Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-14 / 37. szám, kedd
1 r j AGRÁRKÖRKÉP 2012. február 14., kedd 16. évfolyam 2. szám Új hatóanyagú készítmények Hogyan védhetjük meg £ szántóföldi kultúrnövényeinket 20. oldal Csávázéstél s'* ? gyomirtásig Komplex módon megoldható az állomány védelme 21. oldal Szakszerű takarmányozással A tehén a hiányzó energiát saját szervezetének lebontásával pótolja 22. oldal Miközben csökken az ágazat teljesítőképessége, nem használjuk ki eléggé a benne rejlő lehetőségeket Agrárprogramok bemutatása (Archív felvétel Támogatás a mikro- és kisvállalkozások számára A közvetlen eladásokra A közelgő választások előtt a jelenlegi parlamenti pártok mezőgazda- sági programjáról szervezett tanácskozást a Szlovákiai Agrárkamara (AKS) Dunaszerdahelyen. TÁJÉKOZTATÓ A hazai mezőgazdaság helyzetéről és a választási programjaikról a meghívottak közül csupán a Smer, a Híd valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői tájékoztatták az agrárérdekvédelmi szervezet képviselőit. Stanislav Becík, a Smer árnyékkormányának agrárágazatért felelős szakértője, aki az előző Fico-kormányban 13 hónapig volt a tárca vezetője hozzászólásában azt állította, hogy a szlovákiai mezőgazdaság egyik tragédiája, és jelenlegi gondjainak eredője a csatlakozási tárgyalásokon kezdődött. Az itt kiegyezett feltételek máig nyomasztják a termelőket, és figyelmeztetett, hogy a soron következő KAP-reform javaslatainak megtárgyalása során jóval vehemensebben kell majd érvényesíteni az érdekeinket. A Smer mezőgazdasággal kapcsolatos elképzelései az említett témák visszaállítását is érintik. Stanislav Becík hangsúlyozta, a Smer kormányra kerülése esetén a mezőgazdasági tárcát újra összevonnák a környezetvédelmi tárcával, az agrárágazat vonatkozásában fontosnak tartják a közvetlen kifizetések keretében az állategységekre járó támogatások fenntartását, sőt növelését is. Visszaállítanák az egyes termékekre vonatkozó 6%-os hozzá- adott-értékadót, a kedvezményes üzemanyagárat, a közvetlen kifizetésekhez kapcsolt kiegészítő állami támogatásokat. De fontosnak tartja az öntözések támogatását is. Ivan Holko a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviseletében a gazdaságban zajló folyamatok elemzése alapján rámutatott, miközben folyamatosan csökken az ágazat teljesítőképessége, nem használjuk ki kellőképpen a benne rejlő lehetőségeket sem. Ez nemcsak a csatlakozási tárgyalásokon volt érzékelhető, hanem a jelenlegi helyzetben is érvényes. Példa erre a szlovákiai agrárérdekek érvényesítése Brüsszelben, az itt működő rendkívül erős hivatalos agrárlobbing ellenére ennek szlovákiai vonala enyhén szólva is nagyon gyenge, illetve jóformán nincs. A 2013 utáni KAP közzétett reformjavaslatai közül a párt számára elfogadhatatlan a kötelező ugaroltatás elvének alkalmazása, a közvetlen támogatások folyósítására vonatkozó felső határok meghatározása, véleményük szerint pontosítani kell az aktív farmer fogalmának meghatározását is. Mezőgazdasági programjuk legfontosabb célkitűzése a mezőgazdaság produkciós képességének fenntartása. Jarmila Halgašová szintén a SaS listáján induló jelöltként az élelmiszeripar helyzetét elemezte. Az adatok szerint a hazai élelmiszeripar folyamatosan adja fel pozícióit, így kevés esély lesz arra, hogy képesek legyünk emelni az üzletekben a hazai élelmiszerek arányát. Rámutatott, hogy a hazai jogszabályok is gyakran akadályozzák a hazai termékek nagyobb mértékű piaci érvényesülését. A hazai élelmiszeripar gondjainak kezeléséhez az oktatási rendszer módosítására is szükség lesz, hogy rugalmasabban legyen képes reagálni a szakma igényeire. Simon Zsolt földművelési és vidékfejlesztési miniszter a Híd alelnökeként pártja mezőgazdasági politikájának alapelveit ismertetve hangsúlyozta, hogy elképzeléseik szerint a mezőgazdaságnak elsődleges célja a termelés, nem pedig a behozatal. Ezen alapszik programjuk fő célkitűzése a munkahelyteremtés és az intenzív mezőgazdasági termelés hathatós támogatása. A kedvezőtlen kereskedelmi mérleg javítása érdekében lehetőségeket kívánnak adni a hazai termelőknek, hogy könnyebben érvényesülhessenek termékeikkel a hazai belső piacon, ennek támogatására indul a közvetlenül a fogyasztóknak történő eladási rendszer, amelyben támogatási forrásokat is kínálnak a mikro- és kisvállalkozásoknak. A miniszter elmondta, az ágazat problémáinak rendezése érdekében csökkenteni kell a támogatásokkal kapcsolatos burjánzó adminisztrációt, ennek keretében szükséges lesz a kifizetési ügynökségről szóló törvény módosítása is, hogy kiszűrhessék a csalás céljából többszörösen bejelentkező kérvényezőket. Módosítani kell az élelmiszer-ipari kódexet, és végre kell hajtani a földreform keretében a feldarabolt parcellák tagosítását. Az uniós támogatások rendszerében közvetett módon lehet majd befolyásolni a források elosztását, pl. a termőföld után járó támogatást állategységek tartásához kötni. Meg kell szüntetni a különböző kiváltságokat és engedményeket, támogatni a zöldség- és gyümölcstermesztést. Számítások szerint a hazai ágazatban rejlő tartalékok kihasználásával akár 15 ezer embernek lehetne munkát teremteni. A kötetlen formában zajló eszmecserébe a többi résztvevő is bekapcsolódott. Mészáros Árpád, az agrárkamara vezetőségi tagja szerint a panaszkodás helyett most már inkább a megoldási lehetőségekre kellene összpontosítani. Amint elmondta, az ágazat megérett a lényeges szerkezeti változtatásokra, hogy a meglévő forrásokat olyan helyekre összpontosítsuk, ahol tényleges esélyek vannak a fejlődésre. Példaként az intenzív termesztési körzetekben a munkahelyteremtés lehetőségeit említette, a rendszerben ehhez meg kell találni a forrásokat és a megoldást. Felvetette, hogy a következő választási időszakban szükség lenne egy mezőgazdaságról szóló általános érvényű törvény elfogadására, amely hosszabb távra rendezné az ágazat jogállását, és nem kellene minden kormányváltáskor az irányokat is megváltoztatni. Ugyanilyen fontosnak tartja a csallóközi ivóvízforrások megőrzését, és a külföldiek itteni földvásárlásának korlátozását. Volt, aki megkérdezte, lesz-e lehetőség arra, hogy a közvetlen eladások jegyében az állami és önkormányzati intézményeket rávegyék, hogy a hazai termelőktől vásároljanak? A hallgatók körében felmerült az a kérdés is, vajon mi befizetői, vagy haszonélvezői vagyunk az uniónak? A válasz szerint egyelőre még többet kapunk támogatásként, mint amennyit befizetünk, de a programok forrásainak merítése bizony nem a legjobb. Szó volt az ön- kormányzatok által kiszabott földadók tarthatatlanságáról és a vagyonalap kezébe kerülő szövetkezeti részjegyek sorsáról is. Felmerült az a kérdés is, hogy a közvetlen eladásokra kiírt pályázatok miért csak a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkoznak. Amint kiderült, erre az uniós támogatási rendszer keretében a programba korábban bejelentett részvételi kvóták teljesítése miatt van szükség. Csicsai Gábor, a szaktárca államtitkára hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben nem érdemes önmagunkat ámítani az uniós támogatások közötti különbségek hangsúlyozásával. Az ágazat versenyképessége érdekében elsősorban a tudományos és műszaki fejlesztés kérdéseire kellene jobban odafigyelni, ezekre a területekre kellene a forrásokat összpontosítani. Az helyzeten nem segít a 6 %-os adó, ha a termelők nem lesznek versenyképesek. Az ágazatban a modern, gazdaságilag hatékony termelési rendszereké a jövő, amelyek képesek kihasználni és alkalmazni a legújabb szakmai ismereteket. (szil) ISMERTETŐ A kormány az előző esztendő végén hagyta jóvá a fogyasztóknak való közvetlen eladások rendszerét szabályozó kormányrendeleteket, az új év kezdetén pedig a szaktárca vezetése a vidékfejlesztési terv keretében pénzügyi támogatási konstrukciót is kidolgozott a rendszerben tevékenykedni kívánó mikro- és kisvállalkozások számára. Február elsején pedig már meg is jelentek a támogatásokra kiírt pályázatok, amelyeket az Mező- gazdasági Kifizető Ügynökség (www.apa.sk) honlapjáról tölthetnek le az érdeklődők. Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az elsősorban kistermelők számára kiírt pályázatokkal szeretnénk megtámogatni azokat, akik ebben az említett közvetlen értékesítési rendszerben kívánják előállítani és eladni a termékeiket. A pályázatok keretében a mikro- és kisvállalkozások számára nyílik lehetőség arra, hogy megszabott keretek között az elképzeléseik megvalósításához pénzügyi támogatást igényeljenek. A feltételek között mikro- vállalkozásnak a legfeljebb 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, kisvállalkozásnak pedig a maximum 50 dolgozót alkalmazó vállalkozás számít. A támogatás több részből állhat. Ha valaki pl. saját kis vágóhidat, csomago- lót szeretne kialakítani, vagy szállítóeszközt vásárolna, erre a célra maximálisan 150 ezer euró értékű projektet nyújthat be, amelyhez 40 százalékos támogatás jár, ami maximálisan összesen 60 ezer eurót jelent egy-egy projektum esetében. Erre a célra 20 millió euró uniós forrás áll a rendelkezésre. A további támogatási lehetőséget azok vehetik igénybe, akiknek például már meglévő feldolgozóüzemük van, és ezt szeretnék bővíteni, vagy például a telephelytől távolabb egy eladóhelyiséget akarnak létrehozni. Erre is igényelhető támogatást. Egy-egy tervezet maximális értéke 100 ezer euró lehet, erre jár szintén a 40 százalékos támogatás, ami így pályázatonként maximálisan 40 ezer euró támogatást jelenthet. Az idevonatkozó projektumokra összesen 15 millió euró uniós forrást különítettek el. Ha például valaki sertéseket nevel háztáji feltételek között, szintén igényelhet támogatást egy kis vágóhíd létrehozására, hogy az állatokat levághassa, esetenként egy kisebb feldolgozó üzemben fel is dolgozhassa, egy másik projektum keretén belül benyújtott pályázattal pedig egy eladóhely létrehozásához, vagy szállítóeszköz, pl. hűtőkocsi vásárlásához is igényelhető lesz támogatás. Természetesen ez nemcsak az állattartóknak, hanem például a zöldség-, vagy a gyümölcstermesztők számára is rendelkezésre áll majd. Az új rendszerben a kistermelők és a gazdálkodók saját termékeiket nemcsak alapanyagként, hanem akár feldolgozott formában a telephelyükön kívül is értékesíthetik. így alkalmuk nyílik vendéglőkbe, köz- étkeztetési intézményekbe beszállítani ezeket a termékeket. A pályázatokra februárban egész hónapban lehet majd jelentkezni. Ä támogatás igénylőjének igazolnia kell a vállalkozás gazdasági életképességét. A benyújtott tervezeteket kiértékelik, amely alapján összeáll egy sorrend, és az érintett vállalkozások döntést kapnak, hogy elkezdhetik a közbeszerzési eljárásokat. Legyen szó építkezésről, vagy akár szállítójármű, hűtőkocsi beszerzéséről, amely ebben az esetben legfeljebb 3,5 tonnás lehet, az eljárásokat le kell folytatni. Ezután az Mező- gazdasági Kifizető Ügynökségen be kell mutatni az erről szóló igazolásokat, ennek alapján aláúják a támogatási szerződést. A szerződés aláírásakor tényleges dokumentumokkal - nem becsületbeli nyilatkozattal - kell igazolni, hogy a kérvényezőnek nincs tartozása az állammal szemben. Pályázatok elbírálásában a legnagyobb súlya a mezőgazdasági termelésnek és az ebből származó termékek feldolgozásának lesz, ez a pontérték 35-40 százalékát is jelentheti. Szintén komoly súllyal esik latba a munkahely- teremtés értékelése. Ha valaki 1 új munkahelyet hoz létre a projektum által 10 pontra, két vagy több új munkahely esetén 20 pontra számíthat. Az elbírálás során környezetvédelmi és egyéb pl. energiagazdálkodási szempontokat is figyelembe vesznek, de ezeknek várhatóan kisebb súlyuk lesz majd a pont- rendszerben. A pontos tájékoztatás érdekében a minisztérium kidolgozott egy útmutatót is, amelyben részletesen ismertetik az idevonatkozó jogszabályi feltételeket. Az útmutató szlovákul és magyarul is elkészült, nyomtatott formában megtalálható az állategészségügyi hatóság regionális kirendeltségein, illetve elektronikus formában a minisztérium honlapján (www.mpsr.sk) is elérhető. (sz)
