Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-23 / 70. szám, péntek

18 Hasznos tanács - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com A felmondás csak akkor érvényes, ha írásban történik, a munkavállaló aláírása nélkül is hatályba lép Munkatörvénykönyv: felmondás vagy lelépő (Illusztrációs felvétel) Szlovákiának heteken, vagy akár napokon belül új kormánya lesz. A kor­mányprogram elkészülte természetesen nem azonnal várható, ám amit biztosan tudni le­het, hogy a jelenleg hatá­lyos munkatörvénykönyv megváltozik, akár még ebben az évben. A kormányt alakító Smer ezt a párt választási programjában is jelezte. SÁNDOR RENÁTA A Smer fő célja a munkavál­lalók védelme - a Radičová- kormány által módosított munkatörvénykönyv pedig szerinte nem ezt a célt szolgál­ja. Tény, hogy az első Fico- kormány alatt érvényes mun­katörvénykönyv több olyan rendelkezést tartalmazott, amely jobban védte az alkal­mazottak érdekeit. Kétségtele­nül ilyen volt az, hogy az elbo­csátott alkalmazottnak joga volt a végkielégítésre és a fel­mondási idő kitöltésére is egyidejűleg, azaz több bevé­telhez juthatott. A leköszönő kormány vi­szont visszatért a Dzurinda- kormány gyakorlatához: a munkáltatónak nem kell vég- kielégítést fizetnie alkalma­zottjának. Pontosabban - ezt tartalmazza tehát a jelenleg ha­tályos törvény - a munkaválla­ló választhat: vagy a végkielé­gítésre tart igényt, vagy a fel­mondási idő kitöltésére. Felmondás idő A felmondási idő már nem egységes: a cégnél eltöltött idő­től függően 1-5 hónap. Egy és öt ledolgozott év között a fel­mondási idő két hónap, öt év felett három hónap, tíz év felett öt hónap. Ha az alkalmazott nem tölti ki a felmondási időt, akkor ennek az időnek megfe­lelő végkielégítésre jogosult. Felmondás kézbesítése A felmondás két formában történhet: vagy a munkáltató mond fel az alkamazottnak (természetesen fordítva is ér­vényes), vagy megegyezés alapján. Figyelem: téves az a nézet, mszerint ha valaki nem veszi át, vagy nem írja alá a munkáltató által adott fel­mondást, akkor az érvényte­len. Ezt ugyanis az alkalma­zottnak nem kell aláírnia, leg­feljebb csak azért, hogy igazol­ja, átvette a felmondást. Ha azonban nem írja alá, nem je­lenti azt, hogy a felmondás nem érvényes, hiszen ilyen alapon akkor a munkáltató senkit nem tudna elbocsátani. Ha tehát a munkavállaló ne ír­ja alá a felmondást, az akkor is érvényes. Mindenképpen szükséges azonban, hogy a felmondás írásban történjen. A szóbeli felmondás nem érvényes. A munkáltatók leggyakrabban a munkahelyen kézbesítik a felmondást, de van, amikor postán, ajánlott levélben. Ez utóbbi esetben is kézbesített­nek tekintendő a felmondás, akkor is, ha a munkavállaló nem veszi azt át. A felmondást mindenképpen az alkalma­zottnak kell átvennie szemé­lyesen, nem veheti át például a házastársa a postán. A munkáltató által e-maü- ben küldött felmondás érvény­telen - a felmondásnak ugyan­is papíron, írásos formában kell megtörténnie. A postai kézbesítés tehát nem szüksé­ges, de ha nem postán történik a felmondás elküldése, akkor tanúk jelenlétére van szükség, hogy a munkaadó átnyújtotta a felmondást. A munkavállaló aláírása csak az egyezség alap­ján történő felmondáshoz szükséges. Sok munkáltató azt szeretné inkább, ha az elbo­csátás megegyezés alapján történne. Ebbe azonban nem mindig érdemes az alkalma­zottnak belemennie, ha csak nem akar ő is mielőbb távozni a munkahelyről. Megegyezés alapján történő elbocsátáskor ugyanis a munkáltató nem kö­teles még a felmondási időt sem betartani, másrészt nem kötelezhető erre az alkalma­zott sem. Határozott időre szóló munkaszerződés Végkielégítés, illetve fel­mondási idő szempontjából a leghátrányosabb helyzetben a határozott időre szóló munka- szerződéssel dolgozók vannak. Nekik ugyanis nem jár sem felmondási idő, sem végkielé­gítés - amint letelik a szerző­dés, a munkáltató nem kell, hogy tovább igényt tartson rá. Előnye viszont, hogy az ilyen szerződésnél a munkaadó nem mondhat fel a szerződés lejár­táig. Pontosabban felmondhat, de csak átszervezési okok mi­att, vagy pedig akkor, ha a munkavállaló súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ha átszerve­zési okok miatt mond fel a munkaadó, akkor az alkalma­zottnak ugyanúgy joga van a felmondási időre, vagy a vég- kielégítésre, mint a határozat­lan munkaidőre szóló szerző­déssel dolgozó társainak. Próbaidő alatti felmondás Próbaidő alatt - ami a leg­alacsonyabb iskolai végzett­ségűek, legegyszerűbb mun­kák, pl. segédmunkák eseté­ben egy hónap, másoknál há­rom, a vezető funkcióban lé­vőknél akár fél év is lehet - bármelyik fél felmondhat, in­doklás nélkül. (Ennél megje­gyezzük, hogy az alkalma­zottnak soha nem kell megin­dokolnia, miért mond fel, a munkáltatónak azonban a próbaidőn kívül illetve a meg­egyezés alapján történő fel­mondáson kívül mindig fel kell tüntetnie az indokot). Egyetlen feltétel, hogy a pró­baidő letelte előtt három nap­pal a munkáltató köteles írás­ban jelezni, hogy nem tart igényt az alkalmazottra. Munkatevékenységről szóló szerződés A munkatevékenységről szóló szerződés, vagy megbízási szer­ződés (dohoda o vykonaní práce, dohoda o pracovnej činnosti, bri­gádnickej práci) alapján dolgo­zónak nem jár végkielégítés, és a felmondási idő is csak 15 nap. EGY ÉV A PRESSZÓVAL 52 CSÉSZÉNYI KÁVÉVÁ REJTVÉNYEKKEL, SZTÁRHÍREKKEL ES Úankébba kávét is KArfl Az egyik énem az enyém, a másik , a kameráé i február 18., szombat, 6. évfolyam, 7. szám i >. Cl Z N 3 O) o <ü v, ■s 5 E -o 0 c N >AJ 19 m ■ E di w m VO ■8 C Ľ 01 10 0> c I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom