Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-01 / 26. szám, szerda

18 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Egy páratlan szépségében megmaradt és egy végleg pusztulni látszó műemlék Zsípen A templomot rendben tartják, a Farkas-kastély omladozik Václav Berka órákig tudna mesélni a sörről (A szerző felvétele) Nem mindegy, mi kerül a vendég asztalára Václav Berka mindent tud, amit a sörről tudni lehet AAARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Václav Berka serfőző mester három napot töltött Kas­sán, azért, hogy népszerűsítse az acéltartályokból csapolt pasztőrözetlen sört. Meggyő­ződése, hogy a pilseni sörnek ma is ugyanolyan az íze, mint 170 évvel ezelőtt. Igazi csemege várta a „folyé­kony kenyér” kedvelőit Kassán. Václav Berka, a pilseni sörgyár feje vendégeskedett a város­ban. Elmondta, hogy az acél­tartályokban tárolt sör forgal­mazásához különleges feltéte­leknek kell teljesülniük. Az így tárolt és szállított sör az előállí­tást követő 10 órán belül meg­érkezik Kassára, ami mellesleg a legtávolabbi pont a pilseni sörgyártól, ahol még ilyen sört árulnak. Az ital pasztőrözet­len, ezért 21 nap a szavatossá­ga, ráadásul egy tartály meg­nyitása után 2-3 napon belül el kell fogyasztani a tartalmát. Berka az egyik kassai söröző­ben beszámolt a gyártás fo­lyamatáról, a helyes csapolás­ról és számtalan más sörrel kapcsolatos érdekességről. „Az első söradagomat 1971-ben főztem meg. Meg­győződésem, hogy ma is ugyanolyan az íze a sörünknek, mint 170 évvel ezelőtt. Ugyan­azokat az alapanyagokat hasz­náljuk, ugyanannyi időbe kerül a sör elkészítése, ugyanazt a vi­zet használjuk, és ugyanúgy réztartályokban készítjük el az italt, mint Josef Groll, a sörgyár első serfőző mestere 1842-ben. Rendelkezésünkre áll egy elemzés 1897-ből, amit Svájc­ba küldtekel. Ha összehasonlí­tom a mai elemzéseinkkel, alig van benne eltérés. Számomra ez is bizonyítja, hogy ez ugyan­az a sör” - nyilatkozott Václav Berka. „Rengeteget utazom és népszerűsítem a termékünket. Lényeges az alkalmazottaink képzése, muszáj tudatosítani­uk, hogy a sörrel törődni kell. Erre tanítjuk a csaposokat is. Tudniuk kell, hogy az idő, a hőmérséklet, a fény mind ha­tással van a sör minőségére. Kapcsolatot tartunk az állandó vendégekkel, sörfogyasztók­kal, mert ők azok, akik rögtön megérzik, ha a sörrel nem úgy bántak, ahogy kell” - mondta el lapunknak Berka. „A világ 75 országába szállítjuk sörünket. A lényeg az, hogy a fogyasztó ugyanazt a minőséget kapja, mindenhol, mint Csehor­szágban.” Zsíp (Žíp). A falu templo­ma példásan rendben tartott műemlék, de a 2. világháború után ál­lamosított, az állami műemlékvédelmi listán szereplő egykori Farkas­kastély omladozik, élet- veszélyes. Ez a kettősség sajnos szinte általános­nak mondható a gömöri régióban. SZÁSZl ZOLTÁN A Balog-patak völgyében, a Pozsony és Kassá közti déli fő­útvonaltól alig hat kilométerre található a mintegy 230 lelket számláló Zsíp község, ahol egy félórás sétával meglátogatható egy 14. századi gótikus temp­lom és egy 19. század elején épült, a klasszicista építészet egykori remekének számító úrilak. Zsíp szívében, egy, valószínűleg még az őskorban emelt földvár elsimított domb­ján áll a gömöri gótikus építé­szet gyöngyszeme, az a refor­mátus templom, amelyre pél­dásan vigyáznak a hívek és a község vezetése. 1973-ban ezt a szakrális műemléket szakszerűen feltárták, az ap­szisban talált késő román kori és gótikus falfestményeket res­taurálták és konzerválták, a templom előzetes bejelentés alapján a gótikus út részeként látogatható műemlék. Legré­gebbi része a kelet felé tájolt, a festett diadalív mögött kialakí­tott apszis, amelyen sajnos csak töredékeiben maradtak meg a freskók, így nem azonosíthatók teljes bizonyossággal, mely bibliai történeteket ábrázolják. A negyven évvel ezelőtti művészettörténeti kutatás be­bizonyította, hogy a zsípi temp­lom freskói eltérnek a régióban lévő, hasonló korszakból szár­mazó freskóktól, rusztikusab- bak, az egykori alkotó ecsetke­zelési technikája is elüt a többi, a gótikus út részeként látogat­ható templom freskóitól, kü­lönlegessége pedig a freskó­ként megfestett oltár, ami ritka a gömöri templomokban. Szomorú látványt nyújt a mára csonka falakká romlott nemesi kastély. Tököly Gábor, a gömöri kastélyok fiatalon el­hunyt kutatója a vidék kasté­lyait leíró, 2004-ben megjelent szakkönyvében az olvasható, hogy a Farkas család kastélya „a XIX. század második har­madában, minden bizonnyal egy korábbi, talán még rene­szánsz alapú udvarház helyén épült”. A kastély sorsa, oly sok hozzá hasonló gömöri nemesi lakhoz hasonlóan, a pusztulás. A 2. világháború utáni államo­sításkor az állami gazdaság irodái és raktárai költöztek az épületbe, eredeti berendezését szétlopták, összetörték. A nyolcvanas években a már ak­kor kritikus állapotban lévő kastély részleges felújítását el­kezdték, 1989 nyarára kicse­rélték a mintegy 400 négy­zetméternyi tetőszerkezetet, ám a rendszerváltás után a cseréptető és a gerendázat szőrén-szálán eltűnt, értesülé­seink szerint a lopás és rongá­lás miatt soha nem indult eljá­rás. Az emeletes, erkélyes, timpanonos, valaha pazar szépségű kastély életveszélyes rommá vált, falai omladoznak, egykori angolparkja gazzal benőtt dzsungel. A kastélyra sajnos pusztulás vár, mert megmentésére és felújítására egyelőre sem szándék sem pénz nincs. A zsípi templombelső ritka érdekes freskókat rejt Veszélyes falcsonkok maradtak az egykori Farkas-kastélyból A könyvgyűjtemény eddig a Tiszaszabályozó Társulás hajdani székházában kialakított helyiségekben volt elhelyezve Regionális könyvtár Királyhelmecen, az egykori Braun áruházban Az egykori Braun áruházat a rendszerváltásig raktárként hasz­nálták, a jelenlegi tulajdonos az egyik épületszámyat most a közművelődési intézmény üzemeltetőjének az igényei szerint ala­kíttatta át (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A napokban új helyre költözött a városi könyvtár, a Királyhelmecen ezentúl regionális könyvtár­ként működő intézménynek az egykori Braun áruház korszerűen felújított egyik épületszámya ad otthont. Zvolenský Gabriella, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet - Kassa Megyei Önkormányzat Kulturális Intézménye igaz­gatója lapunknak elmondta, a több mint 26 700 darabos könyvgyűjtemény az elmúlt években a Tiszaszabályozó Társulás hajdani székházá­ban kialakított helyiségek­ben volt elhelyezve, amely­ben jelenleg a Mailáth József Regionális Múzeum is működik. Az eredeti elképze­lések szerint már a kulturális központ 2006-os megalaku­lásakor a múzeum és a könyvtár is különálló épüle­tekben, a város különböző pontjain fogadta volna a lá­togatókat, de a tervek meg­valósítására eddig nem volt mód. Tavaly aztán a megyei önkormányzattól sikerült a könyvtár modernizálására és átköltöztetésére jelentős összegű támogatást szerezni, így az egykori Braun áruház tulajdonosa az épület egyik szárnyát az intézmény üze­meltetőjének igényei szerint alakíttatta át. A Fő utcai in­gatlanban mostantól a mo­dern kor elvárásainak min­den szempontból megfelelő körülmények fogadják az ol­vasni vágyókat, a könyvtár, galériájában például - mely­ben a megnyitó alkalmából Csótó László grafikusművész munkáiból rendeztek kiállí­tást - a látogatóknak az in­gyenes internet-hozzáférést is biztosították. Zvolenský Gabriella tájé­koztatása szerint a regionális könyvtárt bővíteni szeretnék, a fejlesztéshez - ha a megfe­lelő pénzügyi feltételeket si­kerül biztosítani - az épület alatti kiterjedt pincerend­szer, az eddig üresen álló he­lyiségek és a tetőtér is ren­delkezésre áll. A Mailáth Jó­zsef Regionális Múzeumnak otthont adó, a Tiszaszabá­lyozó Társulás egykori szék­házát pályázat útján elnyer­hető támogatásból szeretnék felújíttatni, az intézményben a jelenlegi állandó tárlaton kívül egyebek mellett idő­szaki kiállításokat, múzeumi könyvtárat, bormúzeumot és művészeti galériát működ­tetnének, a tetőtérben pedig korszerű, jól felszerelt kon­ferenciaterem kialakítását tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom