Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-16 / 64. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 16. Kultúra 17 Depardieu A nevető ember nemes lelkű Ursusát játssza egy csehországi kolostor falai között A nagy étvágyú csepfirágó Egy komédiás arcába minden belefér (Képarchívum) Szemezgetés a kitüntetettek hosszú listájáról Átadták a Kossuth-díjakat MTl-HÍR Victor Hugo és Gérard Depardieu. A19. századi francia romantika egyik legnagyobb alakja és a francia mozi emblemati- kus sztárja. E két név nem most forr össze először: Depardieu játszott márHugo-hőst. SZABÓ G. LÁSZLÓ Jean Valjeant, a keserűséggel és bosszúvággyal teli szökött fegyencet alakította a Nyomorultak 2000-es, Josée Dayan rendezte koprodukciós filmváltozatában. Depardieu most az 1869-ben született Hugo-regény, A nevető ember címszerepét játssza Jean-Pierre Améris (Meghitt halál, A nevem: Elizabeth) rendezésében. A17. század nemesi Angliájában járunk, a jó és a rossz, a nyomor és a pompa, a testi és lelki fogyatékosság, a szabadság és a zsarnokság, a társadalmi különbségek mezsgyéjén, idilli tájakon, ahol egymás közelségében ereszt gyökeret az igaz emberség és a gyilkos vágy, az önfeláldozó jóság és a keserű gyűlölet. Ahogy az egy romantikus regényhez illik. Csalhatatlan emberismeretével és beleérző képességével Victor Hugo hétszáz oldalon keresztül egy Angliában vándorló csepűrágó társulatot kísér, amelynek tagja Ursus, a vén bölcs, annak nemes érzésű társa, Homo, a hű ember farkas és más művészek, bolondok, Har- lekinek. Végtelen útjaik során, ahogy lovasszekérrel járják a festői tájat, egy különös arcú fiút és egy vak kislányt találnak. A fiú száját - királyi parancsra - megcsonkították, arcáról már sosem tűnik el a merev mosoly, szüntelenül nevetni látszik. Ursus, a bűvész-filozófus mindkét gyereket magához veszi. A „nevető embernek” a Gwynplaine, a csodalelkű lánynak a Dea nevet adja. Ám hiába kap új ruhát a fiú, felnőtt fejjel hiába kerül be - származása révén - a lordok házába, „maszkjától” nem tud szabadulni. Mindenütt gúny tárgya marad. Az elnyomottak védelmében írt vádbeszéde eleinte ugyan komoly megbotránkozást kelt, örökké nevető arca miatt azonban senki nem hallja meg emberi szavát. Hugo hatalmas regénye évtizedek óta várt a megfilmesítésre. Színpadon már több helyen bemutatták a világban. Jeles András filmrendező Szombathelyen vitte színre eredeti felfogásban, lenyűgöző díszlet- és jelmezvilággal. A franciák nagy örömére látványos, nagy költségvetésű produkció kerül most Jean-Pierre Améris irányításával. Ur- sust, a drámai sorsú, bizarr mo- solyú fiúra rátaláló vándorkomédiást, a művelt költői lelket Gérard Depardieu formálja meg, aki tizenkét évvel ezelőtt épp a Nyomorultak forgatása alkalmából állt már kamera előtt Csehországban, a Pilzen melletti Plasy kolostorában. A nevető ember egyes jeleneteit ugyancsak Pilzen mellett, a 11. században épült chotéšovi kolostorban veszik fel, ahol használati díjként a francia stáb potom 60 ezer cseh koronát fizet. A nemzeti emlékvédelmi hivatal pontos leírást kért a forgatócsoporttól, még arról a jelenetről is, amelyet a kolostor pincejáratában képzelt el a rendező. A forgatást megelőző napokban korabeli kínzóeszközöket állítottak fel a sötét, nyirkos vájatokbán, a kolostor káptalantermében pedig az ítélőszék kap helyet. Három nap, amely feltehetően felforgatja Chotéšov életét. Pedig a helybeliek bizonyos fokig megszokták már, hogy időnként külföldi filmesek ütnek sátrat a vidéken. A nevető emberhez azonban nem kért statisztákat a francia stáb. Tömegjelenetekre Chotéšovban nem kerül sor. Depardieu hazai kollégáival játszikmindenjelenetben. Csehországba mindenesetre boldogan tér vissza a francia mozi nagy étvágyú mogulja. Bár a cseh boroknál ivott már zamatosabbakat is, a cseh konyha ízeit különösképpen szereti. Karlovy Vary fesztiválján ugyan még nem kapott életműdíjat és vendégségben sem járt még e hangulatos nyugat-csehországi fürdővárosban, Kolonnádján azonban van egy helyes kis étterem, ahol hosszasan és elégedetten falatozott már. Chotéšovban nem sok időt tölt, azt azonban megüzente: a pilzeni sörnek régi híve. S még izgulnia sem kell, hiszen egy komédiás arcába minden belefér. Még néhány átsörözött éjszaka is. Ursus, a nevető ember felkarolója, apja helyett vigyá- zója ihat eleget. Még másnaposán is hiteles lehet. Budapest. Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott Csoóri Sándor költőnek, írónak, aki egyébként már büszkélkedhet egy Kossuth-díj- jal. Csoóri váratlan balesete miatt csak később veszi majd át a magas állami elismerést. Kossuth-díjat kapott többek között Balázs Péter Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Demjén Ferenc előadóművész, zeneszerző, Kovács Ákos előadóművész, zeneszerző, Miklósa Erika Liszt -díjas operaénekes, Pásztor Erzsi Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes művész, Piros Ildikó Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Reviczky Gábor Jászai Mari-díjas színművész, Sebő Ferenc Állami-díjas zeneszerző, Dárday István Balázs Béla-díjas filmrendező, valamint Vukán György Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész. A Széchenyi Nagydíjat idén Vízi E. Szilveszter, Széchenyi- díjas orvos, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke kapta, míg Szé- chenyi-díjban részesült többek között Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, Miskolczy Ambrus történész, valamint Zalai Ernő közgazdász. A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta Géher István irodalomtudós, Márta István, az Új Színház volt igazgatója, valamint Szepsy István borász. Tisztelgés Picasso előtt címmel nyílt kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben. A tárlat olyan művészek munkáit mutatja be, akik Picasso szellemében, illetve a kubizmus bűvöletében alkottak. Az április végéig látható anyagot a cseh kubizmus kiválóságai, a párizsi iskola spanyol művészei, valamint szlovákiai művészek munkáiból válogatták össze. A gazdag kínálatban 84 festmény és ti szobor csodálható meg. Képünkön Vincent Hložník Csendélet gyertyával (1949) című festménye látható. (Fotó: GMB) JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Rimaszombat. Harmadik kiállítását nyitotta meg a Gö- möri Fotóklub a tavaly júniusban megnyílt rimaszombati galériájában. Előbb a már nem élő helyi fotósoknak állítottak emléket, októberben maga a klub mutatkozott be, a harmadik tárlat pedig az Érmellék 2009 Fotóklub tagjait látja vendégül. Bíró Károly, az ottani fotóklub képviselője mutatta be a Partiumban található tájegységet, amely már nem Erdély közvetlen része, annak idején a Magyar Királysághoz tartozott, s földrajzilag behatárolva Erdély és a Nyírség között terül el. Az 1600 négyzetkilométeres terület egykor kiterjedt lápvidék volt, amelyet a Ceausescu- rezsim idején lecsapoltak és mezőgazdasági területté alakították át. Számtalan hírneves magyart adott a világnak, Irinyi Jánostól, a gyufa feltalálójától Ady Endréig, de mint Bíró Károly mondja, maga Érsem- jén három neves magyarral ajándékozta meg az egyetemes magyar kultúrát. Itt született Kazinczy Ferenc, Fráter Ló- ránd s Csiha Kálmán egykori református püspök is. Gróf Fráter Lóránd huszárkapitány - aki Kazinczy szobrát saját pénzéből állítatta fel -, cigánybanda élén hegedülte és dalolta messze földön híres dalait, ezeket annak idején rögzítették is, s három éve CD-n is kiadták a felbecsülhetetlen értékű fonográf-felvételeket. „Bla- háné után Fráter Lóránd az egyetlen apostola a népdalnak” - írta róla annak idején a Vasárnapi Újság, s a kiállítás megnyitóján is meghallgathatta a nagyérdemű előadásában a Krasznahorka büszke vára című dalt, amely soha ennyire aktuálisnak nem mutatkozott, mint most. A kiállításon 16 érmelléki alkotó mutatkozott be, és a kéFotók egy bőséges magyar múlttal megáldott, festői környezetben található tájegységből Érmelléki tájak Torockai Károly: Itatás pék a tényleg fenséges táj mellett az ott élők mindennapjait is megörökítik. Pusztulás, Birkanyírás, Erdő mélyén, Téli álom, Végletek, Cigányok - csak ízelítő a képcímekből, s a születéstől a halálig, az Érmelléktől a nyírségi tájig, az egykori láp megmaradt emlékeitől a tóba fulladt templomromig - kedvet kapunk ahhoz, hogy mi is felkerekedjünk, ahogy tették ezt a Gömöri Fotóklub tagjai, és ellátogassunk a bőséges magyar múlttal megáldott, festői környezetben található tájegységre. A rimaszombati tárlat április 26-ig tart nyitva, ezt követi a Tompa Mihály nyomába eredő emlékkiállítás, amellyel a fotóklub tagjai az országos vers- és prózamondó verseny előtt szeretnének tisztelegni. Lapunk sem maradt ki az idei díjesőből Két fontos elismerés ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Szabad Sajtó Díjat kapott Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Kiadó igazgatója, lapunk szerkesztőbizottságának elnöke. Az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány tizenkilencedszer ítélte oda az elismerést, amelyet Szigeti Lászlónak a szlovákiai magyar írók munkáinak megjelentetéséért ítéltek oda. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és választmánya 1978-ban határozta el, hogy emlékül és elismerésképpen évente Aranytollat adományoz a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt kiemelkedő munkát végzett kollégáknak. A díjat az e célra létrehozott bizottság javaslatai alapján minden évben határon túli újságírónak is odaítélik. Az idén ketten kapták meg a díjat, a rádiósként, televíziós szerkesztőként és kulturális rovatvezetőként is dolgozó erdélyi Tomcsányiné Jakab Mária, valamint a szlovákiai Szilvássy József. Szilvássy 1968-tól húsz éven át az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője, majd vezetője volt, 1988 és 1990 között a lap főszerkesztő-helyettese, majd 90-től 98-ig főszerkesztője, illetve 2001 és 2004 között ismét főszerkesztője. 2001-ben a Pravda munkatársa, illetve a Népszabadság szlovákiai és csehországi tudósítója. Minden minőségében a szlovák-magyar kulturális és politikai kapcsolatok megszilárdítására és gyarapítására törekedett. 1998-ban elsősorban ezekért a törekvésekért és érdemekért Szabad Sajtó Díjat kapott, (juk)
