Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-28 / 74. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 28. www.ujszo.com Történelmi csaták 3D-ben címmel sorozatot indított a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) a www.mandarchiv.hu honlapon. Lovas Lajos főigazgató elmondta, a csaták újrajátszását lehetővé tevő játékprogramok célja a történelmi tananyag kiegészítése az e-leaming jegyében, de a honlapra számos történeti dokumentum, oktatási segédanyag is felkerül majd. (MTI) RÖVIDEN Bemutatkozik a VÁR folyóirat Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében tartják holnap 18 órakor a VÁR című irodalmi és közéleti folyóirat bemutatkozó estjét. Az irodalmi esten részt vesznek: Bobory Zoltán költő, író, főszerkesztő, Heiter Tamás költő, szerkesztő, Saitos Lajos költő, olvasószerkesztő, valamint László Zsolt költő, szerkesztő. Zirig Árpád, költő lesz az est házigazdája, (tb) Argentin íróé a spanyol irodalmi díj Madrid. Leopoldo Brizuela argentin író nyerte el idén a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismeréseként számon tartott Alfaguara-díjat. A dél-amerikai szerző az Una misma noche (Egy ugyanolyan estén) című regényével érdemelte ki a díjat. Idén rekordszámú, 785 kéziratot nyújtottak be írók Spanyolországból és Latin-Amerikából. Leopoldo Brizuela regénye az 1976 és 1983 közötti argentin katonai junta rémtetteiről szól. A szerző 1963-ban született La Platában, hazájában újságíróként, énekesként és fordítóként is ismert. (MTI) Öregszik a hermelines hölgy Varsó. Gyengülőben és elöregedőben van Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festménye legújabb szakvélemények szerint. A világhírű portré nemrég tért vissza Krakkóba, miután Madridban, Berlinben és Londonban is kiállításon szerepelt. Utazását hosszas szakértői vita előzte meg törékeny állapota miatt. Janusz Czop, a krakkói múzeum vezető restaurátora szerint vizsgálatok azt mutatják, gesztenyefa, amelyre Leonardo a hermelines hölgyet festette, rovarok eledelévé vált az évszázadok folyamán, és a festmény sok helyütt töredezett. A portréra további tesztek várnak, többek közt komputertomográfiás vizsgálatot végeznek rajta, hogy ezzel segítsenek döntést hozni a szakembereknek arról, milyen „kezelésben” részesítsék a remekművet. Czop hangsúlyozta, a hermelines hölgy hanyatló állapotában nem játszott közre madridi, berlini és londoni tartózkodása. (MTI) Új kiállítást nyitottak az Anne Frank-házban Talán tovább költözünk MTl-HÍR Amszterdam. A Frank család Németországból Hollandiába való menekülésének történetét írja le többek közt az amszterdami Anne Frank-házban nyílt új kiállítás. A szeptember 15-ig látható tárlat másik központi témáját azok a későbbi állítólagos próbálkozások adják, amelyeket a zsidó csillád arra tett, hogy más országokban leljen menedéket. A Talán tovább költözünk című kiállítás a Frank család történetén keresztül mutatja be mintegy 410 ezer zsidó sorsát, akik 1933 és 1941 között elmenekültek Ausztriából és Németországból. Tízezrek telepedtek le Hollandiában, de sokaknak csak ideiglenes állomás volt a nyugateurópai királyság. A Frank család - csakúgy, mint a velük együtt bujdosó van Pels család és Fritz Pfeffer - el akarta hagyni Hollandiát. Anne Frank anyja, Edith 1937. december 24-én kelt levelében azt írta barátnőjének: „Talán továbbköltözünk.” Frankék Nagy-Britanniába, Kubába vagy az Egyesült Államokba akartak menni, de minden kísérletük kudarcba fulladt. A család a Prinseng- racht 263. alatt álló ház hátsó épületében bujkált a nácik elől. Anne Frank ott kezdte írni világhírűvé vált naplóját. Frankókat 1944-ben elárulták, a család tagjait különböző megsemmisítő táborokba hurcolták. Anne Frank 1945 márciusában halt meg Ber- gen-Belsenben, tífusz végzett vele. A családból csak az édesapa maradt életben. Kortárs magyar film, Agnieszka Holland személyesen, továbbá tisztelgés a nagy „öregek" előtt A Puskás Hungary a Febiofesten A rendező a film plakátja előtt (Képarchívum) A mozifilmeket, a televíziós és videoprodukció- kat prezentáló Febiofest idei, 19. évfolyama 90 alkotást mutat be, 15 szekcióba sorolva az egyes mozgóképeket. Az idén a szemlének Kortárs magyar film szekciója is van, amelyben Almási Tamás életrajzi filmje, a Puskás Hungary is szerepel. TALLÓS1 BÉLA A Pozsonyban holnap kezdődő szemlét Agnieszka Holland In Darkness című háborús drámája nyitja meg - a világhírű lengyel származású rendező személyesen is részt vesz a megnyitón. A film szerepelt az Oscar-jelöltek listáján a külföldi filmek kategóriájában. Ám nemcsak .jelölt”, hanem olyan film is szerepel a Febiofest idei programján, amely megkapta a szobrot. A díjazott művet, Asghar Farhadi iráni drámáját, a Nader és Simin - Egy elválás történetét idehaza a szemle közönsége láthatja elsőként. Kicsit tekintsünk vissza a múltba, hogy értsük a Febiofest szekcióinak hátterét. Annak idején a Csehországban életre hívott fesztivált azzal a céllal hozták át Szlovákiába, hogy szemle jelleggel mutassa be a legújabb cseh filmtermésből azokat a produkciókat, amelyek akkor idehaza nem kerültek forgalmazásba, illetve amelyeket csak filmklubokban láthatott a közönség. A szlovákiai Febiofest súlypontja a mai napig a cseh film, ugyanakkor mostanra teljesen hazai viszonylatokra szabott fesztivállá nőtte ki magát. A cseh és a szlovák filmeket az áttekinthetőség végett is több blokkba soroltál, ezek, a hagyomány szerint: Az új cseh és szlovák filmek, A cseh dokumentumfilm 2011, A cseh televíziós termés újdonságai. Nemcsak újdonságokat láthat a közönség a hazai termésből, hanem klasszikusokat is. A szemle többek között Štefan Uher és Martin Sulik előtt tiszteleg. Mindkettőjük egy-egy felújított filmjét vetítik. Láthatjuk Uher legendás alkotását, a csehszlovák új hullám első markáns darabját, a Nap a há- lóbant, amely a Szlovák Film- akadémia díjának is nevet adott. Suliktól a Gyengédség című szerelmi kamaratörténetet feldolgozó opust válogatták be a programba, amelyet az 1990-es éveket indító meghatározó alkotásként tartottak számon. Számunkra azért is volt kiemelkedően kedves, mivel két magyar színészt is láthattunk benne főszerepben: Cserhalmi Györgyöt és Benkő Gézát. A Febiofest több művészprofilt is igyekszik megrajzolni retrospektív vetítésekkel. Emeljük ki Michelangelo Antonionit, akinek legendás munkái közül újraláthatjuk moziminőségben a Nagyítást, az Éjszakát, valamint a Zabriskie Point „halálvölgyi” álmodozóinak történetét. Aki Kaurismáki munkásságába pedig hat mozgókép vezet be. A Febiofest magyar szekciójának Pozsonyban (s minden bizonnyal a többi helyszínen is) várt darabja Almási Tamás életrajzi filmje, a Puskás Hungary, amit, úgy gondolom, nem kell bővebben taglalni: mindenki tudja, miről, kiről van szó. A következő alkotást sem kell igazából bemutatni, szintén általánosan ismert: Tarr Béla A torinói ló című drámája, amely sorra hódítja meg a világ fesztiváljait, s idén az első európai szemléről, a Berlinaléról elhozta a Zsűri Nagydíját. A magyar kínálat következő különlegessége Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmjének teljes, 160 perces változata, melynek érdekessége, hogy mind a tizenöt szín más-más stílusban készült. Még két dokumentumfilmet kínál a szekció. Török Zoltán Vad Magyarország - A vizek birodalma című természetfilmjét, amely „egy rétisas család mindennapjai és egy fiatal vidra kalandjai, valahol a magyar mocsarak mélyén, lenyűgöző képi vüággal és sodró történettel”. A másik film Szederkényi Júlia Barlang című munkája. Pozsonyban április 3-áig tart a Feboifest: belvárosi helyszínei a Lumiere és a Mladosť mozi. Kassán áprüis 18. és 22. között a Biograf moziban láthatnak majd összeállítást a szemle filmjeiből. Vendégségben a Szlovák vizuális művészet 1999 és 2011 között négy kurátor perspektívájából A MODEM-be költözött a Zéró évek anyaga Erik Sille: Tetoválás és könnyek, 2011, akryl, vászon (Fotó: MODEM) AJÁNLÓ Debrecen. Pozsonyban, az Sznf téri Művészetek Házában láthattuk korábban a Zéró évek című kiállítást, amelyet most a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ kiállítótermeibe költöztettek át időszaki kiállításra. A kiállítás címe egyszerre utal a kezdetre és a végre. A kortárs szlovák képzőművészet ugyanis rengeteg szálon kötődik a huszadik századi avantgárd és modernista művészeti törekvésekhez, miközben valahol mégiscsak az új, globális, posztnacionalista és posztkommunista állapot adja a művek politikai és kulturális hátterét. A rendszerváltás időszakában szocializálódott kurátorok (Juraj Čamý, Gabriela Garlatyová, Richard Gregor és Mira Sikorová-Putišová) az általuk emblematikusnak tartott szempontok szerint állították össze saját, önálló szekcióikat. A négy perspektíva azonban több ponton is „keresztezi” egymást, ezáltal árnyaltan rajzolódnak ki a „zéró”, azaz a 2000-es évek jellegzetes, vizuális csapásirányai. A kiállítás egyfelől betekintést nyújt a szlovákiai kortárs képzőművészet elmúlt bő egy évtizedének termésébe, ugyanakkor a debreceni bemutatkozás ráirányítja a figyelmet a szlovák és a magyar művészeti közeg hasonlóságaira is. Ilyen például a korábban lefojtott, majd intézményesült avantgárd művészet, a szocialista múlt felszámolásának és a nemzeti kultúra kimunkálásának folyamata, valamint a modem politika és a modernista művészet „posztmodern” (leginkább feminista) kritikája - fogalmaz a Modem sajtóanyaga, (tb)
