Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-16 / 39. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Sok munkanélküli, sok meló Sztrájk a munkahivatalban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hétfőtől sztrájkké­szültségben vannak a munka­hivatalok alkalmazottai, mert béremelést akarnak, a sok munkanélküli miatt pedig túl- terheltnek érzik magukat. Né­hány hónapja levelet írtak a Központi Munka-, Szociális-, és Családügyi Hivatalnak és a szociális minisztériumnak, de nem teljesült a bérkövetelés és a túlterheltség csökkentése. A munkahivatalok 5200 alkal­mazottja írta alá a petíciót, és csatlakozott a sztrájkkészült­séghez. Jozef Mihál szociális ügyi miniszter szerint a választáso­kig már semmi sem történik, meg kell várniuk a következő kormányt. Az egyedüli, amit a tárca tehet, hogy metodikai utasítást ad ki a hivatali munka átszervezéséről, fsán,TASR) RÖVIDEN Csak a lakosság 27%-a ad kenőpénzt Pozsony/Brüsszel. Az Európai Unió állampolgárai szá­mára továbbra is nagy gondot jelent a korrupció, derül ki az Eurobarometer felméréséből. Az EU tagállamok állampol­gárainak 74 százaléka nevezte nagyon jelentős, és az állam- igazgatás minden szintjén jelen levő problémának a kor­rupciót. Szlovákia lakosságának 78 százaléka tartja nagy gondnak a korrupciót, ami négy százalékponttal magasabb az európai átlagnál. A szlovák állampolgárok 27 százaléka ismerte be, hogy már adott át kenőpénzt valakinek. Csehor­szágban ugyanezt 18, Romániában 31, míg Hollandiában csak egy százalék mondta. A szlovákiai lakosság 92 száza­léka úgy gondolja, hogy a korrupció jelen van az állami in­tézményekben is, ami jóval magasabb a 79 százalékos uniós átlagnál. A lakosság 80 százaléka szerint a regionális és he­lyi politikában a korrupció teljesen bevett dolognak mond­ható. (SITA) Ennyien még sosem léptek vissza Pozsony. Idén rekordszámú jelölt döntött úgy, hogy még­sem indul a parlamenti választásokon. Eddig harminckilen­cen jelezték, hogy mégsem szállnak harcba a szavazatokért, tájékoztatott tegnap Nyilfa Péter, a Központi Választási Bi­zottság MKP által delegált elnöke. 37 esetben ajelöltek gon­dolták meg magukat, kettőt pedig az adott párt vezetése tö­rölt a listáról. A legtöbben (húszán) az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek listájáról léptek vissza a bizottság szerint. (SITA) Fico a Smer-KDH-Híd koalícióról Pozsony. Robert Fico Smer-elnök szerint előnyös lenne az országnak egy Smer-KDH-Híd együttműködés a választá­sok után. A volt kormányfő erről az aktualne.sk-nak beszélt, ugyanakkor kiemelte, hogy a két jobboldali pártot is felelős­ség terheli a .jelenlegi kaotikus helyzetért”. Fico egyetlen, úgymond standard, az uniós ügyekhez pozitívan viszonyuló pártot sem zárt ki az együttműködésből. (MSz) Komzsík marad a dékán Nyitra. Ismét Komzsík Attilát választották dékánná a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán. A kinevezés öt évre szól. A párkányi születésű, termé­szettudományi végzettségű oktatónak nem volt kihívója a dékánválasztáson, (vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ennek lényege, hogy egyes intézmények nem évről évre, pályázatok útján, hanem ki­számítható módon részesülnek majd támogatásban. „Akik kiszámítható partne­rek a nemzetstratégia tekinte­tében, azok kiszámítható, spe­ciális finanszírozást fognak kapni” - fogalmazott Németh Zsolt államtitkár. Nemzeti jelentőségű intézmény minősí­tést kapott Erdélyből 16, Kár­pátaljáról 12, Vajdaságból 11, Szlovákiából 10 intézmény, ü- letve program. Szlovákiából a Csemadok, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége, a Selye János Egyetem, a Kas­sai Thália Színház, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Fórum Intézet, a Komáromi Jókai Színház, a Gramma Nyelvi Iroda, a Pro Cívis Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége kapta meg ezt a minősítést. A jegyzék még bővülhet. Hogy ki vagy mi számít majd kiemelten fontos nemzetstra­tégiai partnernek, arról a Ma­gyar Állandó Értekezlet dönt, Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája A MÁÉRT dönt a pénzekről Budapest. Elkészült a ma­gyar nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan. A Magyar Állandó Értekezlet dönt arról, hogy mely határon túli szervezeteknek nem kell pénzért pályázniuk, automatikusan kapnak támogatást (Somogyi Tibor felvétele) árulta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes ál­lamtitkár „Őket kértük fel, hogy határozzák meg azt a kri­tériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni, a MÁÉRT alapszervezetektől pedig azt kértük, javasoljanak intézményeket” - nyilatkozta Répás. A MÁERT-et a határon túli magyar pártok és egyéb szervezetek tagjai alkotják, Szlovákiából az MKP politiku­sai kaptak helyet benne. Répás az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmara­dását, a magyar nyelv terjeszté­sét, az autonómiát, a helyi kö­zösségek gyarapodását. Feltétel még, hogy mennyire stabil, ki­számítható a működése, vagy tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak tá­mogatást egy-egy költségve­tési évben, és nem a nyílt pá­lyázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta működnek és remények sze­rint még sokáig működni fog­nak - ismertette a helyettes államtitkár. (MTI, vps) A pártok foglalkoztatáspolitikáját értékelte a Foglalkoztatási Intézet Foglalkoztatáspolitika: az MKP a 3., a Híd a 6. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Foglalkoztatási Intézet felmérése szerint a vá­lasztási programokat tekintve a legjobb foglalkoztatáspoliti­kai elképzelései a Keresztény- demokrata Mozgalomnak (KDH) vannak. Őt követi a Smer, a harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja vég­zett. Az intézet szakemberek­re bízta a programok értéke­lését, négy szempontot figye­lembe véve. Az első, hogy ho­gyan lehet megoldani a több mint egy éve állás nélkül lé­vők helyzetét, ebben a cso­portban a legérintettebbek az alacsony iskolai végzett­ségűek. Az intézet szerint a KDH-nak van a leg­jobb foglalkoztatáspo­litikai programja, a második a Smer. További kérdéskör volt a munkapiacra történő visszaju­tás segítése, a szociális rend­szer és a bérek, az oktatás és a munkapiac viszonya, illetve a munkaerő-piaci politika in­tézményi kereteinek biztosí­tása. A független szakértők szerint a programok haté­konysági listáján a negyedik helyen az SDKÚ, az ötödiken a HZDS végzett, a Hídnak a hatodik legjobb programja van a választásokon induló 26 politikai párt közül. Megjegy­zendő, hogy a 26-ból csak 19 programjában találtak a szak­emberek értékelhető foglal­koztatáspolitikai, a foglalkoz­tatottság növelésére és a munkanélküliség csökkenté­sére vonatkozó elképzelése­ket. A programokat 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékel­ték, ahol az egyes a legjobb, az ötös a leggyengébb. A leg­jobb programmal rendelkező KDH 2,44-es osztályzatot ka­pott, a Smer 2,49-et, az MKP 2,57-et, a Híd 2,83-at. A rész­kérdésekben egyetlen terület­től eltekintve az MKP és a Híd közül az előbbi szerepelt job­ban, a tartós munkanélküliség kezelésének programjában bizonyult jobbnak a Híd 0,02 pontos különbséggel, (sán) Nem történt bűncselekmény, nincs eljárás Az ügyészség nem vizsgálja a Tengeri rózsát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mivel nem érke­zett beadvány a főügyészségre az úgynevezett Tengeri rózsa­aktával (Sasanka) kapcsolat­ban, a főügyészség nem indít eljárást az ügyben - tájékozta­tott a főügyészség szóvivője, Vladimíra Gedrová. A Tengeri rózsa Richard Sulik SaS-elnök és Marián Kočner vállalkozó SMS-üzeneteinek átiratát tar­talmazza. Az esettel a speciális ügyész­ség sem foglalkozik, mert Ged­rová szerint a sajtóban az üggyel kapcsolatban megje­lent információk alapján nem lehet arra következtetni, hogy korrupció történt, tehát az ügyészség hivatalból nem in­dít eljárást. A SaS képviselői szerint ez is csak igazolja, hogy mestersé­gesen éltetett botrányról volt szó, bűncselekményről szó sem volt. Az egyetlen cél, hogy elte­relje a figyelmet a Gorilla-aktá­ról. „Az SaS ugyanis az egyet­len parlamenti párt, amelynek semmi köze sincs a Gorilla­aktához” - olvasható a párt ál­lásfoglalásában. (dem) Beadvánnyal fordult a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz Tamás Aladárné Strasbourghoz fordult a 100 éves tanítónő MT1-HÍR Pozsony. Beadvánnyal for­dult a strasbourgi székhelyű Eu­rópai Emberi Jogi Bírósághoz Tamás Aladárné, az az idős taní­tónő, aki a magyar állampolgár­ság felvétele miatt elvesztette szlovák állampolgárságát- írta a hirek.sk. A százéves tanítónőnek, Ta­más Ilonka néninek az Emberi Méltóság Tanácsa nyújtott jogi tanácsadást. A kérelemben több célt is megfogalmaztak. Az első Tamásék szlovák állampolgár­ságának és állandó lakcímének visszaszerzése. Tamásék kárté­rítési igénnyel is fellépnek a szlovák állammal szemben. Cél­ként fogalmazták meg a vezető ítéleten alapuló eljárás (pilot judgement procedure) kereté­ben a szlovák jogrendben talál­ható strukturális problémák or­voslását is. A családnak sok nehézséget okoz a fennálló helyzet, most éppen a besztercebányai szív­kórház a kezelési költségek meg­térítését követeli Tamás Ilonka néni leányától, Anikótól, aki ja­nuár elsején szívinfarktust ka­pott. Az Általános Egészségbiz­tosító nem fizet a beteg asszony helyett, egy nappal az állampol­gári eskütétel előtt szüntette meg a biztosítását. Ilonka néni és a jogsegélyt nyújtó magyar civil szervezet tagjai (Szószi Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom