Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-01 / 51. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Minden magyar gyermek számít A Romániai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége nyűt levélben hívja fel a szülők, pedagógusok fi­gyelmét az anyanyelven történő tanulás fontossá­gára, és arra kéri őket, döntsenek körültekintően, a gyermekek és az egész magyar közösség érdekeit szem előtt tartva, amikor iskolát választanak, illetve e tekintetben tanácsot ad­nak az óvodából iskolába lépő, ötödikbe induló, il­letve középiskolát kezdő gyermekeknek. Az RMPSZ az anyanyel­ven történő tanulás elő­nyei között sorolja többek között: mivel az írás, olva­sás minden egyéb alapja, gyorsabban, pontosabban tanul a diák anyanyelvén, az emlékezetébe inkább bevésődik, a fogalomalko­tás. is anyanyelven a leg­egyszerűbb. Az anyanyelv ismerete alapja más nyel­vek tanulásának, a mű­veltségnek, anyanyelvén érti meg az ember legin­kább választott szakmája mesterségbeli fogásait, ez­által kapcsolódik be a ma­gyar kultúrába, érti meg szülei, nagyszülei céljait, szokásait, életfelfogását, vallását. A pedagógusszövetség hangsúlyozza, nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magya­rul tanult az iskolában, az egyre bővülő magyar egye­temi hálózat, főiskolai képzés pedig sokféle lehe­tőséget biztosít a tovább­tanuláshoz. Az sem elha­nyagolható szempont, hogy az anyanyelvét és a román nyelvet is jól ismerő diáknak több lehetősége van például a szakiroda- lomban való tájékozódásra - szögezi le a szövetség, és kitér arra, a magyar nyel­ven való tanulást a magyar állam is támogatja a Szülő­földön magyarul elneve­zésű pályázaton keresztül. Az RMPSZ országos el­nöksége hangsúlyozza, ok­tatási intézményeinket, le­gyenek azok szórványban vagy tömbvidéken, kisebb vagy nagyobb településen, falun vagy városon, csak úgy tarthatjuk meg, ha megtelnek élettel, azaz lesznek diákjaik, s őket ok­tató, nevelő tanítóik és ta­náraik. A szervezet üdvözli az RMDSZ országos szintű tá­jékoztató és tudatosító jellegű kampányát, melyet a magyar nyelvű oktatás megtartása, minőségi fej­lesztése érdekében indí­tott, és amelyben arra biz­tatja a magyar vagy etnikai szempontból vegyes csalá­dokat, hogy írassák anyanyelvű, azaz magyar oktatási nyelvű intéz­ménybe gyermekeiket, ugyanakkor arra buzdítja a pedagógusokat, vegyenek tevékenyen részt és vállal­janak szerepet az ilyen irá­nyú eligazító rendezvénye­in, mert minden magyar gyermek számít. (Háromszék) A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. SZEMSZÖG Az Apokalipszis négy új lovasa A címmel ellentétben nem Albrecht Dürer festményéről vagy annak változatáról sze­retnék írni. Azonban elgon­dolkodtató, hogy a pusztulás mennyire jelen van mai vilá­gunkban. Vajon merre tar­tunk? Mi a helyes út? Mi lesz a világgal? Sok kérdés áll megválaszolatlanul. Látva a mai gazdasági válságot, egyes szomszédos államok gazdasági szintje még a béka ülőszintjét sem éri el. Sajnos ez számunkra is elszomorító. Ami Szlovákiát érinti, mi az ami még hátra van? A komá­romi Nokia gyárból 2300 embert küldenek el, a 114 éves múltra visszatekintő ha­jógyárat a felszámolás fenye­geti. Más szóval: nő a mun­kanélküliség. Eladósodott­ság, magas államadósság, hajléktalanok fagyhalála. Mi állhat ennek a hátterében? Ez egy újabb kérdés, amely válaszra vár. Létezik négy szó: környezetszennyezés, munkanélküliség, adósrab­szolgaság, betegség. 1.) A 20. század kemény gazdasági fejlődése eredmé­nyezte, hogy új, a természet által nem ismert kémiai anyagok keletkeztek, és na­gyobb mennyiségben jutott ki a levegőbe széndioxid. Szeméthegyek sorra foglalják el a termőföldeket, illegális szemétlerakatok az erdő kö­zepén irtják a növényzetet. A nem lebomló anyagok külön­féle génmutációkat okozhat­nak egyes élőlényeknél. Az autók égéstermékei, gyárké­mények, sorolhatnánk az okokat. Ezek által kialakuló­ban van a klímaváltozás, ami a szélsőséges időjárás-válto­zásokon át a globális felme­legedéshez vezet. A sarki jég elolvadása következtében a tengervíz szintje akár hat méterrrel is emelkedhet. így a tengerparti városok lakha­tatlanná válnak. A tenger el­nyelheti Hollandiát, Dániát, a tengeri hajók akár Párizs­ban is kiköthetnek. Az ott élők is kénytelenek lesznek elvándorolni, elhagyni az otthonukat. 2.) Pár évvel ezelőtt, ami­kor Szlovákia és Magyaror­szág látszólagos gazdasági szárnyalása a csúcspontján volt, sok új munkahely jött létre. Külföldi befektetők je­lentek meg a hazai piacon. Miközben látszólagos foglal­kozást nyújtottak a helyi la­kosoknak, a háttérben kezd­ték felvásárolni a hazai válla­latokat, ingatlanokat. Szlo­vákiában inkább előnyben részesítettek egy osztrák be­fektetőt, mint egy magyaror­szági céget. Az új munkahe­lyek megszaporodása kedve­zőbb feltételeket biztosított számtalan embernek a csa­ládalapításhoz, a lakásvásár­láshoz, ingatlanépítéshez, melyek költsége már-már a „csillagos eget” súrolta. Mivel ennyi készpénze senkinek sem volt, kénytelenek voltak hosszú lejáratú hitelt felven­ni. Arra akkor még szinte senki sem gondolt, hogy a sok új munkahely nemcsak túltermeléshez vezet, hanem a pocsék termékek elszapo­rodásához is. A hitelfolyósí­tást is túlkínálat jellemezte. Fedezet nélküli hitelek, 50 évre felvett lakáshitelek, hogy csak néhányat említsek. Ugye emlékszünk még rá! Természetesen a kirobbanó válság mindent elsöpörni lát­szott. A bankok (pénzügyi in­tézmények) megemelték a hitelek kamatait, ezáltal ke­vesebb pénz maradt a családi kasszában, magával hozva a kereslet csökkenését. Sorra mentek csődbe vállalatok, megnőtt a munkanélküliség előidézve egy ördögi kört. Kialakult a munkanélküliség! 3. ) Mivel egy munkanélkü­linek tovább kell fizetnie a házára felvett hitelt - amit persze nem tud miből finan­szírozni - rosszabb esetben rámegy a vagyona, háza, haj­léktalan lesz. Ha megmarad a ház: a havi törlesztőrészle­tek összege az egekbe rúg a kamatok miatt. Végül az em­ber szinte a bank szolgája lesz. A csökkentett bérek mi­att még a hitelt sem tudja ki­fizetni. Kialakult az adósrab­szolgaság! 4. ) Mivel nincs meg a kellő mértékű foglalkoztatottság az egészségügyi biztosítók tervezett bevételeinek bizto­sítására, nem jut kellő pénz a kórházak és rendelőintézetek fenntartására. Az évek során az egészségügyben az egyre csökkenő bérek miatt elván­doroltak a szakemberek, kül­földön próbálnak szerencsét. Fokozatosan bezárnak, vagy átcsoportosulnak a kórházi osztályok, csak azért, mert nincs elég szakember... Az ebből származó hátrányokat sajnos leginkább a páciens éli át. Végeredmény: Tönkre­tenni az egészségügyet! Ki­alakult a betegség. Bese László OLVASÓI LEVEL A nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola új igazgatója nem járt magyar alapiskolába. Egy hó­nap múlva szinte áprilisi tréfá­nak is beillene, de jelenleg március havában járunk, így hát ez valóság. Eltöltöttem néhány napot nagykaposi barátaimmal. Be­szélgettünk a város, illetve a szűkebb régió bennünket érintő ügyes-bajos dolgairól is. Ezek közül egyet szeret­nék megosztani a napilap ol­vasóival. Lezajlott az igazgatóválasz­tás az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A polgármester által fél évre ideiglenesen kinevezett igaz­gató nyert a választáson, ami nem volt meglepő, mert a jelen­legi választási szabályzat nem teszi lehetővé a korrekt meg­mérettetést. Az iskolatanács­nak 11 tagja van +1 megyei küldött. Az alapiskola nevelői, tanítói, tanárai 2 személyt ne­vezhetnek a bizottságba, azaz csupán 2 szavazatuk van. A szülői munkaközösségnek 4 voksa van, a többi szavazat az önkormányzat hatáskörébe tartozik, maga az alpolgármes­ter is szavazott. Áprilisi tréfa? Nem szabad meglepődni, hogy érdektelenségbe torkol­lott a pályáztatás, nem volt, nem lehetett komoly kihívója a jelöltnek. Az Ung-vidék legnagyobb magyar alapiskolájának új ve­zetője nem ült magyar iskola­padban, nem tanult magyar alapiskolában, nem érettségi­zett magyar nyelven! Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom