Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-28 / 74. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 28. www.ujszo.com Történelmi csaták 3D-ben címmel sorozatot indított a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) a www.mandarchiv.hu honlapon. Lovas Lajos főigazgató elmondta, a csaták újrajátszá­sát lehetővé tevő játékprogramok célja a történelmi tananyag ki­egészítése az e-leaming jegyében, de a honlapra számos történeti dokumentum, oktatási segédanyag is felkerül majd. (MTI) RÖVIDEN Bemutatkozik a VÁR folyóirat Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében tartják holnap 18 órakor a VÁR című irodalmi és közéleti folyóirat bemutatkozó estjét. Az irodalmi esten részt vesznek: Bobory Zoltán költő, író, főszerkesztő, Heiter Tamás költő, szerkesztő, Saitos Lajos költő, olvasószerkesz­tő, valamint László Zsolt költő, szerkesztő. Zirig Árpád, költő lesz az est házigazdája, (tb) Argentin íróé a spanyol irodalmi díj Madrid. Leopoldo Brizuela argentin író nyerte el idén a spanyol nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismeré­seként számon tartott Alfaguara-díjat. A dél-amerikai szerző az Una misma noche (Egy ugyanolyan estén) című regényé­vel érdemelte ki a díjat. Idén rekordszámú, 785 kéziratot nyújtottak be írók Spanyolországból és Latin-Amerikából. Leopoldo Brizuela regénye az 1976 és 1983 közötti argentin katonai junta rémtetteiről szól. A szerző 1963-ban született La Platában, hazájában újságíróként, énekesként és fordító­ként is ismert. (MTI) Öregszik a hermelines hölgy Varsó. Gyengülőben és elöregedőben van Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című festménye legújabb szakvé­lemények szerint. A világhírű portré nemrég tért vissza Krakkóba, miután Madridban, Berlinben és Londonban is kiállításon szerepelt. Utazását hosszas szakértői vita előzte meg törékeny állapota miatt. Janusz Czop, a krakkói mú­zeum vezető restaurátora szerint vizsgálatok azt mutatják, gesztenyefa, amelyre Leonardo a hermelines hölgyet festet­te, rovarok eledelévé vált az évszázadok folyamán, és a festmény sok helyütt töredezett. A portréra további tesztek várnak, többek közt komputertomográfiás vizsgálatot vé­geznek rajta, hogy ezzel segítsenek döntést hozni a szak­embereknek arról, milyen „kezelésben” részesítsék a remekművet. Czop hangsúlyozta, a hermelines hölgy ha­nyatló állapotában nem játszott közre madridi, berlini és londoni tartózkodása. (MTI) Új kiállítást nyitottak az Anne Frank-házban Talán tovább költözünk MTl-HÍR Amszterdam. A Frank csa­lád Németországból Hollandi­ába való menekülésének törté­netét írja le többek közt az amszterdami Anne Frank-ház­ban nyílt új kiállítás. A szeptember 15-ig látható tárlat másik központi témáját azok a későbbi állítólagos pró­bálkozások adják, amelyeket a zsidó csillád arra tett, hogy más országokban leljen menedéket. A Talán tovább költözünk című kiállítás a Frank család történetén keresztül mutatja be mintegy 410 ezer zsidó sorsát, akik 1933 és 1941 kö­zött elmenekültek Ausztriá­ból és Németországból. Tízez­rek telepedtek le Hollandiá­ban, de sokaknak csak ideig­lenes állomás volt a nyugat­európai királyság. A Frank család - csakúgy, mint a velük együtt bujdosó van Pels család és Fritz Pfeffer - el akarta hagyni Hollandiát. Anne Frank anyja, Edith 1937. december 24-én kelt levelében azt írta barátnőjének: „Talán továbbköltözünk.” Frankék Nagy-Britanniába, Kubába vagy az Egyesült Ál­lamokba akartak menni, de minden kísérletük kudarcba fulladt. A család a Prinseng- racht 263. alatt álló ház hátsó épületében bujkált a nácik elől. Anne Frank ott kezdte ír­ni világhírűvé vált naplóját. Frankókat 1944-ben elárul­ták, a család tagjait különbö­ző megsemmisítő táborokba hurcolták. Anne Frank 1945 márciusában halt meg Ber- gen-Belsenben, tífusz végzett vele. A családból csak az édesapa maradt életben. Kortárs magyar film, Agnieszka Holland személyesen, továbbá tisztelgés a nagy „öregek" előtt A Puskás Hungary a Febiofesten A rendező a film plakátja előtt (Képarchívum) A mozifilmeket, a televí­ziós és videoprodukció- kat prezentáló Febiofest idei, 19. évfolyama 90 alkotást mutat be, 15 szekcióba sorolva az egyes mozgóképeket. Az idén a szemlének Kortárs magyar film szekciója is van, amelyben Almási Tamás életrajzi filmje, a Puskás Hungary is sze­repel. TALLÓS1 BÉLA A Pozsonyban holnap kezdő­dő szemlét Agnieszka Holland In Darkness című háborús drá­mája nyitja meg - a világhírű lengyel származású rendező személyesen is részt vesz a megnyitón. A film szerepelt az Oscar-jelöltek listáján a külföldi filmek kategóriájában. Ám nemcsak .jelölt”, hanem olyan film is szerepel a Febiofest idei programján, amely megkapta a szobrot. A díjazott művet, Asghar Farhadi iráni drámáját, a Nader és Simin - Egy elválás történetét idehaza a szemle kö­zönsége láthatja elsőként. Kicsit tekintsünk vissza a múltba, hogy értsük a Febiofest szekcióinak hátterét. Annak idején a Csehországban életre hívott fesztivált azzal a céllal hozták át Szlovákiába, hogy szemle jelleggel mutassa be a legújabb cseh filmtermésből azokat a produkciókat, ame­lyek akkor idehaza nem kerül­tek forgalmazásba, illetve ame­lyeket csak filmklubokban lát­hatott a közönség. A szlovákiai Febiofest súlypontja a mai na­pig a cseh film, ugyanakkor mostanra teljesen hazai vi­szonylatokra szabott fesztivál­lá nőtte ki magát. A cseh és a szlovák filmeket az áttekinthe­tőség végett is több blokkba so­roltál, ezek, a hagyomány sze­rint: Az új cseh és szlovák fil­mek, A cseh dokumentumfilm 2011, A cseh televíziós termés újdonságai. Nemcsak újdonságokat lát­hat a közönség a hazai termés­ből, hanem klasszikusokat is. A szemle többek között Štefan Uher és Martin Sulik előtt tiszte­leg. Mindkettőjük egy-egy fel­újított filmjét vetítik. Láthatjuk Uher legendás alkotását, a csehszlovák új hullám első markáns darabját, a Nap a há- lóbant, amely a Szlovák Film- akadémia díjának is nevet adott. Suliktól a Gyengédség című szerelmi kamaratörténe­tet feldolgozó opust válogatták be a programba, amelyet az 1990-es éveket indító meghatá­rozó alkotásként tartottak szá­mon. Számunkra azért is volt kiemelkedően kedves, mivel két magyar színészt is láthattunk benne főszerepben: Cserhalmi Györgyöt és Benkő Gézát. A Febiofest több művészpro­filt is igyekszik megrajzolni ret­rospektív vetítésekkel. Emeljük ki Michelangelo Antonionit, akinek legendás munkái közül újraláthatjuk moziminőségben a Nagyítást, az Éjszakát, vala­mint a Zabriskie Point „halál­völgyi” álmodozóinak törté­netét. Aki Kaurismáki munkás­ságába pedig hat mozgókép vezet be. A Febiofest magyar szekció­jának Pozsonyban (s minden bizonnyal a többi helyszínen is) várt darabja Almási Tamás életrajzi filmje, a Puskás Hun­gary, amit, úgy gondolom, nem kell bővebben taglalni: min­denki tudja, miről, kiről van szó. A következő alkotást sem kell igazából bemutatni, szin­tén általánosan ismert: Tarr Béla A torinói ló című drámája, amely sorra hódítja meg a világ fesztiváljait, s idén az első eu­rópai szemléről, a Berlinaléról elhozta a Zsűri Nagydíját. A magyar kínálat következő kü­lönlegessége Jankovics Marcell Az ember tragédiája című ani­mációs filmjének teljes, 160 perces változata, melynek ér­dekessége, hogy mind a tizenöt szín más-más stílusban készült. Még két dokumentumfilmet kínál a szekció. Török Zoltán Vad Magyarország - A vizek bi­rodalma című természetfilm­jét, amely „egy rétisas család mindennapjai és egy fiatal vid­ra kalandjai, valahol a magyar mocsarak mélyén, lenyűgöző képi vüággal és sodró történet­tel”. A másik film Szederkényi Júlia Barlang című munkája. Pozsonyban április 3-áig tart a Feboifest: belvárosi helyszí­nei a Lumiere és a Mladosť mo­zi. Kassán áprüis 18. és 22. kö­zött a Biograf moziban láthat­nak majd összeállítást a szemle filmjeiből. Vendégségben a Szlovák vizuális művészet 1999 és 2011 között négy kurátor perspektívájából A MODEM-be költözött a Zéró évek anyaga Erik Sille: Tetoválás és könnyek, 2011, akryl, vászon (Fotó: MODEM) AJÁNLÓ Debrecen. Pozsonyban, az Sznf téri Művészetek Házában láthattuk korábban a Zéró évek című kiállítást, amelyet most a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ki­állítótermeibe költöztettek át időszaki kiállításra. A kiállítás címe egyszerre utal a kezdetre és a végre. A kortárs szlovák képzőművészet ugyanis renge­teg szálon kötődik a huszadik századi avantgárd és moder­nista művészeti törekvésekhez, miközben valahol mégiscsak az új, globális, posztnacionalista és posztkommunista állapot adja a művek politikai és kultu­rális hátterét. A rendszerváltás időszakában szocializálódott kurátorok (Juraj Čamý, Gabri­ela Garlatyová, Richard Gregor és Mira Sikorová-Putišová) az általuk emblematikusnak tar­tott szempontok szerint állítot­ták össze saját, önálló szekciói­kat. A négy perspektíva azon­ban több ponton is „keresztezi” egymást, ezáltal árnyaltan raj­zolódnak ki a „zéró”, azaz a 2000-es évek jellegzetes, vizuá­lis csapásirányai. A kiállítás egyfelől betekin­tést nyújt a szlovákiai kortárs képzőművészet elmúlt bő egy évtizedének termésébe, ugyan­akkor a debreceni bemutatko­zás ráirányítja a figyelmet a szlovák és a magyar művészeti közeg hasonlóságaira is. Ilyen például a korábban lefojtott, majd intézményesült avantgárd művészet, a szocialista múlt fel­számolásának és a nemzeti kul­túra kimunkálásának folyama­ta, valamint a modem politika és a modernista művészet „posztmodern” (leginkább fe­minista) kritikája - fogalmaz a Modem sajtóanyaga, (tb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom