Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-21 / 43. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com wmmnsmm Breivik halállistája Oslo. A norvég ámokfu- tó, Anders Behring Breivik halállistát készített 12 norvég „áruló” politikus likvidálásáról, és 30 célpontot akart megtámadni, beleértve akirályi palotát, valamint az Amnesty International helyi irodáját - adta hírül a Verdens Gang oslói napilap rendőrségi dokumentumra hivatkozva. Breivik, aki tavaly nyáron 77 embert ölt meg egy pokolgépes támadás és egy fegyveres akció során, a rendőrségnek elmondta: vezető politikusokat és szervezeteket akart célba venni, akiket azzal vádolt, hogy teret engedtek Norvégia „muzulmán kolonizációjának”. A legfontosabb 12 célpontot tartalmazó lista élén Gro Harlem Brundtland volt miniszterelnök állt. (MTI) Szarajevóra emlékeztet Damaszkusz. A szír hadsereg megerősítette állásait a rendszerellenes mozgalom központjának számító Homsz térségében, és arra készül, hogy visszafoglalja a felkelőktől a kezükön lévő negyedeket. A La Libre Belgique napilap szerint egyre több a hasonlóság Szarajevónak a boszniai háború idején folytatott ostroma és a mostani Homsz elleni támadás között. (MTI) Riga nem tesz engedményt Riga. Miután a lakosság szombaton nagy többséggel elutasította az orosz második hivatalos nyelvként való elismerését, a lett kormány önkormányzati szinten sem fogja megengedni használatát hivatalos nyelvként. Ezt Valdis Dombrovskis miniszterelnök közölte, hangsúlyozva: nincs szükség az országban egy külön „regionális orosz nyelvhasználatra”. Az ország bizonyos körzeteiben és településein többségben vannak az orosz ajkúak. (MTI) Önégető tibetiek Peking. Felgyújtotta magát egy 18 éves tibeti szerzetes, tiltakozásul a kínai uralom ellen, s több mint ezer ember próbálta megakadályozni, hogy a rendőrség elvigye az önégető holttestét. Ezt tegnap közölte egy tengerentúli jogvédő szervezet, az ICT. A londoni székhelyű Free Tibet adatai szerint az elmúlt egy évben már több mint 20 buddhista szerzetes, apáca és más tibeti gyújtotta fel magát. (MTI) Gauck evangélikus lelkészként lett az egykori keletnémet ellenzék vezéralakja - az FDP sütögeti a pecsenyéjét Két keletnémet dirigálhat Berlinben Berlin. Két keletnémet, protestáns vallású politikus vezetheti Németországot: Angela Merkel és Joachim Gauck. A kancellár asszony vasárnap este jelentette be, hogy a kormánykoalíció az ellenzéki szocdemekkel és Zöldekkel közösen jelöli az elnöki tisztségre az evangélikus lelkészt és keletnémet polgárjogi harcost. ÖSSZEFOGLALÓ Joachim Gauckot, a Stasi iratait kezelő, az egyesítés után létrehozott hivatal első vezetőjét várhatóan március 18-án választja meg az erre hivatott testület, a Bundestag, vagyis az alsóház képviselőiből és a 16 tartomány azonos számú küldötteiből álló ún. szövetségi közgyűlés. Ennek 1240 tagja lesz, mivel a Bundestagban 620 képviselő foglal helyet. Merkel a vasárnap késő esti ajtótájékoztatón hangsúlyozta: Gauck munkásságának központi témája a szabadság és a felelősség, és ez „minden különbözőség ellenére” összeköti őket. A Gauck soha nem készült politikusnak és soha nem volt tagja pártnak, 72 éves korára mégis a legmagasabb politikai tisztséget fogja betölteni Németországban. (Képarchívum) szabadság mindkettőjük vágya volt, és ez 1989/90-ben teljesült - mondta Merkel a berlini kancellári hivatalban Joachim Ga- uckkal, valamint a bajor konzervatív CSU, a liberális FDP, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek vezetőivel együtt tartott sajtótájékoztatón. A 72 éves Gauck kiemelte: a háború idején született és diktatúrában nőtt fel, most pedig egy szabad ország államfője lehet. Hangsúlyozta, hogy ő nem Superman és nem hibátlan ember, és igyekszik majd megszolgálni a megelőlegezett bizalmat. Sigmar Gabriel, a legnagyobb ellenzéki erő, az SPD elnöke az előző szövetségi elnök, Christian Wulff pénteki lemondására utalva hangsúlyozta: minden jó, hajó a vége. Hozzátette: Gauck betemetheti a politikai osztályt és a társadalmat elválasztó - árkot. A Christian Wulff pénteki lemondásával megüresedett tisztség betöltésének kérdése a hétvégén a kormánykoalíció szétesésével fenyegető konfliktust okozott a CDU/CSU pártszövetség és az FDP között. A liberálisok nagy meglepetésre Gauckje- lölése mellett kardoskodtak, Merkel viszont nem támogatta a polgárjogi harcos jelölését, megfigyelők szerint részben azért, mert 2010-ben az SPD és a Zöldek jelöltjeként indult Wulff ellen, részben pedig azért, mert soha nem kedvelte igazán. A színfalak mögött lezajlott lázas jelöltkeresésben a CDU/ CSU első számú államfőjelölt- jelöltje Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke volt, aki azonban már szombaton elhárította a felkérést. A konzervatívoknak és a liberálisoknak egyaránt megfelelő személyt nem sikerült találni, vasárnap este aztán Merkel a koalíció egyben tartása érdekében engedett, megállapodott a liberálisokkal, és ezután magához kérette az SPD elnökét és a Zöldek társelnökeit. Gauckot Bécsben érték utol, ahol előadást tartott, és a hírre azonnal felült egy Berlinbe tartó repülőgépre. Az első kommentárok szerint Gauck jelölése a túléléséért küzdő FDP sikere. A párt választói támogatottsága az utóbbi csaknem másfél évben folyamatosan süllyedt, a legutóbbi mérések szerint az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt, 3 százalék körül stagnál. A pártnak igen fontos, hogy erőt mutasson. (MTI, ú) Nyolchavi csúcsra, 121 dollár fölé ugrott az északi-tengeri kőolaj ára Több európai ország is rögtön leállította iráni olajimportját MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Teherán/Brüsszel. Belgium, Csehország és Hollandia leállította az Iránból származó olajimportot, Görögország, Spanyolország és Olaszország pedig csökkentette vásárlásait - közölte tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője. Irán vasárnap állította le a brit és francia válla- latoknakszántkőolaj szállítását, holott az európai olajembargó csak júliusban lép életbe. A hírre nyolchavi csúcsra, 121 dollár fölé emelkedett az északi-tengeri Brent kőolaj ára. Eközben Irán jelezte, hogy még több uniós országra kiterjeszti az olajszállítási tilalmat, ha Európa továbbra is ellenséges magatartást tanúsít Iránnal szemben. Az olajipari miniszterhelyettes - aki egyben az iráni állami olajvállalat elnöke is - tegnap kijelentette: Irán a Spanyolországba, Görögországba, Olaszországba, Portugáliába, Németországba és Hollandiába irányuló export leállítását fontolgatja. Ahmed Kalebáni azt is elmondta: azoknak az országoknak, amelyek iráni olajat szeretnének kapni, hosszú távú szerződést kell kötniükTeheránnal. Az európai vállalatok esetében ez 2-5 évre szóló szerződést jelent, előfeltételek nélkül. Januárban az EU 27 tagországa arról döntött, hogy júliusban leállítja az iráni olajimportot az ország vitatott atomprogramja miatt. Az EB a múlt héten azt közölte, hogy ha Irán leállítaná az olajexportot, akkor sem maradna olaj nélkül a 27 ország, ahol a tartalékok 120 napikeres- let kielégítésére elegendőek. Irán teljes olajkivitelében 18 százalékkal részesedik az európai értékesítés. A legfrissebb adatok szerint az EU napi 700 ezer hordó iráni kőolajat vásárolt a tavalyi harmadik negyedévben, ami közel 7 százalékos növekedés az előző három hónaphoz képest. Ebből Olaszország részesedése 13,2 százalék, Spanyolországé 16,2 százalék, Görögországé 53,1 százalék, Franciaországé 6,0 százalék, Belgiumé 11,6 százalék, Hollandiáé 1,5 százalék, Németországé 0,4 százalék, Csehországé l,4százalék. Netanjahu szerint a nyugati szankciók nem hatnak Teheránra Amerikai és brit intés Izraelnek ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Miközben megérkezett tegnap Teheránba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) újabb szakértői csoportja, hogy megpróbáljon diplomáciai megoldást találni az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdésekre, Washington és London óva intette Izraelt attól, hogy megtámadja Iránt. Ez a nemzetközi közösség növekvő aggodalmát tükrözi amiatt, hogy a zsidó állam elszánhatta magát a csapásmérésre. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vasárnap a CNN-nek, William Hague brit külügyminiszter pedig a BBC-nek hangsúlyozta: egy Irán elleni izraeli támadás súlyos következményekkel járna a térség egészére nézve. Dempsey és Hague szorgalmazta: Izrael várja meg, amíg az Irán ellen elrendelt nemzetközi szankciók megteszik hatásukat. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap Jeruzsálemben fogadta Tom Doniiont, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akivel az izraeli közszolgálati rádió szerint két órán át tanácskozott „a térségbeli fenyegetésekről”. Izrael és a nyugati országok - így az USA - véleménye megoszlik abban, hogy miként kezeljék az iráni fenyegetést. A nyugati országok még mindig bíznak az Irán ellen hozott szankciók hatásában, ezzel szemben Netanjahu a múlt csütörtökön azt mondta, hogy a szankciók nem hatnak Iránra. (MTI, ú) Terítéken a második görög mentőcsomag Bizakodó az eurózóna ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Továbbra is tisztázásra vár néhány részletkérdés a Görögországnak szánt újabb euróövezeti pénzügyi mentőcsomagot illetően - mondta újságíróknak Jean-Claude Juncker tegnap Brüsszelben, az eurózóna pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kora este kezdődött ülése előtt. A luxemburgi kormányfő, aki az Eurogroup elnöki tisztét Is betölti, közölte: nem világos még, hogy a 130 milliárd eurós mentőcsomag pontosan milyen mértékű hozzájárulásokból áll majd össze a köz-, illetve a magánszféra részéről. Juncker mindenesetre derűlátónak mondta magát: .Abból szeretnék kiindulni, hogy ma végleges és lezáró jellegű tanácskozást tartunk.” Bizakodó hangot ütött meg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is. Lapzártáig a miniszterek nem szavaztak a 130 milliárdos csomagról. A tegnapi ülést több megfigyelő sorsdöntőnek nevezte, hiszen vészesen közeledik bizonyos görög törlesztések esedékessége. Athénnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, különben lejár egy 14,5 milliárd eurós hitelfelvételének törlesztési határideje, és kénytelen lenne csődöt jelenteni. Juncker felhívta a figyelmet arra, hogy Görögország teljesítette az euróövezeti partnerek összes előzetes követelését. Az athéni parlament és a nagy görög pártok egyaránt hozzájárulásukat adták a takarékossági intézkedésekhez, beleértve az újabb, 325 millió eurós megszorító csomagot. Korábban Finnország külön garanciákat is követelt annak fejében, hogy hozzájáruljon az újabb görög mentőcsomaghoz. Most Helsinki ezeket a garanciákat megkapta: a finn és a görög pénzügyminiszter erről kétoldalú megállapodást írt alá tegnap, az Euro- group-ülés előtt. (MTI, ú) Sarkozy máris bajban van Párizs. Tegnap, alig egy nappal az elnökválasztási kampányt nyitó nagygyűlése után, ahol a nép jelöltjéneknevezte magát, Nicolas Sarkozy elnök politikai támadások kereszttűzébe került. Több lap is úgy értesült: az elnökjelöltségtől korábban az államfő javára visszalépett Jean-Louis Borloo volt környezet- védelmi államminisztert akarja Sarkozy hálából a Veolia energiacég elnöki székébe helyeztetni. A lapok szerint Henri Proglio, az EDF energiaszolgáltató óriásvállalat elnöke és egyben a Veolia igazgatótanácsának tagja - Sarkozy munkatársainak közreműködésével - az igazgatótanács több tagját is arra kérte, február 29-i ülésükön váltsák le a vállalat jelenlegi elnökét, s helyére Borloot nevezzék ki. (MTI)
