Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-16 / 64. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 16. Kertészkedő 21 A kertben termesztett bogyósok közül május derekán már csemegézhetünk a szamócából Könnyen termelhető egészségvédő gyümölcseink Nem csupán finomak A köszméte, riszméte és a szeder (Fotó: Hocsi) Bogyósgyümölcseink mindegyike igényli a hu­muszban gazdag, köze­pesen kötött talajokat, és a csapadékos klímát. Korán fakadnak, ezért korán kell elvégezni fás metszésüket is. BEIUCZ JÁNOS E héten a köszméte, riszméte és a szeder metszésével, vala­mint a szamóca időszerű keze­lésével foglalkozunk. A köszméte a házikertek növénye. Saj­nos az utóbbi években egyre kevesebben foglalkoznak ter­mesztésével, pedig az érett termések sok C-vitamint, az ásványi anyagok közül foszfort, vasat, kalciumot, továbbá pek- tint és cellulózt tartalmaznak. A félérett gyümölcs befőzhető vagy lefagyasztható. Az érett egrest frissen fogyasztjuk, a fe­leslegből szörp, ivóié vagy bor készíthető. A köszméte eredeti alakulása szerint cserjebokor. Vesszői tövisesek. Az utóbbi 8-10 évben egy, tájainkon ko­rábban ismeretlen betegség tizedelte meg a régi fajtákat, ugyanakkor a legújabb japán nemesítések, a Hinonmató Rőt, H.Green és a H.Gelb már re- zisztensek az amerikai liszthar­mattal szemben. A köszméte metszése A köszméte nem hoz gyö- kérsarjakat, cserjetörzsből újul meg. Vegetatív szaporítással - tőosztással, zöld- és fás dug­ványozással, bujtással és oltás­sal - szaporítható. A tővesszők csúcsrügyéből hosszú szártagú vegetatív hajtás fejlődik, oldal­rügyeiből képződnek a rövid szártagú termőrészek. A kösz­méte rügyei hajtás- és termőrü­gyek, a szüret után differenciá­lódnak. Tőhajtásai kezdetben felfele törnek, később a termés súlya alatt ívszerűen lehajolnak. A tőhajtások a második évben alakulnak át termőgallyakká, az első jelentős termésüket a harmadik évben hozzák. A köszméte életének 4-6 évében is elfogadhatóan terem, de a legnagyobb termést a 3-5 éves korban adja. A termések színe a fajtától függ, lehet zöld, sárga és piros bogyó. Léteznek önporzó fajták is. A bokor köszméte ritkító met­szésekor kimetéljük a 4-5 éves­nél idősebb, törött, talajra lehaj­tó, beteg és sűrűsödést okozó részeket. Hogy a bokor szétterü­lését megakadályozzuk, felfele álló vesszőkre metszünk. Az új vesszők közül a fejletleneket és a fölöslegeseket megritkítjuk (tőből kivágjuk), a továbbiakat 1-3 rügyre visszavágjuk. Any- nyi új tővesszőt hagyunk meg, amennyi kiöregedett gallyat ki­vágtunk. A törzses köszméte metszé­sekor egyrészt ritkítunk, újí­tunk, másrészt koronaalakítást végzünk. Az évi hajtásnöveke­dés és más jelek megmutatják, melyiket kell előtérbe helyezni. A ritkításnál már arra is gon­dolnunk kell, hogy szüretkor hozzáférjünk a bogyókhoz. Az egymást keresztező koronaré­szeket lerövidítjük. Egy-két rü- gyes csonkot ne hagyjunk, mert abból több hajtás előtörhet. A fekete ribiszke és a kösz­méte hibridje a riszméte vagy másik közismert nevén a josta, amely alakilag, termésileg a fe­kete ribiszkéhez áll közel, azzal könnyen össze is téveszthető. Metszéséhez nehéz tanácsot adni, mert nem egy kompakt bokor. Azért kell évente metsze­ni, hogy állandóan formáljuk. A tövismentes szeder nagyban hasonlít a málná­hoz, de gyökerei mélyebbre hatolnak, így a növény száraz- ságtűrőbb. Tavasszal tősarjak törnek elő a talajból, ezekből annyit hagyjunk meg, ameny- nyi letermettet eltávolítunk. A második éves termővesszők te­remnek. A tüskéden szeder csak huzalos támberendezés mel­lett nevelhető. Első évben a támrendszer magasságától függően behatároljuk a tövek magasságát, ami lehet 2,5-3 m. Ezt követően az oldalelága­zásokat metsszük vissza a 3-4. rügy után (25-35cm). Abban az esetben, ha az oldalelágazás fejlett, és például a sor szélén fel tudjuk használni, van helye, ak­kor hosszabbra, akár méteresre is meghagyhatjuk. A mostani időszakban aján­latos a szederről oltóval le­metélni a tavalyi leveleket, termésmaradványokat. Ez sok munkával jár, de a fáradozás meghozza gyümölcsét. A meg­gyökeresedett fejbújtatásokat most ültethetjük el. A szamóca az egyik legkorábban érő gyü­mölcsünk, első terméseiből már május derekán csemegézhetünk. Már csak két hónapunk van ah­hoz, hogy az állományunknak megadjuk a szükséges tápanyag­mennyiséget. Annál is inkább, mert a száraz ősz alaposan pró­bára tette azt. Ha a szamócát nem fólián termesztjük, akkor adjunk neki komposztot, annak híján műtrágyát (ha ősszel nem kapott komplex NPK-t, akkor azt kap­jon, más esetben nitrogéntartal­mú trágyát). A műtrágyaszemek még véletienül se kerüljenek a szamóca szívleveleire, mert perzselnek. Kapáljuk meg az ál­lományt, szedjük le a tövekről a beteg, elszáradt leveleket. Levél­betegségek ellen (mikoszferellás levélfoltosság) permetezzük meg az állományt rézoxidklorid hatóanyagú Kuprikollal vagy Cuprocaffaroval (60 g/101 víz). Ajánlatos levéltrágyát is adagol­ni a permedébe. Ha az állomány hiányos, akkor megpróbálkoz­hatunk a palánták pótíásával, ám azokat sok földdel kell kiásni. Ha nem lesz csapadék, hetente két alkalommal öntöznünk kell az állományt. A szerző kertészmérnök TALLÓZÓ Málna, eper, ribizli, áfo­nya, szeder, szőlő, cseresznye, meggy. Sokan azt gondolják, hogy ezek a gyümölcsök egy­szerűen csak finomak. Valójá­ban igazi szuper-tápláléknak nevezhetjük őket, melyeket ráadásul a kertben is könnyen megtermelhetünk. A bogyósok - magas vitamin-, antioxidáns- és ásványianyag-tartalmuk miatt - védő hatással vannak rákos daganatok ellen. Fo­gyasztásuk jótékony szerepét számos kutatás is igazolta. Egy új tanulmány szerint a Parkin- son-kór kialakulása ellen is ha­tékonyan védenek. Kevésbé fenyegeti a Parkin- son-kór kialakulása azokat, akik rendszeresen esznek bo­gyós gyümölcsöket - állapítot­ták meg a Harvard Egyetem közegészségügyi karának ku­tatói. Xiang Gao és munkatár­sai közel 50 ezer férfit és 80 ezer nőt vontak be a vizsgá­latba, és minden résztvevő­ről 20-22 éven át gyűjtöttek adatokat. Kérdőívek segítsé­gével mérték fel a résztvevők flavonoidbevitelét (antioxi- dáns tulajdonságú növényi hatóanyagok), valamint az öt legfőbb flavonoidforrás (tea, bogyós gyümölcsök, alma, narancs, vörösbor) fogyasz­tását. Ezután az összefüggést keresték a flavonoidbevitel és a Parkinson-kór kialakulásá­nak kockázata közt. Az ered­mények arra utalnak, hogy a flavonoidok védőhatást fej­tenek ki az agyi idegsejtekre, ezáltal csökkentve a rettegett betegség kialakulását. Ezért mi is azt javalljuk a kertészke- dőknek, hogy termesszenek néhány tövet az alábbi bogyó­sokból. Áfonya - A fekete és a vörös áfonya is a hangafélék család­jába tartozó gyümölcs. A fe­kete színű már a középkorban gyógynövényként volt ismert. Nagy mennyiségben tartalmaz gyümölcssavakat, gazdag ás­ványi anyagokban. Antocián- tartalma erősíti az immunrend­szert és késlelteti az öregedési folyamatokat. A vörös áfonyá­nak különösen a E- és C-vita- min-, valamint béta-karotin- tartalma jelentős, ezenkívül jótékony hatással van a bél- és hólyagműködésre. Eper - Botanikai szempont­ból az eper (valamint a szeder és a málna) nem bogyós, ha­nem tulajdonképpen magvas gyümölcs. Az epret véletlenül fedezték fel Franciaországban, tudatosan először 1870-ben ültették. Gazdag ásványi anya­gokban, gyümölcssavban, C-, B1-, B2- és A-vitaminban, im­munerősítő,' tisztító hatású és segít a sejtek fejlődésében. Málna - Már a kőkorszak­ban is ismerték, de csak az ókorban használták először gyógynövényként. Vörös, sárga, sőt fekete fajtája is is­mert. A málna sok kalciumot, A-provitamint, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz. Vértisz­tító hatású, csökkenti a magas vérnyomást, levele teaként fogyasztva a vércukorszintet szabályozza. A népi gyógy­ászatban is gyakran alkalmaz­ták a málnalevélteát, állítólag könnyíti a gyerekszülést. Ribizli - A ribiszkefélék csa­ládjába tartozó gyümölcsök­höz soroljuk a feketeribizlit, a vörös ribizlit és az egrest (köszméte) is. Elmondható róluk, hogy rengeteg káliu­mot, kalciumot, foszfort tar­talmaznak, és C-vitamin-tar- talmuk különösen magas. A feketeribizlit a 16. századtól kezdve termesztik, minden gyümölcsök közül ez tartal­mazza a legtöbb C-vitamint. A köszmétefa savanyú termésé­nek csekély az energiatartal­ma (44 kcal/100 gr), ellenben sok vitamint, köztük A-, Bl- és C-vitamint tartalmaz. Segíti az emésztést, kedvező hatással van a belső elválasztású mi­rigyekre és a szívre is. A josta csak néhány évtizede létezik, általában a feketeribizli és a köszméte keresztezéseként jellemzik, bár genetikai hátte­re ennél összetettebb. Mind­két gyümölcsre hasonlít kicsit, megőrizte az egres savanykás ízét, illata viszont inkább a feketeribizliére emlékeztet. Szeder - A szedett már az ókorban, Hippokratész idejében gyógynövényként tartották szá­mon, az 1500-as években pedig fogínyvédő tulajdonsága miatt, valamint állatok fekélyeinek kezelésére használták. Magas a karotintartalma, ezért a legfon­tosabb A-provitamin-forrásunk. Tápanyagtartalmában hasonlít rokonához, a málnához, de na­gyobb a rosttartalma. (Az eu- info.hu nyomán, gy) PIACI ÁRSÉTA Pozsony március 14-én Komárom március 14-én Rimaszombat március 14-én Zselíz március 14-én Losonc március 10-én Szepsi március 14-én Kassa március 14-én sárgarépa 0,80 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 0,70 euró/kg 1 euró/kg 0,75-0,96 euró/kg 0,60 euró/kg 0,49 euró/kg petrezselyem 1,80 euró/kg 1,20 euró/kg 2,10 euró/kg 1,80 euró/kg 1,20-1,35 euró/kg 2 euró/kg 0,99 euró/kg burgonya 0,30 euró/kg 0,35 euró/kg 0,60 euró/kg 0,25 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,33 euró/kg 0,20-0,25 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,30-0,40/2,50-3,50 euró/kg 0,55/5,20 euró/kg 0,25/3,60 euró/kg paprika 1,90-3,20 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,10-2,50 euró/kg 2,99 euró/kg 2,70-2,99 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg 2,20 euró/kg 2,20-2,75 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,50 euró/kg 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 1,50 euró/kg 0,85 euró/kg alma/körte 0,90-1,50/1,70-2,50 euró/kg 0,40-0,90/1,10 euró/kg 1,20-1,60/2,50 euró/kg 1/1,20 euró/kg 0,50-0,70/1,50 euró/kg 1,30/1,66 euró/kg 0,59-0,99/1,65 euró/kg tojás 0,16 euró/db 0,14 euró/db 0,13 euró/db 0,15 euró/db 0,15-0,18 euró/db 0,12 euró/db 0,15 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,60/0,30 euró/kg 0,80/0,60 euró/kg X 0,80-0,90/0,30-0,50 euró/kg 1,30/0,55 euró/kg 0,79/0,20 euró/kg karfiol/karalábé 1,50/0,60 euró/db x/0,60 euró/kg 2,30 euró/kg/0,50 euró/db x/0,55 euró/db 1,90/0,50 euró/db 1,40 euró/db/0,65 euró/kg 1,50 e/db/0,70 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/4-6/4,20 euró/kg 5/5,50-6,50/4 euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/6 euró/kg 8-10/4-6/4 euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök/savanyú káposzta 2,50/1/1 euró/kg x/0,60/1 euró/kg 1,40/1,50/1 euró/kg X 2,50/x/l euró/kg 2/x/l euró/kg 2,50/0,60/0,65 euró/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom