vezeti. GULYÁS ZSUZSANNA „Ma már az ország több pontján - leggyakrabban ön- szerveződő csoportosulásként - működnek különféle babamama klubok. Sajnos ezek idővel - miután a gyerekek elérik az óvodáskort és az anyukák munkába állnak - felbomlanak. Ezen szerettem volna változtatni akkor, amikor létrehoztam ezt a klubot” - mondta Juhász Szilvia gyermeknővér. A csoport tagsága állandóan változik. „Minden évben jönnek újak, az óvodások fokozatosan lemorzsolódnak. Jelenleg húsz anyuka látogatja rendszeresen a foglalkozásokat” - nyilatkozott a klub vezetője. A csoport tagjai szerdán és pénteken találkoznak. „Mondókázással, ritmikus mozgásfejlesztéssel kezdjük a foglalkozásokat, amelyeket szerdánként leggyakrabban közös játék követ. Míg a gyerekek játszanak és ismerkednek, az anyukáknak jút idejük a kézimunkázásra is: horgolunk, fonunk, egymástól tanulunk. Húsvét előtt Szabó Márta a gyöngyszövés rejtelmeibe avatta be az anyukákat. Péntekenként különféle szakelőadókat hívunk meg” - vázolta a klub programját Juhász Szilvia. Áprilisban szemorvossal, logopédussal és egy tibeti hangtálazóval találkozhatnak a szülők, májusban egy pszichológus előadását is meghallgathatják. A zumba és a babamasszázs-tanfolyam mellett hamarosan baba-mama jóga is indul. „Az elméleti ismeretek mellett sok hasznos gyakorlati tanácsot is kapnak az anyukák. Egymástól is sokat tanulnak. A gyerekek hozzászoknak a közösséghez, könnyebben veszik az óvodai beiratkozással járó nehézségeket, óvodás korukban pedig kevésbé betegesek” - jegyezte meg a gyermeknővér. M1RIÁK FERENC Hetény. A Hetényi Református Keresztyén Egyházközség több éve sikeresen működő bábcsoportja, a Tábita, melyet Écsi Gyöngyi református lelkész, báb- és előadóművész vezet, a Carpathia - Közép-Európai Kapcsolatok Egyesülete meghívásának eleget téve útra kelt, hogy két bábelőadást tartson a Brüsszelben élő magyar családok számára. „Egy estét Leuvenben töltöttünk,-abban a történelmi kisvárosban, amelynek magyar vonatkozása is van. Katolikus egyetemi könyvtárában 1982-ig őrizték a Leuveni kódexet, amelyben az első magyar vers, az Ómagyar Mária- siralom található. Másnap Brüsszellel ismerkedtünk. Két órát töltöttünk a hangszermúzeumban, melyben meglepetésünkre magyar népi hangszereket is láttunk” - mondta Czi- bor Angelika a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója. „Az Édenkerti történet c. bábelőadás még a legkisebbek figyelmét is teljesen lekötötte, mindenki jól szórakozott. A Noé bárkája c. bábjáték előtti szünetben pihenésképpen dalokat tanítottak a brüsszeli gyerekeknek, utána pedig Écsi Gyöngyi vezetésével rövid táncházat és foglalkozást tartottak. így mire a háromórás előadásunk végére értünk, a brüsszeli magyar gyerekek megismerték a szlovákiai földrajzi neveket, Komárom és Hetény nevezetességeit, megtanultak egy hetényi táncot és egy gyermekjátékot. Brüsszeli tartózkodásunk ideje egybeesett az ottani március 15-i megemlékezéssel, így az a megtiszteltetés érte csoportunkat, hogy mi szolgálhattunk ünnepi műsorral, ill. Palcsó Attila tiszteletes úr tarthatta az ünnepi megemlékezést és az istentiszteletet a Belgiumi Magyarok Egyesülete által fenntartott Magyar Házban. A hetényi Tarczy Lajos Alapiskola diákjainak műsorát a Komáromi Selye János Gimnázium és a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma diákjainak összeállítása követte - számolt be az igazgatónő. A brüsszeli Utazás résztvevői (Czibor Angelika felvétele A fénykép megállítja az időt, hogy megőrizze az újszülöttből kamasszá érett gyermek mosolyát - ezek a pillanatok megismételhetetlenek Kismamákat és csecsemőket fotóz Johanna Sára megszületése óta még jobban ért a babák és a mamák nyelvén (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A régi családi fotók hagyományát ötvözi a modem műteremben készült, különböző fénytechnikával és grafikai elemmel gazdagított babamama fotókkal. Tóth Betty kismamák pocakját fényképezi, művészfotóin csecsemők pici talpa, vagy egy-egy felfedezőútra induló kezecske látható. Egyik legszebb fotóját a kislányáról, Johanna Sáráról készítette, barokk angyalokéhoz hasonló kis testet rejt a puha takaró. Megragadni a pillanatot „Édesapámnak volt egy orosz fényképezőgépe, és a fürdőszobában hívtuk elő a filmet. Titokként, valamiféle csodaként éltem meg annak idején a fényképek születését” - mondta Tóth Betty. Később mégis más pályát választott. Kitanulta a cukrászmesterséget, néhány évig Zselí- zen dolgozott, és a mai napig csodás finomságokkal lepi meg két kisfiát.,Amikor megismerkedtünk a férjemmel, Tóth Lehellel, éppen úgy alakultak a dolgok, hogy akkoriban nyitotta mega műtermét. Szép lassan beletanultam a szakmába. Akkor még nem digitális fényképezőgéppel dolgoztunk, hanem éjjelente otthon, a lakás sötétkamrájában hívtuk elő a fotókat” - emlékezett vissza Betty a kezde|«i| ■ma Legközelebb Kovács Gábor kemenceépítőt mutatjuk be. tekre. Aztán jött a digitális korszak, számítógépet vettek, és a fiatalasszony elsajátította a szakma minden fortélyát. Tóth Lehel fotóművész szigorú, következetes tanárnak bizonyult, megpróbálta átadni tudása és.sokéves tapasztalata legjavát. „Elsajátítottam tőle egyfajta látásmódot, megtanította velem a dolgokat olyan szinten felfedezni, hogy a fotók valósággal életre keljenek” - mondta Betty. Mindenki fotósnak érzi magát „Manapság szinte mindenki fényképésznek érzi magát” - véli Tóth Betty. Az elmúlt évek során megtanulta, hogy szeretettel közelítsen ahhoz, akiről fényképeket készít. „Egyetlen titok van csupán: el kell fogadni az embert olyannak, amilyen. Mindenkiről lehet jó felvételt készíteni. A fotósnak kell olyan módon lencsevégre kapnia az embert, hogy az szépnek, vonzónak érezze magát” - avatott be a műhelytitokba Tóth Betty. Johanna Sára múlt ősszel született, világra jövetelét követően ötlött fel riportalanyunkban a gondolat, hogy olyan műtermet nyit, ahol kismamákat és csecsemőket fog fényképezni. Az anyák többsége élete egyik legszebb időszakának tekinti a várandósságot, amit érdemes lencsevégre kapni. .Amikor megszületik a kisbaba, az első két hétben olyan soha vissza nem térő pillanatoknak lehetünk tanúi, melyeket meg kell örökíteni” - tette hozzá Betty. Szoptatás és pelenkázás a műteremben A tisztaságtól ragyogó, csendes műteremben az anya és a baba egyaránt jól érzi magát, itt nyugodtan meg lehet szoptatni, át lehet pelenkázni a gyereket. A babafotózás többórás művelet, idő kell a csecsemőnek és az édesanyának, míg bizalmi kapcsolat alakul ki köztük és a fotós között. A baba minden egyes időszakából készülhetnek felvételek a családi albumba. Otthonuk falait sokan előszeretettel díszítik családi fotókkal. Tóth Betty abban is tanácsot tud adni, milyen képeket lehet készítetni ajándékul a nagyszülőknek, hogy mindig „szem előtt” legyen az akár távoli országban élő unoka. A fotós műtermében megáll az idő. Az elfoglalt, évek múlását nem mindig tudatosító és érzékelő szülő számára is nagy meglepetést jelent, amikor összehasonlítja a néhány hónappal ezelőtt készült gyermekfotókat az újakkal.