Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-23 / 70. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com WKKIľMĽMM Börtönön belüli börtön Oslo. A norvég kormány törvényjavaslattal akarja elérni, hogy a tömeggyilkossággal vádolt Anders Behring Breivik élete végéig bezárva maradjon - jelentette a norvég TV2. A kabinet április közepén terjeszti a parlament elé a javaslatot. Breivik bevallotta, hogy tavaly július 22-én két merényletet követett el, Oslóban és Utoya szigetén, amelyekben összesen 77 embert gyilkolt meg. Ha az oslói parlament igent mond, akkor a zárt intézeten belül alakítanak majd ki egy saját, külön zárkát Breiviknek. Az intézet igazgatója azt mondta, már dolgoznak „egy börtönön belüli börtön” létrehozásán. (MTI) Jól bevált a fenyegetés Jeruzsálem. Izrael és az USA véleménye eltérő azzal kapcsolatban, mi lenne a legmegfelelőbb időzítés annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert - ismerte el az izraeli védelmi miniszter a közszolgálati rádiónak. Ehud Barak úgy vélte, a katonai fenyegetéseknek köszönhetően sikerült eddig megakadályozni Iránt abban, hogy megtegye a végső lépést ahhoz, hogy atomfegyvert gyártson. „Jól látható az oka annak, hogy Irán, noha nukleáris katonai képességekkel akarja magát ellátni, nem hoz meg bizonyos intézkedéseket, amelyek megsértenék a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szabályait.... Az egyik ok a félelem attól, ami következhet” - mondta Barak egyértelműen célozva az esetleges izraeli támadásra az iráni nukleáris célpontok ellen. (MTI) Varsóba vezet az első út Berlin. Lengyelországba vezet Joachim Gauck megválasztott német államfő első hivatalos külföldi útja: március 26-án kezdi meg kétnapos varsói látogatását - közölte tegnap a szövetségi elnöki hivatal. Gauck elődje, Christian Wulff első útja nem keletre, hanem nyugatra vezetett, Strasbourgban és Párizsban mutatkozott be, az ő elődje, Horst Köhler viszont ugyancsak Varsót választotta. A német sajtó szerint Gauckot Lengyel- országban nagyra becsülik, a lengyel nép barátjaként tartják számon. Gauck ma teszi le hivatali esküjét. (MTI) Mohammed Merah szívesen elvállalta az al-Kaida megbízását - harc kezdődik a szélsőséges propaganda ellen Megtalálták a gyilkos videofelvételeit Vége az akciónak. Több száz francia kommandóst vettek be a 32 órán át tartó műveletben. (TASR/AP-felvétel) Párizs. Büntethetővé teszik Franciaországban a szélsőséges ideológiák propagálását - közölte tegnap, a 32 órás toulouse-i dráma után a francia elnök. Nem mellékes: a katonagyilkosságok és a zsidó iskola előtti lövöldözés után készült felmérés szerint Nicolas Sarkozy először vette át a vezetést a népszerűségi listán szocialista riválisával szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Sarkozy büntetőjogi intézkedésekkel kívánja felvenni a harcot a szélsőséges ideológiákhoz kapcsolható propaganda ellen, legyen szó az internetről, a börtönökről vagy olyan külföldi utakról, például Pakisztánba vagy Afganisztánba, amelyeken fiatalokat toboroznak az iszla- misták. Sarkozy erről a Tou- louse-ban és Montaubanban hét embert megölt, magát az al-Kai- da tagjának valló merénylő halála után beszélt a televíziókban. „Ezentúl minden olyan személy, aki a terrorizmus dicséretét hirdető vagy erőszakra buzdító internetes oldalt olvas, büntethető lesz. Minden olyan személy, aki azért utazik külföldre, hogy a terrorizmushoz vezető ideológiai kiképzésen vegyen részt, büntethető lesz.” Hozzátette: „Francois Fiiion (miniszterelnökkel) felkértem a igazságügyi minisztert, hogy készítsen tanulmányt ezen ideológiáknak a börtönökben folyó terjesztéséről.” Egyben jelezte: ezeket az ígéreteket újraválasztása esetén tudja megvalósítani. Sarkozy egyúttal arra kérte a franciákat, kerüljék az iszlám és a terrorizmus összemosását, „muzulmán honfitársainknak semmi közük nincsen egy terrorista őrült indítékaihoz ... mielőtt zsidó gyerekekre célzott, a gyilkos muzulmánokat ölt meg”. Közölte azt is, megkezdődött a nyomozás annak kiderítésére, hogy a merénylő tényleg egyedül cselekedett-e. Mohammed Merah a kommandósokkal folytatott tárgyalásai során mind a három merénylet elkövetését magára vállalta, s azt állította, hogy egyedül cselekedett. Háromszáz lövés A tegnap délelőtt történtekről Claude Guéant belügyminiszter elmondta: a „különösen veszélyes” férfi a fürdőszobában bari- kádozta el magát, s ellenállt a lakásba behatoló erőknek. A támadásban - amelynek során háromszáz lövés dördült el - két kommandós megsérült, az egyik a lábán, a másik pedig sokkos állapotba került. A kommandós akció megindításáról tegnap reggel született meg a politikai döntés. A különleges erők gránátok robbantásával kezdték a támadást, de erre semmilyen reakció nem érkezett a merénylő részéről. Ezután a kommandósok az ajtón, majd az ablakokon át is behatoltak a lakásba. Az ablakokat már az éjszaka folyamán berobbantották. Kiugrott az ablakon Miután a tettes különösen veszélyes személynek tűnt, a rendőrök videotechnikával térképezték fel maguk előtt a lakás különböző helyiségeit, de sehol nem láttak senkit. Utolsónak maradt a fürdőszoba, és amikor oda is bejuttatták a technikai eszközöket, a merénylő kitört a fürdőszobából, miközben lövéseket adott le a rendőrökre. Ekkor rendkívül heves tűzpárbaj alakult ki, az elit alakulat tagjai fedezékbe vonultak és onnan lőttek vissza. „Mohamed Merah végül fegyverrel a kezében kiugrott az egyik ablakon, miközben folytatta a lövöldözést. Halva találtak rá a földön” - mondta a belügyminiszter. Guéant előzőleg a TFl-nek elmondta, az al-Kaida öngyilkos merényletre való felkérését visszautasította, de „általános megbízatást elvállalt franciaországi támadásokra az elmúlt napok toulouse-i és montaubani merényleteiért felelős férfi”. Merah a vele folyamatosan kommunikáló rendőröknek magyarázta el, hogyan kapott instrukciókat az al-Kaidától, amikor Pakisztánban j árt. Allah nevében Francois Molins államügyész, aki szerint a kommandósok fejbe lőtték Merahot, amikor kiugrott az ablakon, beszámolt arról, hogy a terrorista az utóbbi napokban elkövetett gyilkos támadásokról videofelvételeket készített, s ezeket megtalálták a lakásban. Amikor első áldozatára, egy francia katonára lőtt, ezt mondta: „Te a testvéreimet gyilkolod, én téged öllek meg.” A következő támadáskor, amikor két arab és egy fekete bőrű katonát lőtt le, azt kiabálta, hogy „Aláhuakbar”. Az algériai származású, francia állampolgárságú dzsihádis- tát tehát Pakisztánban képezték ki, és Afganisztánban NATO-ka- tonák ellen harcolt. Azt állította, eredetileg hétfőn is katonát szeretett volna ölni, de miután nem talált megfelelő célpontot, a zsidó iskola mellett döntött. Szerdán is egy előre kiválasztott katona megölésére készült, valamint két rendőrt is meg akart gyilkolni Toulouse-ban, akiket már szintén kinézett magának. De ezt már nem tudta végrehajtani, mert szerda reggel a kommandósok körbefogták a házat, ahollakott. Megfigyelés alatt Alain Juppé külügyminiszter szerint fényt kell deríteni arra, hogy a titkosszolgálatok követtek-e el hibát Mohammed Merah megfigyelése során. „Mivel én nem tudom, volt-e hiba, és nem is tudom megmondani, hogy milyen hiba lehetett, fényt kell az egészre deríteni” - fogalmazott. Arra a kérdésre, a francia titkosszolgálatok miért nem szentelnek több eszközt az alig tucatnyi franciaországi dzsihádista állandó megfigyelésére, a miniszter azt válaszolta: az ezek mind ellenőrzés alatt állnak, Meraht például a közelmúltban hallgatták ki a titkosszolgálatok. Ezzel egyidő- ben Guéant belügyminiszter az RTL kereskedelmi rádióban elmondta: a belső elhárítás számos, a radikális iszlámhoz tartozó személyt figyel meg. „Véleménynyilvánításért, szalafis- ta gondolatok kifejezésért senkit nem lehet bíróság elé citálni” -tette hozzá. (MTI, TASR, ú) Brüsszel szerint európai uniós jogokat sért a távközlési különadó Bíróságra adta Magyarországot az EB ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/München. A távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul, mert „a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat”. Az EB egyelőre nem kéri semmiféle bírság kiszabását Magyarország ellen - jelentették be tegnap Brüsszelben. A különadó a 2010 októberében bevezetett válságadó egyik eleme, amelyet Magyar- ország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. Az EB ezt jogtalannak ítélte. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának. „Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie” - áll a közleményben. Egy EB-szóvivő közölte: a bizottság még tanulmányozza a kiskereskedelmi ágazatot érintő válságadót is, az energiaszektor különadója esetében viszont már úgy döntött, hogy nem indít jogsértési eljárást. Nem Magyarország az egyetlen, amely ellen hasonló okból eljárás indul az Európai Bíróság előtt. Az EB korábban Franciaországot és Spanyolországot is az uniós bíróság elé idézte, mert hasonló különadót vetettek ki a távközlési szektorban. A magyar kormány erős, gyors és mély reformpolitikát hajt végre, ezért nem lepődik meg az országot ért uniós kritikákon - mondta tegnap Orbán Viktor Münchenben, a bajor közszolgálati rádió és televíziónak adott nyilatkozatában. A kormányfő szerint a magyar igazságszolgáltatás összességében demokratikusabb, mint a német vagy az osztrák, mert míg utóbbi országokban az igazságszolgáltatás a kormány felügyelete alatt áll, addig Magyarországon a parlament gyakorolja ezt a jogot. „Választási ígéretünk volt, hogy komoly változtatásokat viszünk végbe az igazságszolgáltatási rendszerben”, mert megcsappant az emberek bizalma az elhúzódó ügyek, a gyakori elévülések miatt. Hozzáfűzte: mielőtt bárki eh ítélné a magyar igazságszolgáltatást, méltányos lenne, ha legalább az első eredményeket megvárnák, hogy az új rendszer hogyan működik. (MTI,ú) Belgrád provokál Feszültség Koszovóban Belgrád. Egy kevéssé ismert koszovói albán fegyveres szervezet azzal fenyegetőzik, hogy erőszakkal fog szembeszegülni minden olyan kísérlettel, amelynek az a célja, hogy megszervezzék Koszovóban a májusra kiírt szerbiai választásokat. A magát Albán Nemzeti Hadseregnek (AKSH) nevező fegyveres szervezet - amelyet a koszovói ENSZ-közigazgatás és az USA terrorszervezetté nyilvánított - üzenetet juttatott el a médiához. Ebben hangsúlyozza: ismét színre fog lépni, hogy „megvédje Koszovói egy újabb szerb inváziótól”. Szerbia a múlt héten bejelentette, hogy a május 6-ra kiírt helyhatósági választásokat Koszovóban is meg fogják tartani. A pristinai kormány Belgrádnak ezt az elhatározását Koszovó területi integritása és szuverenitása megsértésének tekinti. Belgrád köztudomásúan nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. (MTI) Puccs Maliban Az elnök sorsa ismeretlen Bamako. Párizs azt akarja, hogy Maliban a lehető leghamarabb tartsanak választásokat - közölte tegnap Alain Juppé francia külügyminiszter, miután az északnyugat-afrikai országban - volt francia gyarmaton - zendülő katonák elfoglalták az elnöki palotát, az állami tv-t, a rádiót, és átvették a hatalmat. A puccsot tegnap az EU és az USA is elítélte, követelve az alkotmányos rend helyreállítását. Amadou Toumani Touré elnök sorsa ismeretlen. A puccsisták ugyanakkor ünnepélyesen megfogadták: visszaemelnek a hatalomba egy demokratikusan megválasztott elnököt, miután megvalósul a nemzeti egység és az ország területi integritása. A mali hadseregben jelentősen nőtt az elégedetlenség amiatt, hogy az ország északi részén a szeparatista tua- reg törzsekkel harcoló katonák utánpótlása hiányos volt, a harcoló egységek nem kaptak elég fegyvert és élelmiszert. (MTI)
