Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-01 / 26. szám, szerda
18 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Egy páratlan szépségében megmaradt és egy végleg pusztulni látszó műemlék Zsípen A templomot rendben tartják, a Farkas-kastély omladozik Václav Berka órákig tudna mesélni a sörről (A szerző felvétele) Nem mindegy, mi kerül a vendég asztalára Václav Berka mindent tud, amit a sörről tudni lehet AAARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Václav Berka serfőző mester három napot töltött Kassán, azért, hogy népszerűsítse az acéltartályokból csapolt pasztőrözetlen sört. Meggyőződése, hogy a pilseni sörnek ma is ugyanolyan az íze, mint 170 évvel ezelőtt. Igazi csemege várta a „folyékony kenyér” kedvelőit Kassán. Václav Berka, a pilseni sörgyár feje vendégeskedett a városban. Elmondta, hogy az acéltartályokban tárolt sör forgalmazásához különleges feltételeknek kell teljesülniük. Az így tárolt és szállított sör az előállítást követő 10 órán belül megérkezik Kassára, ami mellesleg a legtávolabbi pont a pilseni sörgyártól, ahol még ilyen sört árulnak. Az ital pasztőrözetlen, ezért 21 nap a szavatossága, ráadásul egy tartály megnyitása után 2-3 napon belül el kell fogyasztani a tartalmát. Berka az egyik kassai sörözőben beszámolt a gyártás folyamatáról, a helyes csapolásról és számtalan más sörrel kapcsolatos érdekességről. „Az első söradagomat 1971-ben főztem meg. Meggyőződésem, hogy ma is ugyanolyan az íze a sörünknek, mint 170 évvel ezelőtt. Ugyanazokat az alapanyagokat használjuk, ugyanannyi időbe kerül a sör elkészítése, ugyanazt a vizet használjuk, és ugyanúgy réztartályokban készítjük el az italt, mint Josef Groll, a sörgyár első serfőző mestere 1842-ben. Rendelkezésünkre áll egy elemzés 1897-ből, amit Svájcba küldtekel. Ha összehasonlítom a mai elemzéseinkkel, alig van benne eltérés. Számomra ez is bizonyítja, hogy ez ugyanaz a sör” - nyilatkozott Václav Berka. „Rengeteget utazom és népszerűsítem a termékünket. Lényeges az alkalmazottaink képzése, muszáj tudatosítaniuk, hogy a sörrel törődni kell. Erre tanítjuk a csaposokat is. Tudniuk kell, hogy az idő, a hőmérséklet, a fény mind hatással van a sör minőségére. Kapcsolatot tartunk az állandó vendégekkel, sörfogyasztókkal, mert ők azok, akik rögtön megérzik, ha a sörrel nem úgy bántak, ahogy kell” - mondta el lapunknak Berka. „A világ 75 országába szállítjuk sörünket. A lényeg az, hogy a fogyasztó ugyanazt a minőséget kapja, mindenhol, mint Csehországban.” Zsíp (Žíp). A falu temploma példásan rendben tartott műemlék, de a 2. világháború után államosított, az állami műemlékvédelmi listán szereplő egykori Farkaskastély omladozik, élet- veszélyes. Ez a kettősség sajnos szinte általánosnak mondható a gömöri régióban. SZÁSZl ZOLTÁN A Balog-patak völgyében, a Pozsony és Kassá közti déli főútvonaltól alig hat kilométerre található a mintegy 230 lelket számláló Zsíp község, ahol egy félórás sétával meglátogatható egy 14. századi gótikus templom és egy 19. század elején épült, a klasszicista építészet egykori remekének számító úrilak. Zsíp szívében, egy, valószínűleg még az őskorban emelt földvár elsimított dombján áll a gömöri gótikus építészet gyöngyszeme, az a református templom, amelyre példásan vigyáznak a hívek és a község vezetése. 1973-ban ezt a szakrális műemléket szakszerűen feltárták, az apszisban talált késő román kori és gótikus falfestményeket restaurálták és konzerválták, a templom előzetes bejelentés alapján a gótikus út részeként látogatható műemlék. Legrégebbi része a kelet felé tájolt, a festett diadalív mögött kialakított apszis, amelyen sajnos csak töredékeiben maradtak meg a freskók, így nem azonosíthatók teljes bizonyossággal, mely bibliai történeteket ábrázolják. A negyven évvel ezelőtti művészettörténeti kutatás bebizonyította, hogy a zsípi templom freskói eltérnek a régióban lévő, hasonló korszakból származó freskóktól, rusztikusab- bak, az egykori alkotó ecsetkezelési technikája is elüt a többi, a gótikus út részeként látogatható templom freskóitól, különlegessége pedig a freskóként megfestett oltár, ami ritka a gömöri templomokban. Szomorú látványt nyújt a mára csonka falakká romlott nemesi kastély. Tököly Gábor, a gömöri kastélyok fiatalon elhunyt kutatója a vidék kastélyait leíró, 2004-ben megjelent szakkönyvében az olvasható, hogy a Farkas család kastélya „a XIX. század második harmadában, minden bizonnyal egy korábbi, talán még reneszánsz alapú udvarház helyén épült”. A kastély sorsa, oly sok hozzá hasonló gömöri nemesi lakhoz hasonlóan, a pusztulás. A 2. világháború utáni államosításkor az állami gazdaság irodái és raktárai költöztek az épületbe, eredeti berendezését szétlopták, összetörték. A nyolcvanas években a már akkor kritikus állapotban lévő kastély részleges felújítását elkezdték, 1989 nyarára kicserélték a mintegy 400 négyzetméternyi tetőszerkezetet, ám a rendszerváltás után a cseréptető és a gerendázat szőrén-szálán eltűnt, értesüléseink szerint a lopás és rongálás miatt soha nem indult eljárás. Az emeletes, erkélyes, timpanonos, valaha pazar szépségű kastély életveszélyes rommá vált, falai omladoznak, egykori angolparkja gazzal benőtt dzsungel. A kastélyra sajnos pusztulás vár, mert megmentésére és felújítására egyelőre sem szándék sem pénz nincs. A zsípi templombelső ritka érdekes freskókat rejt Veszélyes falcsonkok maradtak az egykori Farkas-kastélyból A könyvgyűjtemény eddig a Tiszaszabályozó Társulás hajdani székházában kialakított helyiségekben volt elhelyezve Regionális könyvtár Királyhelmecen, az egykori Braun áruházban Az egykori Braun áruházat a rendszerváltásig raktárként használták, a jelenlegi tulajdonos az egyik épületszámyat most a közművelődési intézmény üzemeltetőjének az igényei szerint alakíttatta át (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A napokban új helyre költözött a városi könyvtár, a Királyhelmecen ezentúl regionális könyvtárként működő intézménynek az egykori Braun áruház korszerűen felújított egyik épületszámya ad otthont. Zvolenský Gabriella, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet - Kassa Megyei Önkormányzat Kulturális Intézménye igazgatója lapunknak elmondta, a több mint 26 700 darabos könyvgyűjtemény az elmúlt években a Tiszaszabályozó Társulás hajdani székházában kialakított helyiségekben volt elhelyezve, amelyben jelenleg a Mailáth József Regionális Múzeum is működik. Az eredeti elképzelések szerint már a kulturális központ 2006-os megalakulásakor a múzeum és a könyvtár is különálló épületekben, a város különböző pontjain fogadta volna a látogatókat, de a tervek megvalósítására eddig nem volt mód. Tavaly aztán a megyei önkormányzattól sikerült a könyvtár modernizálására és átköltöztetésére jelentős összegű támogatást szerezni, így az egykori Braun áruház tulajdonosa az épület egyik szárnyát az intézmény üzemeltetőjének igényei szerint alakíttatta át. A Fő utcai ingatlanban mostantól a modern kor elvárásainak minden szempontból megfelelő körülmények fogadják az olvasni vágyókat, a könyvtár, galériájában például - melyben a megnyitó alkalmából Csótó László grafikusművész munkáiból rendeztek kiállítást - a látogatóknak az ingyenes internet-hozzáférést is biztosították. Zvolenský Gabriella tájékoztatása szerint a regionális könyvtárt bővíteni szeretnék, a fejlesztéshez - ha a megfelelő pénzügyi feltételeket sikerül biztosítani - az épület alatti kiterjedt pincerendszer, az eddig üresen álló helyiségek és a tetőtér is rendelkezésre áll. A Mailáth József Regionális Múzeumnak otthont adó, a Tiszaszabályozó Társulás egykori székházát pályázat útján elnyerhető támogatásból szeretnék felújíttatni, az intézményben a jelenlegi állandó tárlaton kívül egyebek mellett időszaki kiállításokat, múzeumi könyvtárat, bormúzeumot és művészeti galériát működtetnének, a tetőtérben pedig korszerű, jól felszerelt konferenciaterem kialakítását tervezik.
