Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-13 / 61. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2012. március 13., kedd _______________________________16. évfolyam 3. szám Kevés a kukorica vetőmag Az idei tél komolyan próbára tette a repcefajtákat A sikeres repcetermesztés titkai A gyenge állapotban levő repceállományt is érdemes megtartani 21. oldal Stresszhatások következményei Az állatok kóros viselkedési formákkal válaszolnak 22. oldal Konkrét nemzeti agrárstratégia és hatástanulmányok kidolgozását hiányolták Milyen lesz a KAP 2013 után? Milan Semantik és Maroš Šefčovič a rendezvény sajtótájékoztatóján is hangsúlyozták a közös fellépés fontosságát (A szerző felvétele) Az integrált termesztés további sorsa Jár-e majd támogatás? ISMERTETŐ Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának tervezett reformja keretében a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban több mint 418 milliárd euró, sőt az élelmiszer-biztonsági programok finanszírozása révén összesen több mint 435 milliárd euró kerül felosztásra támogatás formájában a tagországok mezőgazda- sági termelői között. ÖSSZEFOGLALÓ Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező uniós költségvetési időszakba tervezett források folyósítási szabályainak felállítása során az egyes tagországok minél nagyobb mértékben szeretnék érvényesíteni a saját érdekeiket. Annál is inkább, mert az újonnan belépett tagországok termelői az eddigi elosztási rendszert igazságtalannak és diszkriminatívnak tartják. A változás és a változtatás lehetőségeinek felmérése, az érdekérvényesítés esélyeinek e- lemzése céljából március elején Nyitrára szervezett nemzetközi részvételű szakmai konferenciát a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara. Milan Semančík az érdekvédelmi szervezet elnökének több mint négyszáz résztvevő előtt tartott megnyitójában a kamara elkövetkező időszakra vonatkozó prioritásai közül az élelmiszer-biztonságot és a hazai élelmiszerekkel való ellátás növelését, valamint a vidéki foglalkoztatottság javításának kérdéseit és a Közös Agrárpolitika reformja keretében a mi termelőink számára is elfogadható elosztási rendszer elfogadásának támogatását emelte ki. Mária Sabolová, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke az önellátás, valamint az ágazati reform egyes megoldatlan kérdéseinek, többek között a földadó és a restitúció kérdéseinek megoldását hangsúlyozta. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézmények közötti kapcsolatok szakbizottságának alelnöke bevezetőjében arra helyezte a hangsúlyt, hogy a javaslat rendkívül bonyolult gazdasági helyzetben, a gazdasági válság időszakában született, és alapjában véve olyan kompromisszumos elveket kellett hogy tartalmazzon, amelyek a tagországok többsége számára elfogadható tárgyalási alapot jelentettek. A most zajló vita és a majdani jóváhagyási folyamat során lehetőség lesz a javaslat módosítására. A kérdés, hogy az egyes tagországok számára elfogadható elvek érvényesítését hogyan sikerül majd összehangolni. Maroš Šefčovič azt tanácsolta, hogy az új költségvetési időszakban az agrártermelőknek nemcsak az 1. pillérben kifizetésre kerülő forrásokra, hanem a vidékfejlesztésben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználására kellene összpontosítaniuk. Ebben az újonnan belépő tagországok számára jóval nagyobb lehetőségek vannak, ráadásul az itt lévő források csak az ő számukra elérhetők. Szlovákia például a maga 152 eurós hektáronkénti támogatásával az egyik legmagasabb támogatást élvezi a vidék- fejlesztés program keretében. Az új költségvetésben további lehetőségek nyílnak a források tudományos kutatásokra, fejlesztésekre való kihasználásában, ehhez természetesen a pályázatokban való részvételünk arányát is javítani kellene. A nálunk legtöbbet vitatott és a kamara által leginkább kifogásolt elvek megváltoztatásának lehetőségeit elemezve elmondta, hogy a közvetlen kifizetések rendszerében nem várható számottevő változás, a támogatások elosztási szabályainak érvényesítése során a meghatározó országok szava lehet a döntő. A támogatások felső határának megszabásával kapcsolatos kérdéskörben már belátták, hogy módosításokra szükség van, ezt a bérköltségek rendszerbe való beemelése is igazolja. Az előzetes számítások szerint a következő költségvetési időszakban a jelenlegi hektáronkénti 206 eurós támogatási szint átlagosan 213 euró- ra emelkedhet. Mindenesetre az kétségtelen, hogy az agrárvállalkozóknak az új költségvetési időszakban is még keményebb versenyhelyzetben kell majd a támogatásokért folyamodniuk. Milan Semančík a kamara elnöke az új uniós költségvetés várható hatásait elemezve megállapította, hogy a jelenlegi megkülönböztető támogatáspolitikának is köszönhetően nálunk már most az agrártermelés radikális leépülésének lehetünk tanúi. Mmd a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben jelentős mértékű termés- csökkenés történt, a növénytermesztésben az olajnövényeken és a kukoricán kívül minden terményből kevesebbet termelünk, az állattenyésztés egyes ágazataiban csaknem ötven százalékkal alacsonyabb a termelés a belépési szinthez viszonyítva. A kamara a javaslat leginkább problematikus részeinek a támogatási források felosztási alapelveit, ezen belül a történelmi elv további fenntartását, a támogatások felső határának meghatározását és az ún. greening, vagyis a környezetvédelmi intézkedések alkalmazásának feltételeit tartja. A kifogásolt intézkedések jelenlegi formában történő bevezetése a kamara elnöke szerint a hazai élelmiszerárak szintjének további növekedését, a termelési ráfordítások növekedését és a hazai termelők versenyképességének további csökkenését eredményezheti. Regionális szempontból a déli országrészekben a termőföld kihasználásának mértéke csökkenhet, ezzel együtt a gabona és az olajnövények termőterülete is visszaeshet. A kedvezőtlen hatások kivédése érdekében a kamara a szomszédos országok agrárérdekvédelmi szervezeteivel közösen igyekszik ezeknek a javasolt intézkedéseknek a módosítására minden lehetséges módot és forrást kihasználni. Szükség van az egyértelmű és határozott nemzeti álláspont kidolgozására, az állam, a minisztériumok és a tudományos intézmények szoros együttműködésére, olyan időszerű hatástanulmányok elvégzésére, amelyek alapján pontosabban láthatók a rendszer előnyei és hátrányai. A konkrét nemzeti agrárstratégia kidolgozását hiányolta Pavol Bielek a Nyitrai Mezőgazda- sági Egyetem tanára is, aki az uniós agrárreform szlovákiai á- gazatra vonatkozó hatásait elemezve ironikusan állapította meg, hogy mit várhatunk egy olyan kormányzattól, amelyik a programnyüatkozatába is belefoglalta a támogatások felszámolásának lehetőségét. Kifogásolta a szaktárca kezdeményezőkészségét a problémák rendezésére, hiányolta az egyes intézkedésekhez tartozó hatás- tanulmányok elvégzését és közzétételét, illetve az ezekből levont következtetések alapján hozott belső intézkedéseket. Passzivitásunk eredménye, hogy az érdekeink érvényesítése során mások, esetleges sorstársaink segítségre szorulunk és hagyatkozunk, állapította meg. Paulo Gouveia az EU mezőgazdasági szakmai szervezeteinek (COPA) képviseletében hangsúlyozta, hogy a támogatások elosztásának kérdésében síkra szállnak az összes gazdálkodó egységes és igazságos elbírálásáért. Elutasítják a támogatások felső határának megszabását, és nem tartják kellően hatékonynak az ún. greening keretében tervezett környezetvédelmi előnyök megszerzésének lehetőségeit sem. Az említett intézkedés helyett az ún. zöld növekedésre vonatkozó intézkedések bevezetését javasolják, amelyek lehetővé teszik a termelők produktivitásának megőrzését is. Ján Veleba a cseh agrárkamara elnöke hozzászólásában azt emelte ki, hogy az uniós agrárreform további sorsa szempontjából fontos, hogy a közösség belássa, lehetőséget kell adni a hatékony és versenyképes agrár- termelés fejlesztésének, nem csak környezetvédelmi intézkedésekkel szabályozni a területet. Yves Somville a belga farmerek képviseletében elmondta, hogy a támogatások szintjének fokozatos kiegyenlítése ellen nincs lényeges kifogásuk, de a folyamatot nem lehet egy lépésben végrehajtani, szükség van egy újabb átmeneti időszakra. (szil.) A szőlőtermesztésben alkalmazott környezetkímélő integrált termesztési rendszer további sorsának várható alakulását vázolta fel csehországi számítások alapján az integrált védekezési módszerek egyik elismert csehországi képviselője Müan Hluchý (Biocont Laboratory), aki a nemrégiben Kürtön megtartott szőlészeti és borászati konferencián elemezte azokat a lépéseket és lehetőségeket, amelyek a 2013 utáni új uniós támogatási rendszer alapelveihez kötődve továbbra is lehetővé tennék az említett termesztési eljárás támogatásának fenntartását. Amint az a beszámolójából kiderült, a hozzáférhető ismeretek szerint úgy tűnik, hogy az, aki az integrált termesztési rendszer alkalmazásáért eddig támogatást kapott, az az új uniós költségvetési időszak alapelvei szerint ugyanilyen szintű integrált termesztési rendszer alkalmazásáért már nem számolhat majd támogatással. Az ugyanis nyüvánvaló, hogy az integrált termesztés jelenlegi feltételekkel szabályozott szintje az új költségvetési időszakban már standard követelmény lesz. Az ügyben érintett termeEU-1SMERTETŐ Az Európai Bizottság nemrégiben elfogadott határozata értelmében a tagállamoknak összesen 115,2 millió eurónyi, az Európai Unió agrárköltségvetéséből finanszírozott és jogosulatlanul felhasznált összeget kell visszatéríteniük. Mivel az említett összeg egy részét már visszafizettették a tagállamokkal, a pénzügyi hatás valamivel alacsonyabb (54,3 millió). Ezt a pénzt azért kell visszajuttatni az uniós költség- vetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, és a bizottság feladata meggyőződni arról, hogy a tagállamok szabályosan használ- ták-e fel a támogatást. A tagállamok felelősek a legtöbb KAP- kifizetés kezeléséért, főleg kifizető ügynökségeik révén. Az ő löknek a jövőben várhatóan két lehetőség közül kell választaniuk: fel kell készülniük arra, hogy vagy újabb módszerek és elvek alkalmazásával magasabb szintre lépnek az integrált termesztésben, vagy áttérnek a kifejezetten biológiai termesztésre, amely alapjában véve szintén az integrált termesztés magasabb szintje. Csehországban már kidolgoztak egy javaslattervezetet arra, hogy müyen minőségi követelmények bővítésével lehetne fenntartani az említett környezetkímélő rendszert, úgy, hogy az uniós követelmények szellemének megfelelően továbbra is jogosult legyen a támogatásra. Ebben a sorközök füvesítése mellett, a gyomirtásban alkalmazott mechanikus növényvédelem, a rovarölőszeres kezelések helyett a légtértelítéses módszer alkalmazása, a gombaölő szerek és a szervetlen trágyák korlátozása, a vegyszeres rovarölők alkalmazásának kizárása is szerepel. Mivel a szlovákiai és a csehországi integrált termesztési rendszer működtetésében eddig is sok a hasonlóság, az ügy, illetve, a támogatások érdekében az itteni termelőknek is fel kell készülniük a lehetséges változtatások bevezetésére. (sz) feladatuk az ellenőrzés is, például a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetésre vonatkozó igényei esetében. A Bizottság évente több mint 100 ellenőrzést végez, melyek során megbizonyosodik arról, hogy megfelelőek-e a tagállami ellenőrzések és a hiányosságok kezelése. A Bizottság jogosult utólag is visszakövetelni a támogatásokat, ha az ellenőrzések arról tanúskodnak, hogy a tagállami intézkedések nem biztosítják megfelelően az uniós támogatások helyes felhasználását. A mostani határozat értelmében Belgiumnak, Ciprusnak, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, az Egyesült Királyságnak, Észtországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Görögországnak, Hollandiának, Írországnak, Lengyelországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Németországnak, Olaszországnak, Portugáliának, Spanyolországnak és Svédországnak kell visszatérítenie támogatási összegeket, (eu-info) 54,3 millió eurónyi KAP-kiadást kell visszafizetni Be nem tartott előírások
