Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-14 / 62. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com MMwnnm Amerikai jogsértések New York. Az ENSZ kü­lönleges jelentéstevője sze­rint az amerikai kormány kegyetlenül, embertelenül és megalázóan bánt Brad­ley Manninggel, a Wiki- Leaksnek titkos adatokat kiszivárogtató amerikaika­tonával. Juan Mendez 14 hónapon át vizsgálta, ho­gyan bántak Manninggel, amíg őrizetben volt. Annak ellenére, hogy a katonát még nem ítélték el, komoly büntetésben részesítették, megsértve ezzel fizikai és szellemi integritáshoz való jogát, valamint az ártatlan­ság vélelmének alapelvét. Mendez nem beszélt köz- vedenül Manninggel, bár a védelmi minisztérium en­gedélyezte a látogatásokat. Ugyanis a Pentagon fi­gyelmeztette őt, hogy egy esetleges beszélgetést ők is figyelnének, ami Mendez szerint az embeijogi eljárá- sokmegsértése. (MTI) Dagad a brit médiabotrány London. Őrizetbe vet­ték tegnap a News of the World volt főszerkesztő­jét a Murdoch-sajtóbiro- dalom egykori legna­gyobb brit vasárnapi bul­várlapja körül kirobbant súlyos telefonlehallgatási botrány ügyében. Rebe­káit Brookst, a botrány ki­robbanása után szinte azonnal megszüntetett News of the World és hét­közi testvérlapja, a The Sun korábbi főszerkesztő­jét öt másik személlyel, köztük férjével együtt vet­te őrizetbe lakásán a Scot­land Yard, ezúttal az igaz­ságszolgáltatás folyama­tának akadályozására szőtt összeesküvés gyanú­jával. Ez hosszú szabad­ságvesztéssel sújtható, rendkívül súlyos bűncse­lekmény az angol-walesi törvények alapján. (MTI) Ámokfutás a sajtó ellen Ankara. Egy isztambuli bíróság szabadon enge­dett négy újságírót, akiket olyan feltételezett össze­esküvésben történő rész­vétellel vádoltak, amely az iszlamista gyökerű tö­rök kormány megdönté­sére irányult. Az újságírók ügyét a sajtószabadság lakmusztesztjeként tart­ják számon Törökország­ban. Például Nedim Sener és Ahmet Sik oknyomozó újságírók - akiket tíz má­sik újságíróval együtt tar­tottak fogva - több mint egy év után kerültek sza­badlábra. A vád szerint a média segítségével akar­ták megdönteni a Recep Tayyip Erdogan vezette kormány hatalmát. (MTI) Elütöttek nyolc rendőrmotorost a királyi palota előtt - szunnita merénylet egy brüsszeli síita mecset ellen < (luiu'wniimti A rendőrök elleni támadás helyszíne a királyi palota előtt (TASR/ AP-felvétel) Terrorakciók Brüsszelben MT1-ÖSSZEF0GIALÓ Brüsszel. Egy öngyilkosságra készülő autós tegnap a belga ki­rály palotája előtt megsebesített nyolc rendőrmotorost. A rend­őrök a Brüsszel környékén lévő laekeni palota kerítése előtt vá­rakoztak, ahova a katari nagy­követet kísérték el. A diplomata azért érkezett, hogy átadja meg­bízólevelét II. Albert uralkodó­nak. A rendőrség szóvivője el­mondta, az autós belehajtott a rendőrökbe, akik közül négynek az állapota súlyos. Az autó veze­tője kihallgatásakor azt mondta, hogy öngyilkosságra készült. Az ügyészség gyükossági kísérlet­nek tekinti a történteket. Pár órával korábban, hétfőn este lángba borította Brüsszel egyik mecsetjét egy férfi, a me­rényletben életét vesztette a szentély síita imámja. A merénylő egy benzines pa­lackot hajított a belga főváros Anderlecht nevű negyedében lévő muzulmán templomra. Az épületben jelentős károk kelet­keztek, szinte teljes egészében a tűz martaléka lett. A46 éves síita pap, 4 gyermek apja füstmérge­zésben halt meg. Könnyebben megsebesült egy másik ember, aki az imámmal megpróbálta el­oltani a felcsapó lángokat. A gyújtogatót a rendőrség a hely­színen elfogta. A belgiumi síita közösség arra gyanakszik, hogy szunnita szalafisták állnak a me­rénylet mögött. Leállíttatnák az amerikai-orosz fegyverüzletet - Aszad kiírta a parlamenti választásokat Aknákkal a menekülők ellen Washington/Damaszkusz/ Moszkva. Aszad elnök hadserege taposóakná­kat telepített a Törökor­szágba és Libanonba ve­zető utakon, amelyeken szíriaiak menekülnek a szomszédos országokba. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint már 230 ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából. ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly március óta 30 ezren hagyták el az országot, s keres­tek menedéket Törökország, Li­banon és Jordánia területén, míg kb. 200 ezren vannak azok, akik elhagyták lakhelyüket, de az országon belül maradtak. Az al-Arabíja televízió tegnap adta hírül: a hadsereg újabb tö­megmészárlást hajtott végre, ezúttal Idlíb tartományban. Hét­főn a hadsereg számlájára írható homszi vérfürdőről szóltak a hí­rek, amelyben mintegy ötvenen haltak meg, többségében nők és gyerekek. Két nap leforgása alatt 114-en haltak meg elsősorban Idlíb városa és Homsz környé­kén; utóbbi településen az egyik keresztény negyedben a temp­lomok megnyitottákkapúikat az ágyúzás elől menekülő lakosság befogadására. Kormányzati források dél­után közölték: a hadsereg visszafoglalta a felkelők egyik fellegvárának számító Idlíbet, amely hónapokkal ezelőtt került a dezertált katonák kezére. A biztonsági erők három nappal ezelőtt indítottak támadást a tö­rök határhoz közel fekvő, 160 ezres város ellen. A taposóaknák telepítéséről a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet arról számolt be. Szemtanúk szerint az aknák máris szedtek civil áldozatokat. A Szíriái had­sereg egykori tagja a HRW-nek elmondta, barátaival együtt mintegy 300 aknát távolítottak el március elején a Törökország felé vezető utakról. Egy 15 éves fiú már csak 50-60 méterre volt a török határtól, amikor leszakí­totta a lábát egy akna. Szíria hi­vatalosan nem reagált az ak­natelepítéssel kapcsolatos vá­dakra. A HRW szerint a szír had­sereg valószínűleg orosz gyárt­mányú taposóaknákathasznál. A Pentagonnak felül kell vizs­gálnia azt a 900 millió dolláros megállapodást, amelyet az ál­lami tulajdonú orosz fegyver­forgalmazó vállalattal kötött, ha Moszkva továbbra is fegyverek­kel támogatja a brutális Szíriái rezsimet. Ezt követeli 17 ameri­kai szenátor - demokraták és re­publikánusok vegyesen - Leon Panetta védelmi miniszternek címzett közös levele. A Penta­gon ugyanis üzleti kapcsolatban áll a Roszoboronekszporttal, amely az Aszad-kormányt is el­látja fegyverekkel. A szenátorok szerint Moszkva több mint egy- milliárd dollár értékben szállí­tott fegyvert Szíriának a zavar­gások kezdete óta; januárban a Roszoboronekszport 36 harci gép leszállításáról kötött szer­ződést Damaszkusszal. A Penta­gon az orosz cégtől 21 darab Mi-17-es, kettős felhasználású helikoptert akar vásárolni az af­gán haderő számára 375 millió dollárértékben. A megállapodás magában foglal egy további, 550 müliós értékű heíikoptervásár- lási tendert is. Anatolij Antonov, az orosz védelmi miniszter helyettese közölte: országa teljesíti a Szí­riába irányuló orosz fegyver- szállításra vonatkozó korábbi megállapodásokat. Cáfolta, hogy orosz katonai tanácsadók és különleges megbízással orosz egységek lennének Szíri­ában. Vannak azonban műszaki szakemberek, akik megtanítják a helyieket a haditechnika használatára. Bassár el-Aszad elnök teg­nap május 7-re tűzte ki - a feb­ruári népszavazáson elfoga­dott alaptörvény értelmében - a parlamenti választások idő­pontját. (MTI, TASR, ú) Halálra is ítélhetik Mesterlövész a gyilkos katona Kabul/Washington. Kikép­zett gyalogos mesterlövész az a katona, akit Afganisztánban az­után vettek őrizetbe, hogy va­sárnap hajnalban 16 afgán civilt - köztük 9 gyereket és 3 nőt - gyilkolt meg Kandahár tarto­mányban. A 38 éves törzsőrmes­ter, akinek nevét továbbra sem hozták nyilvánosságra, 2010- ben, egy Irakban történt bal­esetben traumás agysérülést szenvedett, de az orvosok al­kalmasnak találták a további szolgálatra. A katonát szállító jármű nem harci körülmények között borult fel, amikor megsé­rült. Leon Panetta, a Pentagon főnöke tegnap nem zárta ki, hogy a törzsőrmestert akár ha­lálra is ítélhetik. Közben tegnap több száz diák tüntetett a kelet­afganisztáni Dzsalálábádban az USA ellen, az egyetemisták azt követelték, hogy nyilvános tár­gyaláson ítéljék el az amerikai katonát. Hétfőn az afgán parla­ment ugyanezt követelte az amerikai kormányhoz intézett felhívásban. (MTI) Tagadja, hogy pénzt kapott Kadhafitól Sarkozy a célkeresztben ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Agyonbí­rálták tegnap az Európai Par­lamentben a francia elnököt minapi fenyegetőzése miatt: Párizs jövőre felfüggesztheti részvételét a belső határellen­őrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni rendszerben. Hétfőn ezt a kijelentését olyan értelemben tovább konkretizál­ta, hogy azt mondta: a gö­rög-török határt nem védik, nem ellenőrzik megfelelően. Szerinte meg kell változtatni a schengeni mechanizmust oly módon, hogy lehetővé váljon a határőrizeti feladatukat elha­nyagoló tagországok megrend- szabályozása. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető például azzal vá­dolta az EP-ülésen Sarkozyt, hogy a szélsőjobbal kacérkodik. „Ki hát a szélsőjobb jelöltje Fran­ciaországban, Le Pen vagy Sarkozy?” - kérdezte a volt bel­ga kormányfő, utalva a most zaj­ló franciaországi elnökválasztá­si kampányra. Es ha már felme­rült a neve: Marine Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetőjének, aki tavaly vette át a pártvezetését apjától, Jean-Ma- rie Le Pentől, sikerült megsze­reznie 500 választott tisztségvi­selő támogatását, így indulhat az elnökválasztáson. Le Pen távolmaradása Sar­kozyt segítette volna, mert saját jelölt híján a szélsőjobbal szim­patizálók őt támogatták volna, nem a ma legesélyesebbnek számító jelöltet, a szocialista Francois Hollande-ot. Hab a tor­tán: a sajtóban ismét azzal vá­dolják Sarkozyt, hogy 2007-es kampányához 50 millió eurót kapott a tavaly megölt líbiai dik­tátortól, Moammer Kadhafitól. Sarkozy ezt természetesen ve­hemensen tagadja. A 2007-es kampánypénzt Kadhafi egyik fia, Szaif al-Iszlám is többször emlegette. (MTI, SITA) A veszélyeztetett izraeli településeken tegnap már volt tanítás Irán állhatott a rakétaháború mögött ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Huszonöt palesztin ha­lottjuk és legkevesebb 83 sebe­sültjük volt péntektől hétfő estig az izraeli csapásméréseknek, míg a Gázai övezet területéről másfél száz rakétát lőttek ki Iz­rael déli részére, ahol négyen sebesültek meg, számos iskola és óvoda pedig zárva tartott. Iz­rael szerint azért volt ilyen kevés sérültjük, mert nagyon jól működik a Vaskupola nevű vé­delmi rendszer, amellyel közel 50 rakétát szedtekle. A négy napon át tartó öldöklés után Izrael és a gázai palesztin csoportok végre tűzszünetet kö­töttek- egyiptomi közvetítéssel. Az egyezmény tegnap hajnali egykor lépett hatályba. Az egyiptomi közvetítők egyike el­mondta: az egyezmény értel­mében minden folyamatban lé­vő ellenségeskedést, erőszak­cselekményt - ideértve a me­rényleteket is - le kell állítania mindkét félnek. A Gázai övezet­ben a tűzszüneti megállapodás betartását Egyiptom fogja fel­ügyelni. A palesztinok kötele­zettséget vállaltak arra, hogy nem lőnek ki rakétákat izraeli te­rületre, míg az izraeliek közöl­ték: ebben az esetben nem mér­nek légicsapásokat a palesztin milicisták feltételezett gázai ál­lásaira. Megfigyelők szerint Irán biztathatta az általa támogatott palesztin szervezeteket arra, hogy rakétákkal, orosz gyárt­mányú katyusákkal lőjék Izraelt. Teherán célja a feszültség ger­jesztésével az lehetett, hogy el­terelje a figyelmet a vele szövet­séges szíriai rezsim vérengzései­ről. (MTI, ú) Temetés Gázában. Az Iszlám Dzsihád katonai szárnya, az al­kudsz Brigádok vállalta magára az Izrael elleni rakétatámadá­sok többségé. (TASR/ AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom