Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-25 / 47. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 25. Vélemény És háttér 7 Míg a lehallgatásokon szórakozunk, nincs idő az egészen más jellegű kérdések megválaszolására Szlovákia szétesőben Világos, hogy valahányszor a sajtó nyilvánosságra hoz egy-egy „gorillát”, „rózsát” és „bejby”-t, az mindig a társadalom nagy érdeklődését váltja ki. Az emberek többsége szívesen elcsámcsog mások gondjain, így legalább ideig- óráig nem kell a sajátjaival foglalkoznia. JURAJ HRABKO Egyesek vigadnak, mások megbotránkoznak azon, hogyan magyarázgatta Kaliňák a Pravda újságírónőjének, mit és miként kell megírnia. A Gorilla-aktáknak közben akkora olvasói sikerük lett, hogy egy szemfüles újságárusnak nem okozott gondot kinyomtatni s bekötve árusítani őket. A szaszanka-rózsáknak köszönhetően pedig mindenki megtudhatta, milyen körülmények közt és kivel rande- vúzgat és cseveg az ország második legmagasabb közjogi méltósága. Világos, hogy mindenkinek belügye, hogyan viselkedik magánéletében. Beleértve a köztisztviselőket is, függetlenül attól, hogy igazgatták, igazgatják vagy igazgatni fogják az országot. Aligha akad férfi, aki otthon öltönyben és nyakkendőben heveredik le a pamlagra. Ugyanez érvényes a nőkre is: nyilván nem magas sarkú cipőben és drága kosztümben bodorítják a hajukat a fürdőszobában. De legalábbis nem valószínű, hogy fürdőruhában zuhanyoznának. Világos, hogy a köztisztviselők a nap huszonnégy órájában köztisztviselők. Ezt mi sem bizonyítja ékesebben, hogy azokat az előnyöket, melyek ebből kifolyólag járnak nekik, mind a huszonnégy óra alatt élvezhetik. Ezeknek az embereknek tehát nincs meghatározott munkaidejük, nem bújhatnak ki a funkciójukból, mint valami felöltőből, kötelesek állandóan az ország rendelkezésére állni, a közügyeket szolgálni, a hét bármelyik napján, bármelyik órában: éjjel-nappal. Világos, hogy eközben mindenféle csapdának vannak kitéve, ez a funkciójukkal automatikusan együtt jár. Ilyen csapda lehet az ismerőstől elfogadott segítség különféle formája, vagy az ismerős ismerősének az olyan ajánlata, melynek során úgy rendeznek egy ügyet, hogy abból főleg azoknak származik előnye, akik az ügyletet lebonyolítják. A maradék ismeretlenekkel meg a kéréseikkel és követeléseikkel pedig a hivatalban eltöltött idejük alatt úgyis megismerkednek. Szloválda egyszerűen kis ország. Világos, hogy míg a lehallgatásokon szórakozunk - az emlékezetesebbek közül: az Ivan Lexa homlokára ígért puszi, a Robert Fico hangjára hasonlító hang, mely a pártpénz előteremtéséről és kettős könyveléséről szól -, nincs idő az egészen más jellegű kérdések megválaszolására. Például: mi okozza a lehallgatások átiratai és rögzítései nyilvánosságra kerülésének ezt a hirtelen dömpingjét? Ki hibázott, ki kémkedett, és egyáltalán: ki uralkodik ebben az országban? Ez nem világos, márpedig annak kellene lennie.- Félő, hogy hiába hangosítottam fól a tévä, ettől még nyugodtan lehallgathatnak minket. A jövő häen veszek egy pénzszámlálót, egy érmerolnizót meg egy gyémántcsiszolót: addig ne szólj hozzám, és nézd a meccset. (Peter Gossányi rajza) KOMMENTÁR Pit stop BALÁZS BENCE A versenyautó begurult a boxutcába. Még csak néhány kör van hátra a futamból, így nem töltik tele a benzintartályát, abroncsokat sem vadonatújakat tesznek rá. Sőt, nem is márkásak, talán valami hamisítvány, de azért arra még pont jó, hogy azt a néhány kört kibírja... Valahogy így festene motorsportos nyelven a romániai kormányváltás. Nem, ez már nem autó kormánya, ez az a kormány, amely az országot vezeti. A futam a mandátumra értendő, az abroncsok pedig maguk a miniszterek. S hogy miért esetleg hamisítvány? Hát mert az új miniszterek olyan személyek, akik mindeddig javarészt ismeretlenek voltak a politikában, s akikről ilyenformán nem kizárt, hogy csupán bábuk a kormánypárt kezében. Emil Boc miniszter- elnök váratlan lemondása és a kabinet felfrissítése vélhetően csak egy újabb húzás, hogy a recsegő-ropogó, már-már széteső szerkezet kibírja az idei parlamenti választásokig. A „sáncolásnak” máris megvan az első eredménye: bár nem szűntek meg teljesen, jócskán elcsendesedtek azok a tüntetések, amely a miniszterelnök és az államfő lemondását követelték. Utóbbi túl merész lépés lett volna, de egy bástyát - a több mint féltucatnyi bizalmatlansági szavazást átvészelő Emil Bocot - azért már feláldozott a Demokrata-Liberális Párt, amely titkon azt reméli, hogy ezzel a húzással és a zöldfülű új miniszterekre esetleg ráerőszakolt populista intézkedésekkel visszaszerzik azt a népszerűséget, amely lehetővé tenné számukra az újabb kormányzati ciklust. Az RMDSZ eközben maga sem tudja, hogy sítjon-e vagy nevessen. Az előrehozott választásokkal jobban járt volna olyan szempontból, hogy az újonnan megalakult magyar pártoknak nem lett volna elegendő idejük a szavazótoborzásra. De kénytelen belemenni a demokrata-liberálisok játékába, hiszen ha nem teszi, elszigetelődik: jelenleg csak velük szövetkezhet, mert az ellenzék által alkotott szövetségnek nincs szüksége rá: a közvélemény-kutatásokban 50% felett van. így az RMDSZ a demokrata-liberálisokra van utalva, azok pedig - legalábbis jelen pillanatban - az RMDSZ-re. Ami alapjában véve nem is hangzik rosszul, hiszen az új koalíció megkötését feltételekhez lehet kötni. Olyan feltételekhez - például a kisebbségi törvény elfogadása -, amelyek égetően szükségesek ahhoz, hogy a választások előtt az RMDSZ dagadó mellkassal álljon ki az erdélyi magyarok elé. Egy dologban mindenesetre egyetért a két kormánypárt: emelni kell az életszínvonalat, ehhez pedig a béreket. Az tehát a kérdés, hogy az elmúlt két évben meghozott szigorító, népszerűtlen intézkedések meghozták-e az eredményt, és lehetővé teszik-e azt, hogy kieresszék egy kicsit a nadrágszíjat? Mert ha nem, akkor az RMDSZ máris készülhet az ellenzéki szerepre. Legalábbis, ameddig a mostani ellenzéki szövetség szálai meg nem lazulnak... A szerző az erdélyi Szabadság munkatársa JEGYZET Chuck Norris hidat kap? JUHÁSZ KATALIN Pozsony bekerült a világsajtóba, méghozzá Chuck Nor- risnak köszönhetően. A megyeházán ugyanis facebookos szavazást indítottak a Dévényújfa- lut az ausztriai Schlosshof községgel összekötő gyaloghíd elnevezésére. Az internetes generáció nagy kedvence, a szuperhős-viccek királya, Chuck Norris toronymagasan vezet Mária Terézia előtt, a Devínska név pedig jelenleg a harmadik helyen áll. És mivel Pavol Frešo megyei elnök megígérte, hogy a döntésnél a szavazás végeredményét is figyelembe veszik, most főhet a feje. Ők egyébként három nevet javasoltak, az arisztokratikus Mária Terézia hidat, a szocialista utóízű Szabadság hidat (Most slobody), illetve a valamivel „haladóbb” hangzású Vasfüggöny hidat (Most železnej opony). A szavazóknak azonban más a véleményük. Az első 24 órában Chuck Norris mintegy ezer szavazatot kapott, míg Mária Terézia alig százat. A pozsonyi illetékesek nyilván nem tudták, mennyire kockázatos dolog ez a híd- néwálasztás. Budapest, illetve Magyarország szintén külföldi címlapokra került néhány éve, amikor a Megyeri hídra hirdettek névpályázatot a neten. Ott is felmerült Chuck Norris neve, majd egy amerikai humorista, Stephen Colbert indított kampányt, hogy róla nevezzék el a hidat, aztán egy másik humorista, Jon Stewart akarta őt utolérni. Mégsem mondhatjuk, hogy kár volt kitalálni az internetes játékot. Ha másra nem, arra jó volt, hogy Magyarország neve bejálja a világsajtót. Colbert ugyanis több műsorában foglalkozott az országgal, és nagyobb hírverést csapott a magyaroknak az Egyesült Államokban, mint a Tony Curtis-reklám- kampány. Szóval, köszönjük néked, Chuck Norris, hogy Szlovákia neve komoly külföldi hírügynökségek híreiben szerepel. Ha valaki véletlenül nem tudná, ez a nagy költség- vetésű akciófilmekben, valamint a Walker, a texasi kopó című végtelen sorozatban hősködő színész viccek százait inspirálta, amely viccek főleg a közösségi oldalakon terjednek. A filmekben kissé túldimenzionált testi ereje és ügyessége („Chuck Norris egyszer eldobott egy kézigránátot, és meghalt húsz ember ... aztán felrobbant a gránát.”), béna romantikus énje („Chuck Norris meg tudja rí- katni a hagymát.”), valamint nem túl változatos arcmimikája miatt a közönség átrakta őt a humor műfajába, és az urbánus folklór megteremtette a világot uraló szuperhős figuráját. („Chuck Norris nem hord karórát. Ő dönti el, mennyi az idő.”) Utánanéz- tam, a színész néhány hét múlva 72-dik életévébe lép („Chuck Norris nem öregszik, a Föld fiatalodik.”), ennek ellenére azt üzente, eljön felavatni azt a hidat, ha róla nevezik el. Talán tényleg halhatatlanságra vágyik. („Chuck Norrisnak még nem volt halálközeli élménye, de a halálnak már volt Chuck Norris-közeli élménye.”) FIGYELŐ Románia aggódik avlachokért Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelöl- ti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására - közölte pénteken honlapján a Danas című szerb újság az ország vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerb vezetés diplomáciai csatornákon, csütörtökön késő délután kapta meg az erről szóló értesítést, s úgy döntött, hogy azonnal intenzív párbeszédet kezd - a Szerbiával szemben egyébként barátian viselkedő - Romániával. A Danas forrása emlékeztetett arra, hogy Románia egyike annak az öt EU-tagállamnak, mely nem ismerte el Koszovó függetlenségét. A vlachok a Balkán-félsziget különböző országaiban (Albániában, Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban, Macedóniában, Romániában és Szerbiában) élő népcsoport, amely a latinból kialakult nyelven beszél. Jelentősebb etnikai kisebbséget alkotnak Romániában (Dobrudzsa tartományban). Saját magukat Görögországban, Romániában, Macedóniában és Albániában arománoknak nevezik, és csak a többi országban használják önmagukra a vlach nevet. A többi nép azonban mindenhol vlachoknak hívja őket. A dél-romániai románokat a 19. századig szintén vlachoknak hívták. Havasalföld román fejedelemség román neve Valachia, azaz Vlachföld volt. A vlach szó régi magyar változata az oláh volt. (MTI)
