Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-10 / 83. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 10. Kultúra 7 Szombathy Viktor 110 éve született Rimaszombatban - életműve még mindig felfedezésre vár Kincseket rejtő hagyaték Tíz évvel ezelőtt Szombathy Viktor születésének 100. évfordulóján, amikor még az özvegye is élt, hangzott el a rima- szombati megemlékezésen Turczel Lajos sommás megjegyzése, hogy Szombathy szellemi hagyatéka kincseket rejt, s a sikerre vágyó ifjú kutatóknak érdemes lenne vele foglalkozniuk. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Azóta eltelt tíz esztendő, s nem tudom, hány ilyen sikerre vágyó ifjú kutató akadt. Annyi bizonyos, hogy a Száll a rege várról várra című örökzöld mellett új kiadásban jelent meg az Én kedves népem, az És mindenki visszatér, valamint az özvegy jóvoltából a Szellemidézés, amely a szerző újságírói múltját eleveníti fel. Szombathy hagyatékának igazi felfedezése viszont továbbra is arra a Turczel által elképzelt sikeréhes ifjú irodalmárra vár. „1902-ben születtem, április havának 8. napján Rimaszombatban, Gömör-Kishont vármegye székhelyén. Gyönge kis gyerek lehettem a Rimának Sodoma nevezetű oldalági partján, mert gyorsan szaladtak velem a luteránus templomba, Glauf Pál öspörös úrhoz, hogy gyorsan kereszteljen meg az esperes úr, elég nekem csak egy név. Akkor kaptam édesapám nevét, a Viktort” - így kezdi élete utolsó éveiben magnószalagra mondott önéletrajzát Volkó Viktor, aki később, a szülővárosa iránt érzett tiszteletből veszi fel a Szombathy nevet. A család egy ideig Nyustyán élt. Ó a rimaszombati gimnáziumban érettségizik, s innen az útja a budapesti egyetemre vezet, ahol orvosi és bölcsésztanulmányokat folytat, de oklevelet soha nem szerez. Újságíró lesz, egyebek között a Magyarság és a Prágai Magyar Hírlap munkatársa. Később Komáromba költözik, ahol „kultúr- munkásként” (a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkára majd főtitkára, a helyi múzeum igazgatója) lesz a felvidéki magyarság egyik meghatározó Szombathy Viktor és néhány könyvének borítója (Képarchívum) alakja. Szépírói pályáját verseskötettel kezdte, az Ezüstantenna című kötet nagyapja, Rábely Miklós nyomdájában készült. Első prózai kötete még magán viseli a publicista kézvonásait. A szerző sem tudta pontosan meghatározni az Én kedves népem műfaját. „Ha most egy professzor megvizsgáztatna, magam sem tudnám hirtelen pontos műfaját adni e könyvnek. Mert nem novellák gyűjteménye ez, sem riportoké... Éz a könyv jelentés a szó szerény értelmében. Jelenteni kíván egy embercsoportról, mely Pozsony és Huszt között él, iparkodik falvakban és kisvárosokban.” A nagyközönség remekül fogadja, mintha csak Mikszáth anek- dotázó stílusa elevenedne meg a kötet lapjain. Szombathy későbbi munkáiban is hű marad a szlovákiai magyar lét ábrázolásához. Első regénye 1935-ben jelenik meg Zöld hegyek balladája címmel, még jellegzetesen riportregény, amelyben egy felvidéki kisváros híres szülöttje hazajön szülei látogatására. Ám kiderül, hogy az amerikai vendégnek már nincs igazán mondanivalója a kisebbségi létbe szorult egykori honfitársainak. A szloválďai magyarság a témája az Elesni nem szabad, az És mindenki visszatér és A kör bezárul című regényeinek is, amelyek a kor Tamás Mihály, Egri Viktor és Darkó István melletti legjobb, legpontosabb látleletei. Sziklay László írja az Elesni nem szabad című munkájáról: „A kisebbségi sorsra kény- szerített magyarság lelki átalakulásának nagyszerű dokumentuma. Színes és tanulságos kép, mindnyájunkat gondolkodásra és eszmélésre késztet. Nagyszerűen tud mesélni, írásművészetének ez a legfőbb erénye. Különös tehetsége van ahhoz, hogy lekösse olvasóját, és a súlyos problémák ellenére szórakoztassa is. De ezt a könnyűséget sokszor túlzásba viszi: regényének nem egy helyén több elmélyüléssel, több lélekbe merüléssel tehette volna érzékelhetőbbé akisebbségi problémát”. Pécsi Györgyi irodalomtörténész állapítja meg, hogy ahogy más kortársaiét, az övét is matematikai pontossággal osztotta ketté a párizsi békekötés. Ahogy a szlovákiai magyar irodalomét is. Bár 1945 után több monográfia is megjelent, amely a szlovákiai magyar irodalom első nemzedékét tárgyalja, a korra erőszakolt internacionalista világképből mégis kitörlik a két világháború közötti időszakot. Szombathy, ahogy Vozári Dezső, Győry Dezső, Palotai Boris vagy RudnóyTeréz, a szlovákiai magyarok számára végleg a süllyesztőbe kerül. De nem fogadja be őket az anyaországi irodalom sem, így többnyire elhallgatnak vagy az irodalom perifériájára szorulnak. Szombathy Viktor műfordításokból, ifjúsági regények írásából és útikönyvek szerkesztéséből tartja fenn magát, de mivel akkor még a kamaszok is olvasnak, biztos kézzel, szárnyaló mesélőkedwel megírt történelmi regényei milliók olvasmányélménye lesz. A híres török utazó, Evlia Cselebi bőrébe bújik A félhold vándora című regényében, de sok ezren forgatják lelkesen a Két kard, két oroszlán, a Holló Csete, a besenyő, a Megszólal a töröksíp vagy A pénzhamisító című ifjúsági regényeit is, amelyekkel szinte az egész magyar történelmet beutazhatjuk. 1979-ben jelenik meg a Száll a rege várról várra című, a felvidéki magyar várak történetét feldolgozó munkája; ez meghozza számára az elismertséget. De a Csehszlovákiát és Prágát bemutató útikönyve is hiánycikk az antikváriumok polcain. A „szlovenszkói Mikszáth”, mondta róla az egykori kritika, s ahogy Pécsi Györgyi megjegyzi, Szombathy Viktor Darkó István mellett a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb elbeszélője, akit felfedezni, újra kiadni itt lenne a legfőbb ideje. FULVIDEK Tócsarobbantó PUHA JÓZSEF Nagyot néztem, amikor kezembe került az Amorf Lovagok CD-je. A Petőfi rádióban gyakran sugárzott, gyorsan kedvencemmé lett Napséta hallatán ugyanis fel sem merült bennem, hogy a fülbemászó dalocska egy kicsiknek szóló nagylemezről származik. Aztán összeállt a kép. Már a Tócsarobbantó első, címadó szerzeményéből kiderült, hogy ez nem a hagyományos, az oktató-nevelő csoportba tartozó, az esetek többségében a gyerkőcöket nem egyenrangú partnerként kezelő album. A fiatalok és a lélekben fiatalok ugyanúgy megszerethetik. És nem ciki ezt bevallani, tényleg nem az a kategória. Az Amorf Lovagokat az egykori Amorf Ördögök két frontembere, Tövisházi Ambrus zeneszerző-énekes és Tariska Szabolcs szövegíró-énekes alkotja. Tövisházi egy interjúban elmondta, fogalma sincs, milyen a jó gyermeklemez. Mégis sikerült ilyet készíteniük. Központi szereplő vagy téma nincs rajta, és csínján bántak az ismeretterjesztő szöveggel is. Tizennégy fiús dalt vonultat fel. A Tócsarobbantó a zene és a hangszerelés szemszögéből igen modem gyermekalbum. A címadó felvétel alapötlete a Magashegyi Underground Ezer erdő című CD-jére született (!), arról lemaradt, és abból készült. Bátran, gazdagon hangszerelt, garázsrockból rave-be megy át, és remek szaxofonos betéttel egészül ki. A lemez szövegileg is bombaerős és naprakész. A Janicsár a 3 Testvérben egy gyrosbárban dolgozó legény horrorisztikus álombéli kalandja. További két zeneszámot ihletett a gasztronómia, a Zabagépet és a Kalózlevest. Kiemelhetjük még a nyugis Laszti és az összes közül leginkább a kicsiknek szóló Legyél te is feltaláló címűt. A Tócsarobbantó hiánypótló hanghordozó. A két zenész nyüván olyan dalokat készített, amilyeneket kiskorukban ők is szívesen hallgattak volna. Több, állítólag a gyermekek lelkét ismerő énekesnek kötelezővé tenném a meghallgatását... Értékelés: MNM Cameron világsikere csak 2015-ben folytatódik Avatar a vizek világában MTl-HÍR Los Angeles. James Cameron Avatar című világsikerének folytatása csak 2015-ben kerül a mozikba - jelentette be John Landau, a film producere. Bár Cameron korábban sem jelölt meg pontos határidőket az Avatar tervezett folytatásainak forgalmazására, annyi körvonalazódott, hogy a második részt 2014-ben, a harmadikat pedig 2015-ben láthatják legkorábban a nézők - emlékeztetett a The Hollywood Reporter online kiadása. A producer hangsúlyozta: bár egyhuzamban készül majd a két folytatás, mindkét filmet önálló alkotásként kell kezelni. Közben Cameron már megkezdte a közös munkát az új- zélandi Weta Digital speciális effektus céggel, amely egy „víz alatti motion capture-rend- szer” kidolgozásán fáradozik. Az új technika segítségével népesíti majd be a rendező a Pandora bolygó óceánjainak világát, ahol az Avatar 2 játszódik. Landau elárulta, hogy a film nem csak víz alatti jelenetekből épül föl. Olyasmire számíthatnak a nézők, mint a „lebegő hegyek” esetében, amivel az első részben találkoztak. A.folytatás „a víz alatti világba vezet, elhagyja és visszatér oda” - mesélte a producer. A Bél Mátyás Egyetem hungarisztika tanszékének vendége volt a József Attila-díjas Kukorelly Endre, akivel Németh Zoltán beszélgetett Az írásról, az irodalomszociológiáról és az irodalom oktatásáról HAJTMAN KORNÉL A Szépírók Társasága A Könyv Utóélete rendezvénysorozatának keretén belül a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem hungarisztika tanszékének vendége volt a napokban Kukorelly Endre József Attila-díjas szerző. A beszélgetést Németh Zoltán vezette. A hallgatóság nagy részét a tanszéken tanuló diákok alkották, és eléggé meglepődtek, amikor elkezdődött a beszélgetés. Számos hasonló író-olvasó találkozón vehettek részt már ugyanis, de ezúttal nem egy klasszikusnak mondható kér- dezz-felelek játék ment végbe előttük. Kukorelly Endre lényegében -egyetemi előadást tartott, amelyet három nagy témára lehetne felfűzni. Ezek pedig az írás, az irodalomszociológia és az irodalom oktatása. Első körben az írás jelentőségére hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy írni mindenkinek kell, függetlenül attól, hogy szépirodalmi szöveget hoz-e létre vagy sem. Kijelentését azzal indokolta, hogy ez a folyamat segít abban, hogy jobban megismerjük magunkat, valamint egyfajta tükör funkciója van. Felhívta a figyelmet a naplóírás fontosságára, továbbá azt is hozzátette, az írás alapvető dolog, és szükség van arra, hogy az ember „kiírja magából saját magát”. Aztán hozzátette, hogy ez is azok közé az okok közé tartozik, melyek aztán írásra késztették. A következő központi téma az irodalomszociológia volt, pontosabban az, hogy már óvodás korunkban kapunk egy olyan - a társadalom által meghatározott (Kukorelly Endre (A szerző felvétele) szerint negatív) - irodalmi képet, amelyen keresztül aztán az ember egy életen át szemléli az irodalmat és az egyéb kulturális folyamatokat. Ez az oka annak, hogy számos ember nem képes befogadni a kortárs irodalmat, ezek a szövegek ugyanis nem fémek bele abba a keretbe, amit kapott. Ez ellen azonban lehet tenni, mégpedig egyfajta tudatos önműveléssel, valamint a lélek és a szellem folyamatos frissen tartásával. Németh Zoltán rákérdezett a szerző véleményére az irodalom oktatásával kapcsolatban. Mire Kukorelly Endre elmondta, hogy nagyon kevés kortárs irodalmat tanulnak a diákok. Szerinte sokkal hatásosabb lenne az irodalomtanítás, ha nem régi nyelvezetű, a tanulókat nem érdeklő műveket olvasnának, hanem korban és nyelvben is közelebbi alkotásokat. Cél az lenne, hogy a fiatalok olvasásfüggők legyenek. Végezetül a Tündérvölgyről és az Ezer és 3 avagy a nőkben rejlő szív című művekről volt szó. Zárásképpen pedig a Sa- munadrágból olvasott fel néhány verset a szerző.
