Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-06 / 55. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 6. Közélet-hirdetés 3 Szociális politika: mind a Híd, mind az MKP fontosnak tartja a szociális ellátórendszer megerősítését Fontos a családtámogatás, a nyugdíjemelés A szociális programok összehasonlítása Javaslat 0+ Emelnék a nyugdijakat? igen igen Emelnék a nyugdíjkorhatárt? nem része a programnak nem Meghagynák a jelenlegi nyugdíjemelési módszert? nem igen Visszaállítanák a 2. pillér minden alapjának garanciáit? nem nem Csökkentenék a 2. pillérbe elvezetett összeg arányát? nem nem Emelnék az anyasági és gyermekgondozási segélyt? igen igen Visszaállítanák a 3. nyugdíjpillér és az életbiztosítások adókedvezményét? egyelőre nem igen Csökkentenék a munkanélküli-segély folyósításának idejét és összegét? személytől függően nem Csökkentenék a szociális segély összegét? személytől függően személytől függően Változtatnának a munkatörvénykönyvön? nem igen Forrás: Híd, MKP Ha egy dolgot kívánhatna a következő kormánytól: Pfundtner Edit (Híd): Igazságosabb elosztási rendszert, mert a jelenlegi nem mindig azokkal szolidáris, akik valóban rászorulnak. Németh Gabriella (MKP): Dél-Szlovákia felzárkóztatásának haladéktalan elkezdését - új munkahelyeket, a hazai kis- és középvállalkozók nagyobb mértékű támogatását. Viszonylag kevés konkrétum, annál több általánosság található a pártok választási programjaiban, szinte minden területen, így a szociális területen is. A programok hasonlók, mindegyik létbiztonságot, munkahelyeket, a vállalkozások támogatását, a fiatal és idősebb generáció helyzeténekjavítá- sát, lakásépítést ígér. SÁNDOR RENÁTA A legerősebb, és feltehetően kormányt alakító párt, a Smer szociális programjának első és legfontosabb része a munkatörvénykönyv módosítása úgy, hogy az elsősorban a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ennek része például a felmondási idő és a végkielégítés egyidejűségének visszaállítása. Támogatások, feltételekkel A családtámogatás is a pártprogramok fontos része, nagy különbség ezek között sincs: ígérik a gyermekgondozási és az anyasági segély emelését. A családi pótlékot az SNS, valamint az Igor Matovič-féle Egyszerű Emberek és Független Személyiségek bizonyos feltételek teljesítéséhez kötné (például rendszeres iskolalátogatás), a Híd, az SaS és az SDKÚ a család bevételétől tenné függővé, bizonyos jövedelem felett a családok nem kapnák meg. A szociális segély megítéléséről különbözően gondolkodnak a pártok: A KDH, az SNS és Matoviéék bizonyos feltételekhez kötnék, az SaS és az SDKÚ korlátozná, a Smer emelné az összegét. A Híd átértékelné a rendszert, annak érdekében, hogy ha egy családtag munkát vállal, a család bevétel tekintetében ne járjon rosszabbul, mint ha mindannyian csak szociális segélyt kapnának. Az MKP annyiban változtatna a rendszeren, hogy a rászorultság indokoltságát szigorúbban vizsgálná. A nyugdíjakat szintén mindegyik, a parlamenti bejutásra esélyes párt emelné, az SNS az állami költségvetéshez mérve egészen abszurd összeggel - évi 1200 euróval, a KDH pedig a gyermeket nevelő nőknek kedvezne a nyugdíjemelés során. Az emelés mértéke (azaz a valorizáció) a baloldali pártok tervei szerint a jelenlegi módszert követné, a jobboldali pártok többsége nem százalékosan emelne, hanem bizonyos összeggel. A nyugdíjkorhatárhoz egyelőre egyetlen párt sem nyúlna. A jobboldali pártok utaltak rá, hogy idővel elkerülhetetlen lesz az emelése, de csak lassan, kis lépésekben. AHíd és az MKP programja Az idősebb és fiatalabb generáció életszínvonalának emelése is szerepel mind a Híd, mind az MKP programjában. A Híd a szolgálati és a korengedményes nyugdíj célirányosabb megítélését szorgalmazza: „korlátozni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az állami és közalkalmazotti teljes munkaviszonyban levő munkavállalók számára egyben szolgálati és öregségi nyugdíjat is folyósítsanak”. Továbbá fontosnak tartják az idősek és egészségkárosodottak szociális integrációját, és támogatják az idősek önkéntes munkáját. „Biztosítani kívánjuk a hosszú távú gondoskodást a szolidaritás és a megszolgáltság elve alapján. Támogatjuk az időseket és egészségkárosodottakat segítő községi szociális szolgáltatások projektjét (taxi, áruszállítás, étkeztetés, takarítás stb.)” - áll a Híd programjában. Az MKP szerint „az életszínvonal emelkedésével jobban oda kell figyelnünk a társadalom finomstruktúrájára is. Támogatni kívánjuk a közép- és idősebb generációk életkörülményeinek javítását klasszikus szociális programok és speciális szeniorprogramok segítségével is.” Fontosnak tartják a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ha lehet, bővítését. „Ehhez a több lábon álló nyugdíjbiztosítási rendszer működtetését tartjuk elengedhetetlennek. Méltányosabbá kell tenni a közgyógyellátás kereteit, fejleszteni az „idősek otthona” hálózatot is. Oda kívánunk figyelni a szociálisan elesettekre és a hátrányos helyzetűekre is, az ő integrációjukat a társadalomba szintén fontosnak tekintjük.” - olvasható az MKP választási programjában. A fiatalok esetében elsősorban a lakáshoz jutást szeretné segíteni mindkét párt, bár csak általánosságban fogalmaznak. A Híd leszögezi: „Továbbra is törekednünk kell a családalapítás kedvező feltételeinek megteremtésére. A szociális rendszerben meg kell szüntetni azon családok diszkriminációját, ahol egy családtag dolgozik. Szorgalmazzuk a fiatalok méltó lakhatásának biztosításához szükséges feltételek kialakítását. Ebbe a kezdeményezésbe bevonjuk az önkormányzatokat, és ösztönözni fogjuk a fiatalokat, hogy vidéken maradjanak. Szeretnénk megakadályozni, hogy a képzett fiatalok elvándoroljanak, és elősegítjük a külföldre távozottak visszatérését.” Az MKP a fiatalok esetében ugyancsak az otthonteremtésre helyezné a hangsúlyt: „Támogatjuk az otthonteremtést. A lakásépítések fellendülése egyszerre élénkíti a gazdaságot, csökkenti a munkanélküliséget és megoldást kínál egyéb társadalmi problémákra is. Hasznosnak tartjuk a szociális lakásépítési programok megvalósítását”-áll az MKP programjában. Még többen nem vallották meg hitüket, mint ahányan a nemzetiségüket, továbbra is a katolikus egyház a legnagyobb Szlovákiában Népszámlálás: egy évtized alatt eltűnt pár százezer hívő is MÓZES SZABOLCS Pozsony. A népszámlálás eredményei szerint csökkent az egyes egyházak híveinek száma, ugyanakkor alig nőtt az ateisták száma Szlovákiában. A látszólagos ellentmondás magyarázata: majdnem minden kilencedik ember nem válaszolt a hitével kapcsolatos kérdésre. Míg a 2001-es cenzus során csak a lakosság 3%-a nem vallotta meg vallási hovatartozását, addig az idei népszámláláson már 10,6% titkolta el, hogy hívő- e. Hasonló tendencia figyelhető meg a másik személyes jellegű, érzékeny kérdésnél, a nemzetiségnél - ezt 2001-ben a lakosság 1 %-a, tavaly már 7%-a nem adta mega népszámlálás során. A tavalyi népszámlálás a sok hiányzó válasz ellenére nem írta át az egyházak sorrendjét és az erőviszoriyokat sem. A legnagyobb egyház - a visszaesés ellenére is - a római katolikus, melynek 3,35 millió híve van (tíz éve 3,7 millió). A második legtöbb híve az evangélikus egyháznak van (316 ezer, egy évtizede 373 ezer), a harmadik A főként magyar hívők alkotta református egyháznak 99 ezer tagja volt tavaly, ez 11 ezres csökkenést jelent. pedig a görög katolikus egyház (207 ezer, 2001-ben 220 ezer). A főként magyar hívők alkotta református egyháznak 99 ezer tagja volt tavaly, ez 11 ezres csökkenés a tíz évvel korábbi állapothoz képest. Ateistának 725 ezren vallották magukat (2001-ben 697 ezren). A magyar nemzetiségű állampolgárok vallási megoszlásával kapcsolatban még nincsenek adatok, ám feltételezhetően itt sem változtak számottevően az arányok a tíz évvel ezelőttiekhez képest. 2001-ben a magyarok 73%-a római katolikusnak vallotta magát, 15,5%-a pedig reformátusnak. Akkor fe- lekezeten kívülinek csak a magyarok 6,3%-a mondta magát, és a szlovákiai átlagnál háromszor kisebb volt az adatot nem közlők aránya is. A statisztikai hivatal munkatársai szerint a népszámlálás a kis felekezetek relatív előretörését mutatja. Az egyéb kategóriában levő kis egyházaknak 2001-ben 6200 hívük volt, tavaly már 23 340. Ez viszont még mindig csak a társadalom Vallási megoszlás vallás 2011 2001 római katolikus 62% 68,9% görög katolikus 3,8% 4,1% evangélikus 5,9% 6,9% református 1,8% 2,0% pravoszláv 0,9% 0,9% ateista 13,4% 13,0% nem adta meg 10,6% 3,0% Forrás: statisztikai hivatal 0,5%-a. Konkrétabb adatokat- hogy mely egyházakról van szó - a következő hónapokra ígértek a hivatal vezetői. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MPl 20095
