Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-13 / 61. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2012. MÁRCIUS 13. 14 INTERJÚ www.ujszo.com Igen, volt. Tehát nem kell feltétle­nül az öltözőben lapítani, annak örülve, hogy ma nem értünk jött a hatóság. Hanem van alternatíva. Fel kell keresni a nyomozókat. Mi volt az első reakciója, amikor megtudta, hogy Aczél Zoltánt felmentette az MLSZ fellebbvite- li bizottsága? Először is: a büntetőeljárás teljesen függeden az MLSZ kompetenciá­jába tartozó fegyelmi eljárástól... Ez nyilvánvaló, de a közvéle­mény csak a kulcsszót hallja meg; azt, hogy Aczélt felmentették. Aczél Zoltán és az ő ügyvédje sok látványos kijelentést tett már ko­rábban is, s ezúttal is hadd pon­tosítsák: nem felmentették Aczél Zoltánt, hanem megszüntették ellene az eljárást, elévülés okán. Éppen Aczél Zoltán az, aki bele­tartozik az imént említett, „önál­ló intézkedésre jogosult személy” kategóriába, őt kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség, gazdasági vesztegetés vonatkozásában ez a legsúlyosabb­nak minősülő bűncselekmény. Büntetőjogi szempontból nem évült el Aczél Zoltán ügye. finn Tampere Unitedről is. Van- nak-e arra utaló jelek, hogy a bundamaffia Magyarországon is sikerrel beépült egyes klubstruk­túrákba? Mi is ismerjük ezeket a külföldi pél­dákat, de inkább úgy fogalmaznék: most még idő előtti volna válaszol­nom arra, hogy hasonló jelenség Magyarországon is tapasztalható-e. Néhány nappal az után, hogy a hatóságok őrizetbe vették a REAC hat egykori vagy jelenlegi játékosát, öngyilkosságot köve­tett el Kutasi Róbert, a rákospa­lotai egyesület klubigazgatója. A TV2 Tények című műsora szerint Kutasi hatoldalas búcsúlevelet hagyott hátra, s ebben a levélben terhelő információk szerepelnek a magyar futball több „fontos •szereplőjéről”. Mi igaz ebből? Ezzel kapcsolatban azt tudom el­mondani, hogy Kutasi Róbert nem szerepelt az eddig kihallgatott gya­núsítottak között. Hogy bármilyen értelemben érintett volt-e az álta­lunk vizsgált ügyben, arra jelenleg nem áll módomban válaszolni. Ami pedig a sajtóban megjelent, a búcsúlevélről szóló találgatásokat fi­led: ezekkel mi is szembesültünk, és azon dolgozunk, hogy ellenőrizzük az ezzel kapcsolatos információkat. A bochumi ügyben pincékbe zárt futballistákról is szó van, az AP hírügynökség jelentései szerint előfordult, hogy a bun­damaffia erőszakos módszerek­kel próbált meg eredményt el­érni, például egy luxusszálloda szakácsának kellett drogokat kevernie a futballisták ételébe. Magyarországon megpofozott futballistákat, késsel megkerge­tett válogatott játékosokat emle­gettek, az MLSZ pedig két évvel ezelőtt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a bunda­ügyről nyilatkozni kifejezetten veszélyes, s még írni sem életbiz­tosítás. Valóban ennyire komoly a helyzet? Az ügy felderítésének kezdeti stá­diumában Magyarországon sem lehetett kizárni az ilyen cselekmé­nyek előfordulását, mivel voltak erre vonatkozó adataink más or­szágokból. A látókörünkbe került gyanúsítottak esetében azonban szelídebb módszerekkel történt a manipuláció. Említette már, hogy együttmű­ködnek más országok nyomo­zó hatóságaival. Mi a helyzet Olaszországgal? A La Repubblica értesülései szerint a tavaly máju­si Lecce-Lazio (2-4) mérkőzés eredménye nem a pályán dőlt el, s ezzel kapcsolatban megemlítik az egykori kispesti futballista, Bor­gulya István nevét, aki a Peruban elfogott S. László jó barátja. Mit lehet tudni az olasz szálról? Számos olyan szálat vizsgálunk, amely szélesebb körben eddig nem nyert publikálást. A konkrét kér­désre pillanatnyilag a nyomozás érdekében nem áll módomban vá­laszolni. Ha már Olaszország: tavaly jú­niusban az Ultima Scommesa (Utolsó fogadás) fedőnevű rend­őrségi akció során több egykori olasz futballistát őrizetbe vet­tek, köztük Giuseppe Signorit, a korábbi háromszoros olasz gólkirályt, aki a 2005/06-os szezonban Sopronban futballo­zott, illetve Mauro Bressant, a Fiorentina egykori futballistáját, aki nem is olyan régen szintén Magyarországon dolgozott, méghozzá a Vasas klubigazgató­jaként. Van magyar vonatkozása annak az ügynek? Ugyanazt felelem, mint az előbb: a kérdésre a nyomozás érdekében pillanatnyilag nem áll módomban válaszolni. Tegnap a magyar hatóságok őri­zete alá került a szingapúri Wil­son Raj Perumat, aki a finn foga­dási csalások főszervezője volt, s aki 12 hónapot töltött egy finn­országi börtönben, egyes sajtóér­tesülések szerint pedig a 2010-es dél-afrikai világbajnoksággal kapcsolatos fogadási csalásokkal is vádolható. Mi tudható róla? A nyomozás érdekében pillanat­nyilag erre nem áll módomban válaszolni. Immár olyan futballista is a ha­tóságok látókörébe került, aki válogatott volt: K. Vince egyszer, E. Károly kétszer lépett pályára a magyar címeres mezben. Külön­böző forrásokból tudható, hogy a behálózott játékosok olykor más juttatásokat kaptak. Eiőfor- dulhatott-e, hogy a bundaszer­vezők nemcsak pénzzel fizettek a játékosoknak, hanem külföldi szerződésekkel, esedeg „jutalom­válogatottság” is része lehetett az üzletnek? Vesztegetésnél nem feltétlenül pénzről van szó, a felajánlott előny más jellegű is lehet. Az eddig kö­zölt gyanúsításoknál ez a felajánlott előny készpénz volt; de hogy ezen túl mi van még a látókörünkben, s abból mit tudunk bizonyítani, arra egyelőre a nyomozás érdekében nem válaszolhatok. Eleinte sokat cikkezett a magyar sajtó a Debrecen érintettségéről. Vesztegetési kísérlet jelentésének elmulasztása miatt az UEFA két évre eltiltotta Vukasin Poleksicet, a debreceniek kapusát; Volker Talarowski, a bochumi bíróság szóvivője pedig úgy nyilatkozott: a hajdúságiak Young Boys Bem elleni, 2008-as kupameccsén manipulált eredmény született, s a csalásban majdnem minden debreceni hátvéd („nahezu alle Abwehrspieler”) érintett volt Va­lós információk ezek? A német kollégák kijelentéseit nem tisztem kommentálni. Egy példa a sok közül: a 2010/11- es szezon hajrájában a Kaposvár— Szolnok (0-1) mérkőzés után a kaposvári edző öt játékosát a tartalékcsapatba száműzi, a Sport Plusz hetilap pedig idézi Győri Gábor, a Kaposvári Rákóczi FC elnökségi tagjának véleményét, aki szerint a kaposvári csapatból „többeknek jobb motiváció volt a vendéggyőzelem 7,7-es szorzó­ja, mint a saját becsülete”. Mihez kezd a nyomozó hatóság az ilyen információkkal? Ez a nyomozás nem sajtóhíreken alapul. Nem állítjuk, hogy Magyar- országon csak az általunk őrizetbe vett személyek lettek volna érintve a fogadási csalásokban. Nem ál­lítható az sem, hogy csak egyeden elkövetői kör van az országban. Ter­mészetesen sok meccs kapcsán kiál­tottak már bundát, minden ilyenre nem tudjuk felkapni a fejünket, de szeretném hangsúlyozni: ha bárki­nek konkrét információi vannak ezzel kapcsolatban, főleg akkor, ha az illető a futball területén mozog, akkor annak kutya kötelessége be­jelentést tenni. Régóta hivatkozási alap a bun­daügyet tárgyaló sajtócikkek­ben, hogy 2004-ben a Nemzeti Sport újságírója, Vajda György tulajdonába került egy füzet, amelyben egy szerb központú, egész Európát behálózó foga­dási maffia felépítése szerepelt, s a behálózott személyek között nemcsak futballisták, hanem új­ságírók és celebek is szerepeltek, „El lehet ítélni a játékosokat, de meg kellene érteni, mit miért csináltak. Sokan olyan klubok­ban játszottak, ahol hónapokig nem jött meg a fizetés, miköz­ben el kellett tartani családo­kat. Lehet, hogy megköveznek érte, de kimondom: nem biz­tos, hogy a bundázó játékosok ennek az ügynek a főbűnösei.” Ezt Urbán Flórián, a Vasas ve­zetőedzője nyilatkozta kedden a Digi Sport Reggeli Start című adásában. Ezzel tulajdonkép­pen sajnálni való áldozatoknak nevezte a fogadási csalások el­követőit. Mi a véleménye erről? Nem értem Urbán Flórián moti­vációit. Nyilatkozata azt sugallja, hogy a fogadási csalások kapcsán megélhetési bűnözőkről van szó. Ez a kifejezés nem büntetőjogi kategória, a köznyelvben arra hasz­náljuk, ha valaki például az éhhalál­tól menti meg a családját lopással, s akkor ez mintegy erkölcsileg fel­menti az elkövetőt. Nos, mi a bün­tetőeljárás során nem találkoztunk olyan nehéz életkörülményekkel, amelyekből felsejlett volna a meg­élhetési bűnözés verziója. Sőt: a magyar ádagnál jobb életkörülmé­nyekkel találkoztunk. Néhány évvel ezelőtt egy kínai kartellnek tulajdonrésze volt az AC Allianssi finn élvonalbeli klubban, s ugyanez hírlett a „Ma már tudjuk, hogy egyes bunda­szervezők (akikkel találkozni fognak ebben a könyvben) azt állították, segítettek megbundázni néhány magyar csapat - köztük az Újpest, a Honvéd és a Debreceni VSC - mérkőzéseit. Vannak olyan európai bundaszervezők, akik egy német bí­róság előtt kijelentették, hogy ma­gyar mérkőzések megbundázásán dolgoztak. Tétjeiket az ázsiai piacon tették meg. Az átlagos magyar futballista fizeté­se sajnos olyan alacsony, hogy senki sem gondolta, hogy a bundaszer­vezők végül nem találnak valakit, aki majd nekik dolgozik. S képzeljék el a helyzetet az alsóbb osztályú bajnokságokban, ahol szintén létezik sportfogadás, s ahol a játékosok még kevesebb fizetést kapnak (ha kapnak egyáltalán)." (Részlet a szerzőnek a magyar kiadáshoz írott előszavából. Recenziónk a könyvről: A csalók köztünk vannak; Föcitipp, 2011. november 15.) »Dr. Fazekas Géza Gyulán született (1969), a jogi egyetemet Szegeden vé­gezte, ismereteit Budapesten gazdasági büntetőjogi szak­jogászi végzettséggel egé­szítette ki. 1995 óta dolgozik az ügyészségen, kiemelt gazdasági büntetőügyekkel foglalkozik. Jelenleg a Köz­ponti Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese. 2001 óta a szolgálati helyein szóvi­vői feladatot is ellát. (Fotó: Somogyi Tibor) valamint harminc bundameccs, köztük a Manchester United- ZTE (5-0), a Dunaferr-Omonia Nicosia (2-4) és a 2002-es Ma- gyarország-Horvátország (0-2) mérkőzés. Remélhető-e, hogy egyszer ezekkel kapcsolatban is kiderül az igazság? Az általunk vezetett nyomozás na­gyon kiterjedt, s az ügy minden ilyen lényeges pontját figyelemmel kísérjük. De arról nem beszélhetek, hogy konkrétan milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésünkre, s azok mit bizonyítanak. K. Zoltánék védőügyvédje nyilat­kozta tavaly a Harmadik Félidő című tévéműsorban, hogy az ügy leghamarabb négy-öt év múlva zárulhat le. Ön is így gondolja? Semmiképpen; a magyar büntető- eljárási törvény ugyanis úgy fogal­maz, hogy az első gyanúsításköz­léstől számított két éven túl nem tarthat egyeden nyomozás sem. Eb­ben az ügyben 2011. június végén történtek az első gyanúsításközlé­sek, tehát a nyomozás maximum 2013. június végéig tarthat. Mivel pillanatnyilag tíz személy van elő­zetes letartóztatásban, arra törek­szünk, hogy ezt a kétéves időkeretet se merítsük ki, és a lehető leghama­rabb felgöngyölítsük az ügyet. Az Index forrásai szerint a bun­damaffia hétvégenként három­négy meccs eredményét manipu­lálhatta Magyarországon. Reális ez a szám? Erre csak azt tudom válaszolni: ha bárkinek konkrét információja van a futballmérkőzések manipuláci­óját illetően, azt szeretettel várjuk a Zichy Jenő utca 14-be, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség székel. Ne a médiának újságolja el, hanem nekünk. Van-e példa arra, hogy a gya- núdan futballisták utóbb felje­lentést tesznek csaló csapattár­saik ellen, olyan alapon, hogy a bundameccsen elszenvedett vereség miatt ők - a becsületesek - nem kapták meg a győzelmi prémiumot? S van-e példa arra, hogy sportfogadók feljelentik a bundázókat, mert szelvényükön éppen az a mérkőzés ment el, amelyről utóbb kiderült, hogy manipulált volt? Ilyen esettel még nem találkoztunk. Declan Hill írja a Bunda. Futball és szervezett bűnözés című köny­vében, hogy a közép-kelet-euró- pai futball ideális terepet jelent az ázsiai bundaszervezőknek - és tételesen felsorolja ennek okait. Olvasta ezt a könyvet? Olvastam. Sőt: Declan Hifit a nyo­mozásba is bevontuk. Nem sziszifuszi munka az, amit végeznek? Hiszen amíg sportfo­gadás létezik, addig csalók is lesz­nek. Ön szerint megtisztítható a futball? Ez egy összetett kérdés. Nem ön­magában a büntetőjog kérdése, ha­nem egy komplex problémakör. A büntetőjog már csak a végső eszköz. Ultima ratio. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények teljes föl­számolása egy utópia. A bűnözés mindig a társadalom része marad, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben. A mi célunk pe­dig éppen az, hogy a magunk eszkö­zeivel csökkentsük a hajlandóságot a bűncselekmények elkövetésére. Köszönöm, hogy rendelkezé­sünkre állt Gazdag József Szlovák szál egyelőre nincs a bundaügyben, de a nyomozás előrehaladtával ez megváltozhat. » Declan Hill: Bunda. Futball és szervezett bűnözés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom