Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-11 / 84. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 11. Régió-szülőföld 13 Szerdánként kézműves foglalkozásokat tartanak, pénteken szakelőadásokat hallhatnak a szülők Hároméves a párkányi baba-mama klub Húsvét előtt Szabó Márta vezetésével gyöngyökkel díszített tojásokat készítettek a baba-mama klub tagjai (A szerző felvétele) Belgiumban élő magyar családok várták őket Brüsszelben lépett fel a Tábita bábcsoport Párkány. Három évvel ez­előtt, a Fénysugár Egész­ségvédő Központ mellett jött létre a párkányi ba­ba-mama klub, amely egyre népszerűbb a kis­gyermekes szülők köré­ben. A csoportot Juhász Szilvia gyermeknővér vezeti. GULYÁS ZSUZSANNA „Ma már az ország több pontján - leggyakrabban ön- szerveződő csoportosulásként - működnek különféle baba­mama klubok. Sajnos ezek idővel - miután a gyerekek el­érik az óvodáskort és az anyu­kák munkába állnak - felbom­lanak. Ezen szerettem volna változtatni akkor, amikor lét­rehoztam ezt a klubot” - mondta Juhász Szilvia gyer­meknővér. A csoport tagsága állandóan változik. „Minden évben jönnek újak, az óvodá­sok fokozatosan lemorzsolód­nak. Jelenleg húsz anyuka lá­togatja rendszeresen a foglalkozásokat” - nyilatko­zott a klub vezetője. A csoport tagjai szerdán és pénteken ta­lálkoznak. „Mondókázással, ritmikus mozgásfejlesztéssel kezdjük a foglalkozásokat, amelyeket szerdánként leg­gyakrabban közös játék követ. Míg a gyerekek játszanak és ismerkednek, az anyukáknak jút idejük a kézimunkázásra is: horgolunk, fonunk, egymástól tanulunk. Húsvét előtt Szabó Márta a gyöngyszövés rejtel­meibe avatta be az anyukákat. Péntekenként különféle szak­előadókat hívunk meg” - vá­zolta a klub programját Juhász Szilvia. Áprilisban szemorvos­sal, logopédussal és egy tibeti hangtálazóval találkozhatnak a szülők, májusban egy pszi­chológus előadását is meg­hallgathatják. A zumba és a babamasszázs-tanfolyam mel­lett hamarosan baba-mama jóga is indul. „Az elméleti ismeretek mel­lett sok hasznos gyakorlati tanácsot is kapnak az anyu­kák. Egymástól is sokat ta­nulnak. A gyerekek hozzá­szoknak a közösséghez, könnyebben veszik az óvodai beiratkozással járó nehézsé­geket, óvodás korukban pedig kevésbé betegesek” - jegyezte meg a gyermeknővér. M1RIÁK FERENC Hetény. A Hetényi Reformá­tus Keresztyén Egyházközség több éve sikeresen működő bábcsoportja, a Tábita, melyet Écsi Gyöngyi református lel­kész, báb- és előadóművész ve­zet, a Carpathia - Közép-Euró­pai Kapcsolatok Egyesülete meghívásának eleget téve útra kelt, hogy két bábelőadást tart­son a Brüsszelben élő magyar családok számára. „Egy estét Leuvenben töltöt­tünk,-abban a történelmi kisvá­rosban, amelynek magyar vo­natkozása is van. Katolikus egyetemi könyvtárában 1982-ig őrizték a Leuveni kó­dexet, amelyben az első ma­gyar vers, az Ómagyar Mária- siralom található. Másnap Brüsszellel ismerkedtünk. Két órát töltöttünk a hangszermú­zeumban, melyben meglepeté­sünkre magyar népi hangsze­reket is láttunk” - mondta Czi- bor Angelika a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója. „Az Édenkerti történet c. bábelőadás még a legkisebbek figyelmét is teljesen lekötötte, mindenki jól szórakozott. A Noé bárkája c. bábjáték előtti szünetben pihenésképpen da­lokat tanítottak a brüsszeli gye­rekeknek, utána pedig Écsi Gyöngyi vezetésével rövid táncházat és foglalkozást tar­tottak. így mire a háromórás előadásunk végére értünk, a brüsszeli magyar gyerekek megismerték a szlovákiai föld­rajzi neveket, Komárom és He­tény nevezetességeit, megta­nultak egy hetényi táncot és egy gyermekjátékot. Brüsszeli tartózkodásunk ideje egybe­esett az ottani március 15-i megemlékezéssel, így az a megtiszteltetés érte csopor­tunkat, hogy mi szolgálhattunk ünnepi műsorral, ill. Palcsó At­tila tiszteletes úr tarthatta az ünnepi megemlékezést és az is­tentiszteletet a Belgiumi Ma­gyarok Egyesülete által fenn­tartott Magyar Házban. A he­tényi Tarczy Lajos Alapiskola diákjainak műsorát a Komá­romi Selye János Gimnázium és a Pápai Református Kollégi­um Gimnáziuma diákjainak összeállítása követte - számolt be az igazgatónő. A brüsszeli Utazás résztvevői (Czibor Angelika felvétele A fénykép megállítja az időt, hogy megőrizze az újszülöttből kamasszá érett gyermek mosolyát - ezek a pillanatok megismételhetetlenek Kismamákat és csecsemőket fotóz Johanna Sára megszületése óta még jobban ért a babák és a ma­mák nyelvén (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A régi családi fotók hagyo­mányát ötvözi a modem műteremben készült, külön­böző fénytechnikával és grafi­kai elemmel gazdagított baba­mama fotókkal. Tóth Betty kismamák pocakját fényképe­zi, művészfotóin csecsemők pici talpa, vagy egy-egy felfe­dezőútra induló kezecske lát­ható. Egyik legszebb fotóját a kislányáról, Johanna Sáráról készítette, barokk angyaloké­hoz hasonló kis testet rejt a puha takaró. Megragadni a pillanatot „Édesapámnak volt egy orosz fényképezőgépe, és a fürdőszobában hívtuk elő a filmet. Titokként, valamiféle csodaként éltem meg annak idején a fényképek születését” - mondta Tóth Betty. Később mégis más pályát vá­lasztott. Kitanulta a cukrász­mesterséget, néhány évig Zselí- zen dolgozott, és a mai napig csodás finomságokkal lepi meg két kisfiát.,Amikor megismer­kedtünk a férjemmel, Tóth Le­hellel, éppen úgy alakultak a dolgok, hogy akkoriban nyitotta mega műtermét. Szép lassan be­letanultam a szakmába. Akkor még nem digitális fényképező­géppel dolgoztunk, hanem éjje­lente otthon, a lakás sötétkam­rájában hívtuk elő a fotókat” - emlékezett vissza Betty a kezde­|«i| ■ma Legközelebb Kovács Gábor kemenceépítőt mutatjuk be. tekre. Aztán jött a digitális kor­szak, számítógépet vettek, és a fiatalasszony elsajátította a szakma minden fortélyát. Tóth Lehel fotóművész szi­gorú, következetes tanárnak bizonyult, megpróbálta átadni tudása és.sokéves tapasztalata legjavát. „Elsajátítottam tőle egyfajta látásmódot, megtaní­totta velem a dolgokat olyan szinten felfedezni, hogy a fotók valósággal életre keljenek” - mondta Betty. Mindenki fotósnak érzi magát „Manapság szinte mindenki fényképésznek érzi magát” - véli Tóth Betty. Az elmúlt évek során megta­nulta, hogy szeretettel közelít­sen ahhoz, akiről fényképeket készít. „Egyetlen titok van csu­pán: el kell fogadni az embert olyannak, amilyen. Mindenki­ről lehet jó felvételt készíteni. A fotósnak kell olyan módon len­csevégre kapnia az embert, hogy az szépnek, vonzónak érezze magát” - avatott be a műhelytitokba Tóth Betty. Jo­hanna Sára múlt ősszel szüle­tett, világra jövetelét követően ötlött fel riportalanyunkban a gondolat, hogy olyan műter­met nyit, ahol kismamákat és csecsemőket fog fényképezni. Az anyák többsége élete egyik legszebb időszakának tekinti a várandósságot, amit érdemes lencsevégre kapni. .Amikor megszületik a kisbaba, az első két hétben olyan soha vissza nem térő pillanatoknak lehe­tünk tanúi, melyeket meg kell örökíteni” - tette hozzá Betty. Szoptatás és pelenkázás a műteremben A tisztaságtól ragyogó, csen­des műteremben az anya és a baba egyaránt jól érzi magát, itt nyugodtan meg lehet szoptat­ni, át lehet pelenkázni a gyere­ket. A babafotózás többórás művelet, idő kell a csecsemő­nek és az édesanyának, míg bi­zalmi kapcsolat alakul ki köz­tük és a fotós között. A baba minden egyes idő­szakából készülhetnek felvéte­lek a családi albumba. Ottho­nuk falait sokan előszeretettel díszítik családi fotókkal. Tóth Betty abban is tanácsot tud ad­ni, milyen képeket lehet készí­tetni ajándékul a nagyszülők­nek, hogy mindig „szem előtt” legyen az akár távoli országban élő unoka. A fotós műtermében megáll az idő. Az elfoglalt, évek múlását nem mindig tudatosító és érzékelő szülő számára is nagy meglepetést jelent, ami­kor összehasonlítja a néhány hónappal ezelőtt készült gyer­mekfotókat az újakkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom