Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-13 / 36. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 13. Vélemény És háttér 5 Ma a világon nincs elektronikus eszköz, amelyben legalább egy fájl ne lenne illegális ACTA: ágyúval verébre Tisztelettel jelentem, el­olvastam az ACTA szer­ződést. Az egészet. És elment a jó kedvem. L0VÁSZATT1LA Még mielőtt valamely tisztelt Olvasó azt gondolná, hogy a jegyzetíró saját jó kedvét köz­ügynek tartja, jegyezzük meg, hogy széles tömegek, főleg fiata­lok kriminalizálása bizony köz­ügy, mint ahogyan a szellemi munka termékeinek védelme is. De azt nem egy botrányos, ide­jétmúlt gondolkodású döntés­hozói garnitúra hirtelen felindu­lásból elkövetett nemzetközi szerződésével kell elintézni. Kezdjük talán azzal, mekkora is a szellemi munka értéke. Er­ről mi sem állít ki jobb bizonyít­ványt, mint pedagógusaink, kultúraszervezőink, könyvtáro­saink és állásban dolgozó művé­szeink bére. Ajóformán sértő és megalázó lekezelés, amely a szellemi munkával párosul, nem írja felül a felismerést, hogy a kultúra és művészet vi­lágsztárjainak, de bizonyos ha­zai képviselőinek is csillagászati honoráriummal jutalmazott műveit vagy szereplését jogá­szok siserehada védi kellő ala­possággal. Maga Hollywood annak idején azért jött létre, mert a nyugati parton még nem létezett az irodalmi alkotások jogvédelme, s így következmé­nyek nélkül lehetett irodalmi művek tartalmát lenyúlni és megfilmesíteni. Most éppen Hollywood kezdte a kekecke- dést az internetes tartalmakkal, s bár abban, hogy a mű érték és emiatt védelemre szorul, igaza van, de a módszerek módfelett nem demokratikusak. E sorok írója évek óta foglal­kozik rádiós tartalmakkal, s na­ponta tucatnyi alkalommal kell olyan döntést hoznia, amellyel a szerzői jogok, s főleg a szerzői jogdíjak közvetlenül kapcsola­tosak. Rádiós zenei és irodalmi szerkesztők a megmondhatói, mekkora adminisztrációval jár egy-egy mű legális sugárzása, pl. csak azért, mert a még nem hetven éve elhunyt szerző jogö­rököseit megtalálni is nehéz. Ilyenkor jóljönne, és sokszor jól is jön a szerzői jogvédő szerve­zetek információs adatbázisa és munkája, a baj akkor kezdődik, amikor a szerzői jogokat védő szabályozás és az azt végrehajtó emberek húsz-negyven évvel vannak lemaradva technológiai ismeretekkel, (pl. CD-ben gon­dolkodnak akkor, amikor egy tisztességes USB port 10-15 „cédényi” tartalmat képes tá­rolni jegygyűrű méretekben.) Az érem másik oldala, amikor egy egyezmény olyan, a fel­használó által nem is sejtett technológiai megoldásokat szorgalmaz, amelyek a mű vé­delmén túl az egyén alkotmá­nyos személyi szabadságát vág­ják sutba mindenféle szégyen­érzet nélkül. Tehát amikor az egyén mozgását, vásárlási vagy szórakozási szokásait monito- rozzák, nem tudni, milyen céllal. Merthogy az egyén elektronikus kütyühasználati szokásai eset­leg elárulhatják, hogy hány promille esetben húzott le tiltott vagy illegális tartalmat (a bün­tető kódexben szereplőkkel együtt), csakhogy eme egység­A ház bűncselekmény elkövetésére alkalmas építmény - legyen minden nap mindenki­nél házkutatás? nyi felismeréshez több ezer egy­ségnyijogsértést kell elkövetni. A SOPA, PIPA és ACTA szer­ződéseket ma a magyar sajtó egy része „szopat-csomagnak” hívja, nem is alaptalanul. Gon­doljanak csak bele, hogy a pia­con akár számlával vett DVD-le- játszó, mondjuk, nem ismeri fel a nemzeti korlátozásokat, önök máris bűncselekményt követtek el. Vagy saját nevére vesz a ked­ves szülő a beste kamasz kötök­nek egy iPhont, amelybe aztán három Rihanna szám illegáli­san kerül be, s ön a tulajdonos ezt följelenteni köteles, vagy maga is bűncselekményt követ el. Ma a világon nincs elektroni­kus eszköz, amelyben legalább egy fájl ne lenne illegális - le- csukatjuk az egész lakosságot? Vagy: képzeljék el, hogy utcá­jukban az egyik lakóházban az apuka verte a feleségét, zaklatta kiskorú gyermekét, ezért a ha­tóság jogosítványt kap arra, hogy bejelentés nélkül házkuta­tást rendeljen el bármely ház­ban, mert az hasonló bűncse­lekmény elkövetésére alkalmas építmény? Ugye, milyen badar­ságként hangzik, de amikor szép hazánkat járva a vámható­ság bármely elektronikus adat­hordozómat elviheti, elkoboz­hatja, annak tartalmait ellen­őrizheti, az kósernek tűnik? Az ACTA ezt lehetővé teszi (na­gyon körmönfontan megfo­galmazva), de azt már nem sza­bályozza, hogy vajon a vámos vagy a rendőr láthatja-e a ne­jünkről készült csiklandós ké­peket, pedig azok saját gépünk­ben nem illegálisak, de nem is idegen szemnek készültek. Az ACTA szép gondolatokat és nemes célokat fogalmaz meg, de nagyon nagy gazembersé­gekre nyújt lehetőséget, nyit ke­retet. Védjük a műveket és véd­jük a jogok tulajdonosait, de ne ágyúval akarjunk verebet fogni. Még elsül. KOMMENTAR Mint a mesében VERES ISTVÁN Most nem az a kérdés, kell-e sajnálni a Radiéová-kormány idején működött parla­mentet. Az a csapat a múlt héten befejezte, olyan volt, amilyen. A következő valószínűleg még ilyen sem lesz. Bárkire is szavaznak ugyanis a szlovákiai magyarok márciüs 10-én, a következő négy év nem rólunk fog szólni, legalábbis nem pozitív értelemben. Híd vagy MKP ide vagy oda, jobbközép kormány megalakulásának az esélye még a 2010-esnél is ldsebb. Akkor legalább az akarat megvolt, most már az sincs. Hiába lesz ott az ellenzékben két magyar párt (ha ott lesznek), a kormánytöbbség döntései ellen tiltakozni és fenyegetőzni lehet a parlament bejárata előtt is, ahhoz nem kell bekerülni sem. Arról nem is beszélve, hogy állítólag egyre több magyar szavazna a Smerre, elegük van az úgyne­vezett kisebbségi témákból, munkát és szociális juttatásokat akarunk. Na meg digi tévét. Ha az MKP és a Híd is bekerül márciusban a törvényhozás­ba, versenyezhetnek majd egymással, ki tud hasznosabb törvénytervezeteket beterjeszteni. Ezeket majd szépen le is szavazza a smeres többség. Egészen 2016-ig. Gyakran ér­velünk azzal: ez nem igazságos, az nem igazságos! 2010-ben egy, Robert Ficót nem igazán kedvelő ismerő­söm azt mondta: az ország választóinak többsége Ficót akarja miniszterelnöknek, így az lenne igazságos, ha ő ke­rülne az ország élére. Ma ott tartunk, hogy a jelenlegi kor­mánypártok egy embert sem tudnak kínálni, aki az esetle­gesjobbközép kormányt vezethetné. Egyvalamire biztosan jó lesz a Smer négy éves egyedural­ma. Elvégezhetünk magunkon egy tesztet: a politikai híre­ket mellőzve lemérhetjük, mennyire van hatással minden­napi életünkre az, hogy ki van kormányon. Változik-e va­lami igazából, vagy csak az általunk megválasztott (vagy meg nem választott) politikusok gerjesztik állandóan a mesterséges pánikhangulatot. Hajói csináljuk, még az is kiderülhet, hogy a politika egy nagy átverés, mivel hogy a dolgok történnek maguktól, és mindenki azt kapja, amit megérdemel. Mint a mesében.- Minek tanuljak, tanár úr? Polgármester akarok lenni, ahhoz érettségi se kell! (Peter Gossányi rajza) Ha Görögország fizetésképtelenné válna, akkor Európa felbomlik Soros szerint Merkel jól vezet, de rossz irányba MT1-F1GYELŐ Soros György szerint az Angela Merkel német kancel­lár fémjelezte válságkezelés nem jó, mert a bajba került or­szágokban tőkeinjekciókkal is kellene támogatni a gazdasági növekedést, nem csak szigorú takarékosságot kényszeríteni rájuk. „Csodálattal adózom Mer- kelnek erőteljes vezető szere­péért, de sajnos rossz irányba vezeti Európát” - idézi a Der Spiegel című német hetilap legújabb száma a magyar származású amerikai befektető nyilatkozatát. E kettős megközelítés - taka­rékosság és tőketámogatás - nélkül „megismételjük azokat a hibákat, amelyek Amerikát az 1929-es nagy válságba sodor­ták. Angela Merkel ezt egysze­rűen nem érti” - fogalmazott. Soros György szerint hiba magas kamatra adni mentőhi­teleket Görögországnak, mert „ez azt jelenti, hogy az ország menthetetlenné válik. Ugyanez lesz Olaszországgal is, ha rá­húzzuk az országra a magas kamatok kényszerzubbonyát.” Ha Görögország fizetéskép­telenné válna, „akkor az embe­rek megrohanják a bankokat Olaszországban és Spanyolor­szágban, és akkor Európa felbomlik” - vélekedett Soros. Azonban úgy vélte, hogy az eu­rópai vezetők végül is meg­mentik Görögországot, nehogy efféle „forgatókönyv” valóban valóra váljon. „Európának olyan helyzet­ben kellene lennie, hogy maga oldja meg a problémáit a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) to­vábbi segítsége nélkül” - mondta végezetül Soros György a Der Spiegelnek. JEGYZET Káosz PÉTERFl SZONYA Évek óta káosz jellemzi a ha­zai egészségügyet. Nem állí­tom, hogy az illetékesek szándékosan döntenek rosszul, ám a végeredmény katasztrofális. Vegyük csak az utóbbi hetekben történteket. Valakik elhatározták, hogy módosítani kell a jól működő védőoltásrendszert. Szlová­kiát nem sok mindenért di- csértéka nemzetközi szervek, de a gyerekek védőoltásrend- szerétpéldaértékűnektartot- ták. Talán azért is, mert azok alkották, akik a leginkább ér- tettekhozzá, a körülménye­ket ismerő, több évtizedes gyakorlattal rendelkező gye­rekgyógyászok, járványügyi szakértőkstb. Akisgyermekes szülő tudta, hogy a gyermek- orvos időben beoltjagyerme- két anélkül, hogy neki kellene beszereznie a szérumot, a lel­kiismeretes orvos behívóval figyelmeztette az oltás idő­pontjára. Ma más a helyzet. Az orvosok kötelesek megvá­sárolni és megfelelően raktá­rozni a szérumokat azzal, hogy a több ezer eurós kiadá­saikat utólag térítik meg az egészségbiztosítók. Tehátpa- rancsba kapták, hogy saját zsebből hitelezzenek a több milliárd eurós költségvetésű egészségbiztosítóknak, ame­lyek gyakran késve fizetnek. Ahogy az lenni szokott, a dön­téshozók nem kérték ki a szakma véleményét. Terítéken van a bérekkérdése is. Akikényszerített orvosbér- emelésés az ápolónők békés úton történt fizetésrendezése nehéz helyzetbe hozta nem csupán az állami intézmények vezetőit (akik csakúgy tudnak eleget tenni a törvénynek, hogy nem fizetik be a dolgo­zók társadalombiztosítását, késéssel rendezika számlákat stb.), hanem a magánorvosi szférát is. Az általános- és gyermek-, illetve szakorvosi rendelők orvosai nem tudják, honnan teremtsék elő nem csupán a saját, hanem anővé- reknekjáró fizetésemeléshez szükséges pénzt. Hiába állítja az egészségügyi miniszter, hogy van rá keret, ők egyre hangsúlyozzák, az egészség- biztosítóktól kapott anyagi­akból erre nem futja. Az igaz­ságkiderítését nehezíti, hogy nem akad doki, aki bevallaná bevételeit. Nemcsak az egész­ségbiztosítóktól származókat, hanem azokat sem, amelyeket a rendelőben fizettet meg a beteggel, hiszen az igazolások kiállítása, infúziókbeadása stb. pénzbekerül. Az egészségügy is biznisz. Vannak, akik úgy vélik, szán­dékosan fikázzák a magánor­vosi szférát, azért, hogy azok a bizonyos hírhedt„cápák” megkaparintsák, felvásárol­ják az anyagi nehézségekkel küszködő rendelőket...

Next

/
Oldalképek
Tartalom