Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-03 / 28. szám, péntek
20 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Magját már kora tavasszal, márciusban el kell vetni Ify'tás előtt mérlegeljük, illik-e még az öreg fa a kertünkbe, vagy jobb lenne azt modern fajtára cserélni A mindenes gyökérzöldség TALLÓZÓ A pasztinák mindenes gyökérzöldség lehetne, mert egymagában képes helyettesíteni a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert. Ott is megterem, ahol a többi gyökérzöldség - a talaj alkalmatlan volta miatt - nem él meg. Vad alakja egész Európában előfordul a réteken. Minden bizonnyal igen régtől fogva termelik, de nem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor került kultúrába, mert egyik-másik szakíró nem is különböztette meg a sárgarépától, illetve annak fehér alakjaként írta le. Az összeté- vesztés eshetősége azonban csak addig áll fenn, amíg a két növény levelét egymás mellé nem teszik. A pasztináknak ugyanis nagy, erős, vastag nyelű, fénytelen lemezű, páradanul szárnyaltán ösz- szetett levelei vannak. Lippai János, az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyvnek, a Posoni kertnek (megjelent 1664-ben) CCXI. fejezetében imigyen ír a pasztinákról: „Pastinatia, Pastemák Nem akarok itt hiában versengeni ennek névéiül, kirül a több Authorok is disputáinak; azért a magyar Dictíonáriumban is Pastinácát sárga-répának nevezik: de ezekkel nem tartok, hanem inkább Pastemáknak nevezem, amint ide mifelénk közönségesen nevezik, és más idegen nyelveken is.” A pasztinák biológiailag értékesebb a petrezselyemnél, mert több benne a szárazanyag, és intenzívebb az íze is. Karógyökere hosszú vagy kerek, talajtípusonként is eléggé változékony. Csak akkor ágazik el, ha a talaj nincs elég mélyen felásva, megporha- nyítva. Kétéves növény. Az első évben kifejlődő gyökerének felülete sárgás-barnás sötétebb gyűrődésekkel, belül viszont szép, fehér húsos. A második évben hoz virágszárat, és ezen jelenik meg az emyős virágzata, rajta sárga virágokkal. Magja lapos, világosbarna színű. Termesztése nem új keletű, hiszen már a középkorban is ismerték, de csak a számára kedvező klímájú, csapadékosabb, hűvösebb nyugat-európai országokban kedvelték meg, és terjedt el. Az utóbbi években a kiskertek művelői is felfigyeltek értékére. Sokan megbizonyosodtak arról, hogy a pasztinák sivárabb körülmények között is kiadós gyökeret fejleszt. A pasztinák voltaképpen igénytelen növény. Legjobban a közömbös vagy a savanyú felé hajló tőzegtalajokon érzi jól magát, de megél, és kielégítő hozamot ad a meszes, lúgos, kötött talajokon is. A nagyon tömörö- dött talajokon a gyökere ráncos lesz, elágazik (lábas), és az íze is romlik. Legkedvezőbb számára az olyan talaj, amelyet az előző évben láttak el szerves trágyával. így a veteményeskertben a paradicsom vagy a paprika után kerülhet, de a könnyen felvehető műtrágyákat, sőt később a fejtrágyázást is meghálálja. Szereti a napot, de elviseli a félámyékot, ezért esetleg köztesként is vethető szőlő közé vagy gyümölcsfák sorába. Hidegtűrő növény lévén a magját kora tavasszal, márciusban ajánlatos elvetni. (A megmaradt magokat nem érdemes eltenni a következő évre, mert csíraképességét csak egy évig őrzi meg!) A lapos magokat 35-^40 cm sortávolságra vessük el 2-3 cm mélyen. A magvak igen lassan csíráznak, különösen, ha nem jutnak elegendő nedvességhez. Ezért nagyon fontos, hogy a magvetést alaposan tömörítsük a gereblye fokával, és - ha hosszabb ideig nem esik az eső - öntözzünk. (bálint) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8276 Lengyel zloty 4,1997 Cseh korona 25,151 Magyar forint 292,87 Horvát kuna 7,5845 Román lej 4,3510 Japán jen 99,66 Svájci frank 1,2048 Kanadai dollár 1,3097 USA-dollár 1,3094 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bankOTP Bank 1,36-1,27 25,97-24,43 302,85-280,95 Postabank 1,36-1,27 26,06-24,30Szí. Takarékpénztár 1,37-1,27 25,87-24,43 303,83-277,67 Tatra banka 1,36-1,28 25,94-24,43 302,90-279,88 Príma banka 1,38-1,25 26,42-23,90 307,11-277,87 Általános Hitelbank 1,35-1,27 25,93-24,42 304,86-278,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) t ■% rr • • g* r \ iíh /. r Idős gyümölcsfák ífjitasa Az idős gyümölcsfák - egy bizonyos kor után - hányattam kezdenek. A koronájuk belseje kiritkul, a vázágak felkopaszodnak, a termés egyre apróbb és minőségileg egyre élvezhetetlenebb lesz. Ha az ilyen fa gyökérzete és törzse még egészséges, akkor eredményes lehet az ifjítása. BELUCZ JÁNOS Ugyanakkor mérlegelni kell a kérdést: illik-e még az öreg fa a mostani kertünkbe, vagy jobb lenne azt inkább modern (esetleg rezisztens) fajtára cserélni, amely ráadásul néhány éven belül termőre fordulna? Mellesleg az utóbbi évtizedekben olyan lassú növekedésű alanyokra oltott fákat árulnak az árudák, amelyeket ha megfelelően metsszük, akkor e nevelési módszerrel már a részleges ifjí- tást is elvégezzük. Ez a beavatkozás nem radikális, ezért nem viseli meg a fát annyira, mint az ifjítás az öreg példányok esetében. Az ifjítás menete Az ifjítás során a klasszikus metsző- és vágó eszközökön (metszőolló, fűrész, kertészkés stb.) túl a vastagabb ágakra motoros fűrészt is használhatunk. Mivel újításkor több fölösleges ágtól szabadítjuk meg a fát, a levágandó ágat előbb alulról bevágjuk, majd felülről lefűrészeljük, hogy a nehéz ág ne hasítsa magával a fa héját. S végül a harmadik vágással a majdani koronagyűrű formáját kerekítjük körbe. Ha nincs motoros, csak kézi fűrészünk, akkor erre a munkára lehetőleg a durván fogazott fűrészlapot használjuk. Az ifjítás során tehát először a feleslegesnek tartott ágakat távolítjuk el tőből. Az ezt követő műveletben a fa alakját formázzuk meg, mégpedig egy háztetőre emlékeztető formára. E művelet során minden meghagyott ágat egy bizonyos ponton, a törzstől meghatározott hosszúságnál visszavágunk. A legalsó ág lesz a leghosszabb. Ehhez viszonyítva minden következő, felette lévő ágat (pl. 40-50 cm- rel) rövidebbre vágjuk. Nagyon fontos, hogy a megmaradó ágakat egy egészséges vessző felett vágjuk, fűrészeljük le. Ha ilyen vesszőt a kívánt helyen nem találunk, akkor az ágat olyan helyen vágjuk viszm a Jnjif7 f VföilSr rSv i f ÍmE \jk ..J — li (Képarchívum) sza, ahol az meghajol. A hajlatokban ugyanis rejtett rügyek helyezkednek el, amelyekből új hajtások törnek elő. A fűrészelt sebek lehetőleg függőleges irányúak és minél kisebb felületűek legyenek. Mivel általában nem sima felületűek, ezért ajánlatos azokat kacorral lesimítani, majd fakátránnyal vagy sebkezelő balzsammal lekezelni. Ezután még lerövidítjük a másodrendű, illetve harmadrendű oldalágakat, a hibás, megtört részeket a korona belsejében visszavágjuk. Szeptemberben, vagy tél végén? A szakszerűen végrehajtott újítást valamennyi gyümölcsfaj elviseli. Az alma és körtefákat, valamint a birset és naspolyabokrokat a tél végén, de mindenképpen a rügyfaka- dás megindulása előtt újítjuk. A csonthéjasokat már ősszel, augusztus, szeptemberben if- jíthatjuk a legjobb eredmények reményében, de számukra sem ártalmas a tél végi ifjítás. Az ifjítás évében jobban oda kell figyelni a tápanyag és a víz pódására, valamint a növényvédelmre. Évközben a fákon sok vízhajtás képződik. Ezek más esetekben haszontalanok, és tőből kimetéljük őket. Az újított fák esetében azonban hasznosak lehetnek az új korona kialakításánál. Ezért év közben akár többször végzünk átválogatást: Azt a hajtást, amire szükség van, meghagyjuk, esetieg igény szerint lekötjük, a többit tőből kimetéljük. Gyümölcsfák átoltása A gyümölcsfa fajtájáról, megfelelőségéről igazából csak akkor győződünk meg, amikor a fa kineveli első terméseit. Nem ritka, hogy csalódunk a fában, fajtában, ezért a fács- ka átoltása mellett döntünk. De megtörténhet az is, hogy a megújított vagy egy, már meglévő fa egyik ágába egy más fajtát oltunk. Mondjuk azért, mert a kertünkben új fára már nincs hely, viszont a kertész kíváncsi, vágyik egy új, sokak által dicsért fajtára. Legegyszerűbb az egy-két éve vásárolt fa átoltása. Ezt vagy úgy valósítjuk meg, hogy minden oldalágba és a vezérbe is teszünk ősszel szemet, vagy egy helyen a törzsbe oltunk. Ha ifjított fát oltunk át, akkor a műveletet egy évvel az ifjítás után végezzük, amikor már vannak új hajtások. Ha egy fába több fajtát akarunk oltani, akkor azt lehetőleg korán, 3-4 éves korban végezzük. Az átoltás menete Az átoltás voltaképpen gyűjtőfogalom. Ide tartozik a fiatal fák szemzése (melyet augusztus végén, szeptember elején végzünk), valamint az idősebb fák oltása is. Az utóbbi esetén ilyentájt megszedjük az oltóvesszőt, szakszerűen tároljuk és a tényleges oltást akkor végezzük el, amikor az átoltandó fa nedvkeringése már megindult, de az oltóvessző még nyugalomban van. A tényleges oltást a következőképpen végezzük: A később kialakítandó korona minden vázágába 1-2 oltóvesszőt helyezünk el, héj alá oltással, kecskelábékezés- sel, vagy hasítékoltással. Lehetőleg 2-3 rügyes oltóvesszőt használjunk. Ha a beoltandó rész vékony, mindössze ceruzavastagságú, akkor természetesen csak egy oltóvesszőt alkalmazzunk. A szakszerűen bevágott, bekötött és oltóviasszal takart művelet folytán beindulnak a rügyek, amelyekből kezdetben kettőt meghagyunk. A nemes az új hajtás lesz, az eredeti fa hajtásai pedig vadak, ezeket később levagdaljuk. A fiatal fák esetében a vadhajtások kitördelését csak az oltás közelében végezzük, hogy a fának maradjon elég asszimilációs felülete. Az oltás fölé ajánlatos vékony vesszőből védőívet készíteni, amely megakadályozza, hogy a madarak kitörjék az új hajtást. A szerző kertészmérnök hova' inasom. FORMÁN 80 Bálint-napíjcL Keresse meg szíve párját, s nyerjfn párjának az 50 édes ajándékból A tartalomból: • Iskolaválasztás a pszichológus szemével • A100 év titka: 65 évi jó házasság! • A Carissimi elnöke a sérültek társadalmi helyzetéről Milyen a báli divat 2012-ben? ti Micsoda VAS ARNAP! Még kapható a Vasárnap T.F.fJTT.TARR S7AMA
