Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-19 / 66. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com Fico önként ment, de talán odacsalták Nicholson azt állítja, a kormányfőtől tudja A Smer összevonna, központosítana - kérdéses, ez elég lesz-e a spóroláshoz Nem reform, modernizáció jön ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kíván nyilatkozni Iveta Radičová arról, hogy tájékoztatta-e a Gorillaügy egyes részleteiről az ügy felgöngyölítésén dolgozó Tom Nicholson újságírót. Nicholson a cseh közszolgálati tévében arról beszélt: a kormányfőtől kapta az információt, hogy a Penta a titkosszolgálat (SIS) által megfigyelt lakásba akarta csalni Robert Fico Smer-elnö- köt azt követően, hogy a pénzügyi csoport 2006 februáijá- ban tudomást szerzett a lakás lehallgatásáról. A Penta állítólag azért akart találkozót megrendezni Fico és a csoport társtulajdonosa, Jaroslav Haščák között, hogy később emiatt az egész akciót hiteltelennek minősíthessék. Nicholson szerint az ötlettel Alojz Lorenc, a pártállami titkosszolgálat (ŠtB) utolsó vezetője állt elő, aki abban az időben a Pen- tának dolgozott. „Fico jelenléte a lakásban arra irányuló igyekezetként is értelmezhető, hogy zsarolhatóvá váljon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem maga döntött erről. Nem hurcolták oda” - idézi a Sme az oknyomozó újságírót. A Penta ezeket az állításokat fikciónak minősítette. Iveta Radičová csak annyit erősített meg, hogy beszélgetett Nicholsonnal. „Szabadon hozzáférhető, nyilvános információkról beszélgettek. A párbeszéd nyilvánosságra hozott interpretációja nem más, mint Nicholson dedukciója” - nyilatkozta a kormányhivatal, (s, dem) Pozsony. A Smer átfogó változásokat tervez az államigazgatásban és a közkiadások terén-jelentette be a hétvégén Robert Fico leendő kormányfő. A Smer elnöke ugyanakkor elővigyázatosan kerülte a reform szót, helyette mindvégig modernizációról beszélt. MÓZES SZABOLCS így tett a Smer alelnöke, Robert Kaliňák is, aki tegnap egy modem, 21. századi Szlovákiáról beszélt a köztévé 5 perc múlva 12 című vitaműsorában. „Tarthatatlan az állam jelenlegi működése, ezt meg kell változtatni” - tette hozzá. A reform szó az elmúlt 20 évben a jobboldal vezérszava volt, a smeresek sokszor szitokszóként használták, így nem csoda, hogy most ódzkodnak használatától. Összevonás, központosítás Konkrétumokból eddig nincs sok. Azok is főként az egyes hivatalok összevonását érintik. A Smer pl. a Nemzeti Vagyonalap (FNM) megszüntetésével vagy több más állami hivatal összevonásával spórolna pénzt. Ezeknek a hivataloknak a fenntartása ugyanakkor eddig is viszonylag apró tételt jelentett az állami költségvetésben. Ennél jelentősebb tétel lehetne a három titkosszolgálat - az SIS, valamint a két katonai szerv - összevonása. Fico szerint itt az idő a központi közbeszerzés beindítására is. Elképzelései szerint ezt a pénzügyi tárca irányítaná. A rendszer előnye lenne, hogy központilag, nagyban lehetne a hivatalok beszerzéseit lebonyolítani - pl. nagyobb tételben vásárolnának irodapapírt vagy számítógépeket -, ezzel elvileg lejjebb lehet nyomni a közbeszerzések árát. Fico úgy véli, az egyszínű Smer-kormány előnye, hogy nem kell koalíciós partnerekkel egyezkedni, így hatékonyabban lehet irányítani az országot. Szerinte a múltban több változtatás is amiatt bukott meg, mert mindig akadt egy koalíciós párt, amelynek valamiért nem tetszett egy-egy intézkedés. Nem nyúlnák le a nyugdíjat A Smer elnöke a hétvégén megerősítette, eltörlik az egykulcsos adót. Konkrétumokat ebben a kérdésben sem akart elárulni. „Elég időnk van rá, hogy a szociális partnerekkel megbeszéljük a módosításokat. Az egykulcsos adót szociálisan igazságtalannak tartom” - mondta Fico. A Smer már 2006- ban azzal kampányolt, hogy eltörli a két évvel korábban bevezetett egyenadót, végül mégsem tette meg. Elemzők szerint most valóban beváltja ígéretét. Fico a hétvégén megerősítette: nem államosítják a magánnyugdíjpénztári számlákon levő megtakarításokat. Azt viszont nem garantálta, hogy az elvonás mértéke változatlan marad. Jelenleg a bruttó bér 9%-a megy a magánszámlára és 9%-a a Szociális Biztosítóhoz, amelynek hiánya évről évre nő. Ficóék már 2006-2010 között felvetették, hogy 9-ről 6%-ra csökkentenék a magánpénztárijárulék nagyságát. RÖVIDEN Lemondott Marián Kollár Pozsony. Az Orvosszakszervezet (LOZ) közgyűlésén lemondott elnöki tisztségéről az orvosok tavalyi bérharcát le- vezénylő Marián Kollár. A szervezet új elnöke a Nyitrai Egyetemi Kórházban dolgozó Peter Visolajský lett. Fő feladatának azt tartja, hogy átültessék a gyakorlatba a LOZ korrupcióellenes normáit, valamint betartassa a kormánnyal kötött memorandumot. (TASR) Lipšic szerint kicsinyes és méltatlan a vita Kaliňák: az ellenzék ügye ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dániel Lipšic KDH- alelnök szerint a logika és a hagyományok alapján az Egyszerű Embereket (OLaNO) illetné meg a parlament alelnöki posztja. A KDH és az SDKÚ politikusai eddig nem kívántak véleményt formálni a Híd és a Matovičék közötti vitában, Lipšic tegnapi kijelentésével az SaS-hez csatlakozott. „Senkinek sincs automatikusan jogigénye egy funkcióra azért, mert már 10 éve ott ül” - mondta a KDH alelnöke Bugár Bélára utalva. Lipšic hihetetlenül kicsinyesnek és méltatlannak nevezte a Híd és Matovičék között dúló vitát. Robert Kaliňák, a Smer alelnöke ezzel szemben úgy véli, fontos szempont a szakértelem is., A mandátumok számáról beszélünk, de fontos a szakmaiság is” - mondta, majd hozzátette, ők ezzel a témával március 30-ig nem fognak foglalkozni. „Azt szavazzuk meg, akiről az ellenzék megegyezik” - ígérte. Kérdéses, mi lesz, ha nem születik megegyezés. Smeres képviselők szerint akkor ők azt az ellenzéki politikust választják meg, akit jónak látnak. Kaliňák meglebegtette: ha nem születik ellenzéki megegyezés, a poszt üresen maradhat. A jobboldal a napokban folytatja az egyeztetést, Sólymos László, a Híd frakcióvezetője lapunknak azt mondta, mindenképpen meg fognak egyezni. (MSz) Hét éve írták alá a szerződést, a kommunikációs rendszer állítólag ma sem működik Radičová Gorilla helyett King Kongot talált ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico első és Mikuláš Dzurinda második kabinetjének tagjai is érintettek abban az ügyben, amelyet az elmúlt napokban Iveta Radičová leköszönő miniszterelnök a legnagyobb közbeszerzési botránynak nevezett. „Ez nem Gorilla, ez már King Kong” - mondta. A versenyt a Mokys elnevezésű katonai kommunikációs rendszer beszerzésére írták ki hét évvel ezelőtt, a tender mindeddig 250 millió euróba került. A Mokys lényege, hogy lehetővé tegye a katonák gyors és minél egyszerűbb kommunikációját a terepen. A rendszer állítólag nem működik. Radičová, aki Ľubomír Gaiko (SaS) menesztése óta a védelmi tárcát is irányítja, februárban tett feljelentést, a rendőrség pedig az elmúlt napokban kezdte meg a bűnvádi eljárást. A kormányfő szerint a tender kiértékelése is furcsa volt 2005-ben, amikor a védelmi minisztérium élén Juraj Liška (SDKÚ) állt. Az utolsó pillanatban módosították a feltételeket, aminek köszönhetően a Bae Systems cég nyert, holott a versenyben második helyre került érdeklődő ajánlata egymüliárd koronával alacsonyabb volt - tájékoztatott a Sme napüap. Ezután a gyanús szerződés-kiegészítések aláírása, a furcsa számlák kifizetése a további miniszterek, Martin Fedor (SDKÚ), František Kašický (Smer), Jaroslav Baška (Smer) idején is folytatódott. „Nyugodt álmaim vannak” - mondta Liška, azzal, hogy a projekt megvalósítását Fedor miniszterkedése alatt kezdték el. „Az alatt a pár hónap alatt, míg a minisztérium élén álltam, semmilyen versenyt sem hirdettünk meg” - mondta Fedor. „Ez az egész badarság” - nyilatkozta Baška, hasonlóképp fogalmazott Kašický is. A Bae Systems szintén elutasítja a vádakat. Állítják, jó minőségű termékeik vannak, s minden a legnagyobb rendben van. A kommunikációs rendszer fejlesztésében több szlovákiai cég is részt vesz, például a 99% vezetőjének, Ivan Weissnak a cége, a Delta Defence. Kit terhel a felelősség? „Mindenki érintett” - állítja Radičová, azzal, hogy még mielőtt távozna tisztségéből, be- „Melyik ezek közül a fejlett kommunikációs rendszer 250 milli- mutatja, hogyan nem működik óért?" Radičová búcsúzóul a védelmi tárcánál tisztogat. (TASR) az egész Mokys. (dem) Akkor is a betegek állják a számlát, ha a rutinbeavatkozásnak induló műtét komplikációk miatt igényel többnapos kórházi kezelést A biztosító helyett mi fizetünk az egynapos műtétek utáni ellátásért SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az orvosok és a nővérek kötelező béremelése miatt jelentősen megemelkedtek a kórházak költségei, így kénytelenek a betegektől olyan szolgáltatásokért is pénzt kérni, amelyek korábban ingyenesek voltak - indokolják az egészségügyi intézmények, hogy pénzt kémek a betegtől az ún. egynapos műtétek utáni kórházi ellátásért. A kórházak döntését azonban megelőzte az egészségbiztosítóklépése. A biztosítók több mint 430 beavatkozást soroltak az úgynevezett egynapos műtétek közé. Ezek olyanok, amelyek a felnőtteknél nem igényelnek két óránál, gyerekek esetében pedig kilencven percnél hosz- szabb beavatkozást. Ide tartozik például a mandulaműtét, a laparoszkópiával végzett epeműtét vagy sérvműtét, a vakbélműtét, a visszerek operációja, az aranyérműtét, néhány nőgyógyászati műtét stb. Ha ezeket a beavatkozásokat az ún. egynapos sebészeti központokban végzik el, a biztosítónak ez napi 200 eurójálpa kerül, mivel csak a műtét költségeit kell állnia, az ellátást nem. (Ezek a központok magánklinikák, ahol rövidebb a várólista, a beteg azonban mindenképp fizet az igénybe vett szolgáltatásért.) A kórházakban ugyanez a beavatkozás 1000 eurójába került a biztosítónak, mert a teljes kórházi ellátást is térítenie kellett. Ezért vezették be tavaly az egészségbiztosítók, hogy az egynapos beavatkozások utáni kórházi tartózkodás költségeit nem fedezik - gyakorlatilag tehát a kórházakra hárították át. Azok többsége azonban az idei évtől ezt már nem képes állni, így a betegeken csattan az ostor: ők kénytelenek fizetni, és nem is keveset. Az összeget a kórházak szabják meg. Egy sérvműtét például elvégezhető „hagyományos” módszerrel, tehát viszonylag nagy vágással, amely többnapos kórházi tartózkodást igényel. Több kórházban azonban már modernebb, egyszerűbb és fájda- lommentesebb módon is képesek operálni a sérvet vagy a vakbelet: laparoszkópiával. Ez pici vágást jelent, a seb sokkal gyorsabban gyógyul, a komplikáció esélye is jóval kisebb, s a műtét után néhány órával a páciens haza is mehet. Ha mégis úgy dönt, a biztonság kedvéért egy éjszakára bent marad, jön a sok kórházban idén bevezetett újdonság: fizetni kell az ellátásért. Ráadásul fizetni kell akkor is, ha időközben komplikációk merülnek fel, s az egynapos műtétnek minősülő beavatkozás többnapos ellátást igényel. A biztosító ezt akkor is egynapos műtétként könyveli el, vagyis csak azt fizeti ki a kórháznak, ami az adott műtét után jár. Az igazgatók arra is panaszkodnak, hogy sokszor ennek az összegnek is csak80-85 százalékát kapják meg a biztosítóktól. Készüljünk fel tehát arra, hogy ha gyerekünket például orrmandula- vagy torokmandu- la-műtétre visszük, s azt szeretnénk, hogy a biztonság kedvéért éjszakára is megfigyelés alatt maradjon, kénytelenek leszünk mélyen a zsebünkbe nyúlni.
