Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-20 / 67. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 20. www.ujszo.com Április 29-ig láthatók a kubista varázslat vásznai és szobrai a Pálffy-palota kiállítótermeiben Tisztelgés Picasso előtt Bohumil Kubista: Üvegcsendélet, 1913 (Fotó:GMB) Kubizmus a Pálffy-palotában (Gabriel Kuchta felvétele) RÖVIDEN Színházba féláron Komárom. Alkalmi kedvezménnyel váija a nézőket a Komáromi Jókai Színház a Caligula helytartója című darabra. Egy jegy vásárlása esetén egyet fizet, kettőt kap. Aki a március 23-i és 24-i előadásokra egy jegyet vált, kettőt kap. Diákoknak diákigazolvány felmutatása ellenében 50%-os kedvezményt adnak, ha csak egy jegyet vesznek is. Az akció a március 16-tól kezdődő foglalásokkor és vásárlásokkor is igénybe vehető, (juk) * Vargas Llosa új regényt ígér Lima. Mindennapi életéről és egy változóban lévő Peruról írja legújabb könyvét Mario Vargas Llosa, az irodalmi Nobel- díj 2010-es kitüntetettje. A regény várhatóan 2013-ban jelenik meg, és bár az író csak a könyv cselekményének bizonyos részeit „találta ki”, mégsem tartja önéletrajzi regénynek. „Az emlékezet képei jelentik a kiinduló pontot“ - idézte a délamerikai ország sajtója az írót. (MTI) A keresztapa írójának örökösei elégedetlenek Viszontperlik a stúdiót MTl-HÍR Los Angeles. Viszontkerese- tet nyújtottak be a Paramount filmstúdió ellen 10 millió dolláros kártérítést követelve A keresztapa című filmklasszikus alapjául szolgáló regény írójának, Mario Puzónak az örökösei. A család azt is szeretné elérni, hogy szűnjön meg a Paramount joga az 1969-es bestsellerhez, amelyből a stúdió égisze alatt készült Oscar-díjas film. „Mario Puzo tetemes vagyont hozott a Paramountnak, amikor annak nagy szüksége volt rá. Most, hogy ő már nincs, a Paramount megpróbálja megA keresztapa atyja (Archívum) fosztani a gyerekeit jogaiktól” - fogalmazott Bertram Fields, a család ügyvédje. „A Paramount háborút akart, és meg is kapja. Az áldozat azonban sokkal nagyobb lesz, mint gondolta” - mondta Fields. A stúdió keresetet nyújtott be Puzo örökösei ellen, amelyben azzal vádolta őket, hogy engedélye nélkül adták áldásukat A keresztapa könyvfolytatásaira. A maffiatörténet legújabb, The Family Corleone című kötete a tervek szerint májusban jelenik meg és A keresztapa előzményeit tárja fel. Puzo örökösei viszont állítják, hogy többször is értesítették a stúdiót a megjelenőben lévő könyvről. Megjegyezték, hogy a Paramount nem ellenezte A keresztapa bosszúja című 2006-os könyvet sem. Szerintük Mario Puzo csak „aprópénzt” kapott a stúdiótól a könyv jogaiért, és az akkori megegyezés nem vonatkozott a regény esetleges folytatására és a karakterek felhasználására. Mario Puzo 1999-ben halt meg, könyvének két folytatása halála után jelent meg Mark Winegardner amerikai író tollából. A legújabb kötet szerzője Ed Falco. Megismételhetetlen lehetőséget kínál a pozsonyi közönségnek (és a fővárosba látogatóknak) a Tisztelgés Picasso előtt című kiállítás. Jó néhány olyan alkotást tartalmaz, magángyűjtők tulajdonából kölcsönözött műtárgyakat, amelyeket először állítanak ki. Ezért aki szereti a ku- bizmust, annak kihagyhatatlan ez a tárlat. TALLÓSl BÉLA A Pozsonyi Városi Galéria olyan művészek munkáit mutatja be, akik Picasso vonzásában, illetve a kubizmus bűvöletében alkottak. Az anyagot a cseh kubizmus kiválóságai, a párizsi iskola spanyol művészei, valamint szlovákiai művészek munkáiból válogatták össze. A gazdag kínálatban 84 festmény és 13 szobor csodálható meg. A kiállítás képeit megnézhetik az ujszo.com-on. Természetesen nem előzmények nélküli ez a kiállítás. Tavaly a Picasso: La Suite Vollard (Szerelem és halál) című tárlat hatalmas sikert aratott. Akkor a madridi Reina Sofia Múzeumnak köszönhetően száz grafikát láthatott a közönség Pablo Picasso Suite Vollard-korszaká- ból, vagyis az 1930 és 1937 közötti időszakból. Ezt a grafikai kollekciót egészítette ki egy nagy értékű, a mester legismertebb művéhez, a Guernicához készült tanulmány. A kubizmusnak ezúttal a festészeti és a szobrászati lenyomatait kínálja a galéria, a fentebb említett három területet felölelve, A párizsi iskola spanyol művészei azok az alkotók, akik a Franco-rezsim miatt kényszerűen hagyták el hazájukat, s Picasso közelében telepedtek le, aki már 1904-től Párizsban alkotott. Ók aztán - Oscar Dominguez, Honorio Garcia Condoy, Antoni Clavé, Francisco Bores, Ismael de la Serna - Picassóval együtt 1946-ban a prágai Mánes Galériában állítottak ki hatalmas érdeklődés mellett. Ez érthető is volt, hiszen munkásságuk a régió számára egészen addig elérhetetlen volt, a művészkedvelő közönség a háború után ezen a tárlaton találkozhatott először a világ haladó művészetével. Dominguez és barátai ezt követően Prágában, Olomoucban, Brünnben és Pozsonyban is éltek és alkottak. Mi több, 1948-ban Pozsonyban is rendeztek munkáikból tárlatot. Nemcsak a művészetkedvelők, a műértők körében voltak közkedveltek, hanem a korabeli hazai művészekre is hatással voltak. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy a cseh kubizmus világfogalommá vált. A jelen kiállítás másik vonala ebbe, vagyis a cseh kubista művészetbe nyújt betekintést a festészet és a szobrászat által, az irány olyan kitűnő képviselőinek munkái révén, mint Bohumil Kubista, Emil Filla vagy Antonín Proc- házka a festők közül, valamint Otto Gutfreund, akit egyes szakemberek minden idők legjobb kubista szobrászának tartanak. Tény, hogy a Pálffy-palotában kiállított bronzszobrai abszolút bűvkörükbe vonják az embert a megfoghatatlan tökéllyel, azzal a nagyszerűséggel, amellyel sugároznak. Picasso és a párizsi iskola művészeinek szlovákiai hatása is látható a kiállításon. Bár ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, a szlovákiai kubizmus nem vált világfogalommá, részint azért, mert az irányzat több művésze is emigrált. A most látható válogatásban szereplő 97 alkotásból 61 magángyűjteményből származik. Ez adja a kiállításnak azt az egyediségét, amelyet a bevezetőben említettem. Nemcsak ezért, továbbá nemcsak Salvador Dali és Joan Miró egy- egy alkotásáért érdemes betérni a galériába, hanem magáért a kubizmusért. Lenyűgöz ezeknek a művészeknek a forma- és képteremtése. Egyben a képterek és szoborfelületek - ahogy a pozsonyi kiállítás „atyja”, Jan Kukal fogalmazott - mágikus ereje. A legérdekesebb a közönség számára az, ha az ismert színész úgy jelenik meg előtte egy szerepben, hogy különbözik mindattól, amit addig hitt róla Egy zseni Sajószentpéterről Zenthe Ferenccel a Kaviár és lencsében, 1967-ben (Fotó: MTI) JUHÁSZ DÓSA JÁNOS , Március 18-án lett volna 90 éves a magyar színháztörténet egyik legendás alakja, Pécsi Sándor. Szülőhelyén, Sajó- szentpéteren nevét általános iskola is őrzi. Alig ötvenévesen, a IV. Henrik szövegkönyvével kezében halt meg (Falstaff szerepére készült), és mi úgy őriztük meg, ahogy Gobbi Hildát is, fiatalon is zseniális öregnek. Utolsó televíziós szerepe A fekete város Quendel apója volt, filmvásznon pedig Keleti Márton két alkotásában, a Harminckét nevem volt és a Fuss, hogy utolérjenek című könnyed, zenés vígjátékban játszott. Eredetileg papnak készült, tizennégy évesen mégis másképp döntött: „Nem az egyház, hanem Thalia papja leszek. Családom hallani se akart erről. Mi igazi kispolgárok voltunk” - nyilatkozta. 1944-ben végezte el a Szín- művészeti Akadémiát, majd a Miskolci Nemzeti Színház tagja lett. Innen kerül a Várkonyi Zoltán-féle Művészbe, majd annak államosítása után a Madách Színházba, amelynek haláláig tagja maradt. Ez volt az a legendás Ma- dách-társulat, ahol olyan kaliberű színészek játszottak ugyanabban az időszakban, mint Márkus László, Gábor Miklós, Tolnay Klári, Darvas Iván, Váradi Hédi, Tímár József, Dayka Margit, Psota Irén vagy Garas Dezső. Legendás színpadi szerepeire ma már egyre kevésbé emlékeznek (Caesar, Luka, Szellem- fi, Scapin, Polonius, A revizor polgármestere, Romulus, Miller, Teiresias, Eddie Carbone), de itt maradtak nekünk filmjei, a már említettek mellett ki ne emlékezne a Liliomfi borvirágos orrú Szellemfijére, az Erkel címszerepére, a Bakaruhában tehetetlen, papucsfélj Bodrogijára, s a már halála után bemutatott Gárdonyi A lámpására, amelyben esszenciáját adja művészetének. Pécsi mindent tudott a szakmájáról, minden szerepet képes volt magára ölteni, legyen az huszonéves kamasz vagy fogatlan vénség, szeretetreméltó szórakozott számlaellenőr, a magyar nyelvet csak törve beszélő zseniális kufár, vagy a világ dolgaival számot vető, azt nem megvető, s a legembertelenebb mivoltában is az emberséget kereső Luka Az éjjeli menedékhelyben. „Pécsi all round színész volt, az a típus, akiről Sztanyisz- lavszkij óta minden rendező álmodik: egy hős és egy bohóc keveréke. Ritka típus. A hős, mondjuk olyan, mint Somlay Arthur, a rezonőr: Ajtay Andor és a bohóc: Rátkai Márton csodálatos elegye, ritka, titokzatos, különös színész. Rejtőzködő szerelmes hős, a jókedvű komédiás mögött patika mérlegen adagoló kritikus, a kicsattanó kedvű élvező és a depresszió határán küszködő, önmarcangoló intellektus - mindez együtt, egy személyben. Sárospataki diák egy mac- kó-muki álarcában, eunuchos falsettóban felkacagó hangjában izzó érzékiség. A legérdekesebb a közönség számára mindig az, ha az ismert színész úgy jelenik meg előtte egy szerepben, hogy különbözik mindattól amit addig hitt róla. Bohócnak hitte és lám szenvedélyes szerelmes” - írta róla alkotótársa, Ádám Ottó. „Maradj gyermek örök- ké./Kerüld a feltűnést./Hogy több légy, mint a többi,/többet kell élned/főleg szenvedés- ben/s tenned! ” - ezek az ő szavai. Bár a színész halandó lény, a közel 40 esztendeje eltávozott Pécsi Sándor a mai napig elevenen él közöttünk.
