Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-23 / 45. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com A CEF ES A SLOVNAFT RT. PALYAZATA Beszélgetés Dr. Princzinger Péterrel, a magyar Oktatási Hivatal vezetőjével Átalakul a magyar felsőoktatás Tehetséges vagy a művészetekben vagy a tudományban? Jelentkezz! A Közép-európai Alapítvány (CEF) és a SLOVNAFT Rt. ötödik alkalommal hirdeti meg Az Új Európa Tehetségei elnevezésű támogatási programját. A 12-25 év közötti tehetséges fiatalok 2012. március 16-ig jelentkezhetnek és pályázhatnak támogatásért, valamint Az Új Európa Tehetsége címért. Ebben az évfolyamban a pályázat meghirdetői 33 ezer eurót osztanak szét. Az Új Európa Tehetségei program célja támogatni azokat a fiatal sport-, művész- és tudóstehetségeket, akik szeretnék kibontakoztatni talentumukat. Az idei évfolyam abban tér el az előzőektől, hogy az első fordulóban kizárólag a sporttehetségek jelentkezését A haj a női szépség koronája. Azt hiszem, ezzel a mondással mindnyájan egyetértünk. Lehet a ruha elegáns, mit sem ér tökéletes smink és az egyéniséghez illő frizura nélkül. Ezzel a gondolattal indultak el a Gutái Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola tanulói mes- temőik kíséretében egy országos szintű megmérettetésre. Mondhatjuk azt is, hogy a téli szezon egyik legnagyobb szépségszakmai rendezvényére, az lnterbeauty2012-re. A pozsonyi Incheba kiállítóközpontban zajlott február elején az Interbeauty kozmetikai szakvásár 22. évfolyama, melynek része volt az Országos Fodrász és Kozmetikus Bajnokság, azaz a Hair Cup 2012 is. Ezen a nagyszabású országos rendezvényen diákok és felnőttek egyaránt részt vehettek, és versenyzőként több kategóriában mérhették össze szakmai tudásukat. A Gutái Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskolát két tehetséges diáklány, a III. A osztályos Kiss Dóra fodrásztanuló és a III. E osztályos Marsa- lík Veronika kozmetikustanuló képviselte. Ahhoz, hogy egy ilyen versenyre valaki kellőképpen felkészülhessen, rengeteg gyakorlásra és a szakmai fortélyok elsajátítására van szükség. A lányok ezen a téren várták a pályázat kiírói. Ezúttal olyan fiatal művész- és tudóstehetségek (alap- és középiskolások, egyetemisták) jelentkezhetnek, akik kiváló eredményeket értek el hazai és nemzetközi szinten, és határozott elképzelésük van a további terveikről, jövőjükről. Olyan tehetségek is jelentkezhetnek, akik az előző évfolyamokban már sikeresen pályáztak támogatásért. A Közép-európai Alapítvány és a SLOVNAFT Rt. hosszú távon igyekszik támogatni azokat a kivételes adottságú fiatalokat, akiknek megfelelő anyagi háttér hiányában nem lenne lehetőségük teljes mértékben kibontakoztatni tehetségüket. További információkat és jelentkezési lapot a www.cef.sk, valamint a www.slovnaft.sk honlapon találnak az érdeklődők. sokat köszönhetnek kiváló szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező mesternőiknek: Őszi Szilviának, aki a fodrászokat készíti fel szakmájukra, és Pázmány Évának, aki a kozmetikusoknak adja át tapasztalatait. Kiss Dóra két kategóriában mérte össze szakmai tudását a többiekkel: az 1. kategóriában - „Vörös srác az utcáról” címmel - egy könnyed utcai hajviseletet kellett elkészíteni 35 perc alatt. A 2. kategóriában Gésa hajviseletet kellett kreálni 60 perc alatt. A lányok a feladatok teljesítése közben megmutathatták kreativitásukat, kiélhették művészi hajlamukat. A sok gyakorlás és a jó felkészítés végül meghozta eredményét. A kiváló szakemberekből álló zsűri „a vörös srác frizurájának” elkészítéséért járó 1. díjat iskolánk tanulójának, Kiss Dórának ítélte oda. Dórának az elért kiváló eredményhez gratulálunk, és további sok szép szakmai sikert kívánunk. A verseny, a megmérettetés ösztönzi tanulóinkat a jobb eredmények elérésére. Reméljük, évről évre egyre több tehetséges diákunk követi majd példájukat. Dr. Kürthy Irén a Gutái Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola tanára A magyarországi felső- oktatás helyzetét alapjaiban változtatta meg a második Orbán-kor- mány reformja. Az intézkedések jogi és gyakorlati hatásáról és a felvidéki magyarokra vonatkozó, speciális jogszabályokról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) háttérintézményének, az Oktatási Hivatalnak az elnökét, Dr. Princzinger Pétert kérdeztük. POSTA ÁKOS ISTVÁN Hogyan segíti a minisztérium azoknak a hallgatóknak a bekerülését a magyarországi egyetemekre, akik olyan országból valók, ahol nincs emelt szintű érettségi? Sokaknak gondot okoz, hogy a szlovákiai érettségi követelményeken túl még külön egy emelt szintű érettségit is abszolváljanak, ugyanakkor magyar nyelven szeretnének tanulni, adott esetben olyan szakmát, amely nincs a Nyit- rai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelvű részlegének, illetve a komáromi Selye János Egyetemnek a kínálatában. A határon túli magyar fiatalok a „kedvezménytörvény” hatálya alá tartoznak, így részt vehetnek magyar állami ösztöndíjas, valamint részösztöndíjas képzési formában. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon nyilatkozzanak magyar nemzetiségükről. A magyar kétszintű érettségi vizsgarend- szer 2005-től felváltotta az addigi felvételi vizsgákat. 2005 előtt felvételi vizsgát kellett tenniük a jelentkezőknek, sikertelen felvételi vizsga esetén a következő évben újra megpróbálhatták. A kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése óta a felvételi eredmények nem „vesznek el”, hiszen ugyanazokkal az érettségi vizsga- eredményekkel bárki időbeli korlát nélkül jelentkezhet a magyar felsőoktatásba. A kormány lehetővé tette a külföldi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára, hogy az Oktatási Hivatal megfeleltethesse az egyes, a felvételhez szükséges érettségi vizsgaeredményeket. Az Oktatási Hivatal olyan átszámítási rendszert dolgozott ki a határon túli magyar érettségizőknek, amely alapján - szemben a magyarországi százalékpontonkénti értékeléssel - az egyes érdemjegyek felső kategóriahatárához rendelt százalékos értéket adja meg a határon túli magyar jelentkezőknek. Gyakorlati példával bemutatva ez azt jelenti, hogy egy szlovák rendszerű 1-es érdemjegyet az Oktatási Hivatal 100%-os eredményként számít be, 2-es érdemjegyet 79%-ként stb. Az egyes tantárgyi megfeleltetések esetében is az Oktatási Hivatal a lehető legkedvezőbb döntéseket hozza a határon túli magyar jelentkezők esetében. A külföldi rendszerű érettségi főszabályként középszintű vizsgaként vehető figyelembe, de a határon túli magyar érettségizők akár már a vizsga évében bejelentkezhetnek magyar rendszerű emelt szintű érettségire. A hallgatói szerződést csak az idei évtől számított, új felvételi eljárásban a felsőoktatásba bekerülő hallgatóknak kell aláírniuk, vagy azoknak is, akik már korábban megkezdték a tanulmányaikat? Amennyiben nekik is, hány államilag finanszírozott félév alapján kell itthon dolgozniuk? A teljes képzés vagy csak a 2012/2013-as tanév őszi szemeszterétől számított félévek számítanak? A hallgatói szerződés alkalmazása, a 2012. szeptemberben tanulmányokat megkezdő A kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése óta a felvételi eredmények nem „vesznek el"... magyar állami ösztöndíjas, valamint részösztöndíjas hallgatók esetében felmenő rendszerben vezetjük be. A sajtóban megjelent cikkekben olvastam, hogy a határon túli magyar hallgatók esetében, ha a szülőföldjükre visszatérve hasznosítják tudásukat, a hallgatói szerződés alapján ledolgozandó időkeretből duplán számít az otthoni munkavégzés. A magyar állami ösztöndíjas és a magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötött hallgatói szerződést kormányrendelet szabályozza. Eszerint a hallgató köteles az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa folytatott állami ösztöndíjjal, valamint részösztöndíjjal támogatott tanulmányok idejének dupláját az országjavára hasznosítani. Ez lehet olyan formában, hogy egy munkáltató foglalkoztatja, de lehet úgy is, hogy vállalkozói tevékenységet folytat. A lényeg, hogy társadalombiztosítási jogviszony keretében dolgozzon végzés után a diák. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó fiatalok, a hallgatói szerződésben meghatározott kötelezettségüket a származási országukban is teljesíthetik. Ráadásul, ha otthon dolgoznak, a rendelet szerint kétszeres mértékben számít be a munkavégzés. Ha például egy 6 féléves ösztöndíjas képzést követően a származási országában teljesíti a munkavállalási kötelezettségét a határon túli magyar fiatal, 12 félév, azaz 6 év helyett csak 6 félévet, azaz 3 évet kell „ledolgoznia”. Egy szlovákiai magyar felvételizőnek a többletpontok elérésénél (halláskárosult- ság, sporteredmény, tanulmányi versenyek stb.) milyen igazolásokat kell felmutatnia, hogy részesüljön a többletpontokból? Hogyan változik a többletpontok rendszere a fogyatékossággal élők esetében? Külföldi állampolgároknak is a „Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. szeptemberben induló képzések Érettségizetteknek” című kiadványban meghatározott feltételeket kell teljesíteniük fogyatékosság, sporteredmény, valamint tanulmányi versenyek után kapható többletpontok igazolása tekintetében. Az „országos sportági szakszövetség” definíció magyarországi szakszövetségre utal, tehát kizárólag magyarországi országos sportági szakszövetség igazolását lehet elfogadni a felsőoktatási felvételi eljárásban. Amennyiben fogyatékossággal élő nem magyar állampolgár jelentkezik magyarországi felsőoktatási intézménybe, a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a fogyatékosságot igazoló, Magyarországon kiállított igazolást, szakvéleményt kell beszereznie. Az új rendszer szerint milyen feltételekkel kerülhetnek be a hallgatók a mester-, illetve a PhD képzésekre? A mesterképzés, valamint a doktori képzés felvételi követelményeinek a meghatározása a felsőoktatási intézmények hatásköre azzal, hogy mester- képzésben 100 pontos rendszerben kell a jelentkezőket rangsorba állítani, és előnyben részesítésért legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontot kell biztosítani. Jelenleg hány szlovák állampolgárságú hallgató tanul magyarországi magyar felsőoktatási intézményben? Az Oktatási Hivatalnak nem áll rendelkezésére ilyen jellegű statisztikai adat, így nem tudHa származási országában teljesíti a munkavállalási kötelezettségét a határon túli fiatal, 3 évet kell „ledolgoznia”. juk, hogy a magyar felsőoktatásban jelenleg hány határon túli magyar fiatal tanul, és ebből mennyi a szlovákiai magyar. Ha valaki párhuzamosan elkezd egy másik, államilag támogatott szakot, akkor a félévek „elfogyasztása” duplán számit, vagy sem? A régi szabályrendszer szerint, ha a korábban megkezdett szak harmadik szemeszterekor lép be a másik szak első szemesztere, nem számít dupla fogyasztásnak az államilag támogatott félévek elszámolásakor, ha azonban később lép be az új szak, akkor igen. A felvi.hu rendszeren az új szabály azt írja, hogy minden esetben dupla fogyasztásnak számít a párhuzamos, államilag finanszírozott képzés. Azoknak a hallgatóknak, akik még 2011-ben megkezdték az államüag támogatott képzésüket, s legkésőbb a képzés harmadik félévében megkezdik az újabbat, csak egyesével fogynak az államilag támogatott félévei.Kiss Dóra (balról) mestemőjével és modelljével (Képarchívum A POSTA HOZTA Első díjat hozott a „vörös srác” frizurája
