Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-10 / 34. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 10. Kertészkedő 17 Hajelét látjuk annak, hogy kertünkben hívatlan látogatók jártak, először próbáljuk megelőzni a további kártételeket Védekezés a vadkárok ellen (Képarchívum) A téli időszakban a táplálékhiány sok állatot csalogat az erdő közeli telkekre, megművelt területekre. Többféle állatbarát módszer létezik arra, hogy értékeinket megvédjük. TALLÓZÓ A vadkár kifejezés többféle kártípust foglal magában, amik általában jellemzőek egy-egy fajra. Lehetséges kárformák A taposási kár a szarvasnál és a dámnál a szántóföldi kultúrákban ölthet jelentős méreteket. Mindkét faj a kritikus őszi és téli időszakban jellemzően nagy csapatokba tömörül, így az őszi vetésű gabonák, repce taposási kára igen jelentős lehet. A vaddisznó túráskárt okozhat. Elsősorban a kukoricát látogatja a vetéstől a kédeveles állapotig. Szőlő- és gyümölcsoltványok rügyeinek megrágása a nyugalmi periódusban általános kárforma (őz, szarvas, muflon, dám), különösen az őz válogató, csipegető táplálkozásformája káros. A táplálék kikaparása a szarvas és a dám kártétele. Elsősorban a takarmányrépánál, cukorrépánál és burgonyánál fordul elő ez a kárkép. Hántáskárt, vagyis kéreghántást, -rágást kérődző vadfajaink okozhatnak. Elsősorban a si- makérgű fákat hántják, általában vékonyrudas, rudas korban. A gyümölcsfák törzsének megrágása a mezei nyúl legjelentősebb kártétele, elsősorban fiatal alma- és körteültetvényekben. Különösen erős téli hidegekben, nagy hóban okozhat óriási károkat a mezei nyúl azzal, hogy a gyümölcsfa törzsén a fa háncsrétegét - részben vagy egészen - körberágja. Védekezési lehetőségek Leggyakoribb, és egyben a legismertebb módja a vadkár elleni védekezésnek a kerítés. A kerítés készülhet huzalból, fonatból, paneles elemekből, deszkából stb. Fontos szempont a létesítése során, hogy a magassági és stabilitási követelményeknek megfeleljen. A szarvas kártétele ellen 220-250 cm magas kerítést kell építeni, dám esetében legalább 200-220 cm-es, őz esetében minimum 150 cm-es a kívánatos magasság. Olyan területeken, ahol apróvad (pl. gyümölcsösben mezei, ill. üregi nyúl) kártételével is számolni kell, a nagyvadas kerítéseket - a téli hómagasság figyelembevételével - legalább 80 cm-es magasságban sűrű 5-8 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészítem. Vaddisznó és üregi nyúl ellen a kerítésfonatot alul legalább 10 cm-re a földbe kell süllyeszteni. Helyi védekezésként, kisebb állatok ellen gyümölcsfáinkat külön is körülvehetjük műanyag- vagy drótfonattal. A kerítés védőhatását fokozni lehet az ún. szemöldökfa alkalmazásával, amely jobban láthatóvá teszi a vad számára és nem kísérli meg a kerítés átugrását. A kerítéssel védett terület ne legyen kisebb, mint 2 ha (ökonómiai korlát), és nagyobb, mint 10-20 ha (ökológiai korlát). A kerítések felállítása nagy körültekintést igényel; a sok kerítés rontja a vad élőhelyi feltételeit, gátolja a természetes migrációt, csökkenti az erdők közjóléti értékét, és a felvehető táplálék összetétele is megváltozik. Villanypásztorok esetén szükséges lehet speciális napelemek és akkumulátorok alkalmazása, ami hálózati áramellátás hiánya estén is biztosítani tudják a megfelelő feszültséget a rendszerben. A legmodernebb berendezéseknél fix, földbe állított oszlopokra csak ritkán van szükség. Áz áram vezetésére 6-8 szál nagy szakítószüárdságú, korróziómentes acélhuzal szolgál, ami gondos visszabontás után többszörösen felhasználható. A nyomvonal folyamatos gyommentességét biztosítani kell az üzembiztos működéshez. Érdemes az akkumulátort egy nem látható, nehezen hozzáférhető részen elhelyezni. Hanghatás elérésére önműködő karbidágyúk használatosak, amelyek éles hangja riasztólag hat a vadakra. Egy fényérzékeny elektromos automata az esti sötétedéskor bekapcsolja a szerkezetet, és az rendszeresen, vagy mozgásra villámfény erősséggel villan, és hozzá robbanó hangot is ad. A gyakorlatban a kultúrnövény táblája szélére elhelyezett drótzsinegre felkötött üres - egymást elérő, ezért zörgő - alumínium dobozok, villogó tükörcserepek, színes műanyag zsinegek stb. használata az elterjedt. Ezek azonban csak akkor érik el a kívánt hatást, ha a telepítő rendszeresen cserélgeti őket (pl. a különböző táblák között). A vad ugyanis pár napon belül megszokja őket. A vadriasztó vegyszerekkel szembeni elsődleges követelmény, hogy biztos, tartós riasztó hatásúak legyenek, mindemellett a megvédendő kultúrát, embert, állatot ne veszélyeztessék. Olyan anyagot érdemes választani, amit a vad nem szokhat meg. A biológiai-kémiai védekezést érdemes kombináltan használni a mechanikai távoltartással. Mit tehetünk vadkár esetén? Amennyiben jelét látjuk, hogy kertünkben hívatlan látogatók jártak, először próbáljuk megelőzni a további kártételeket. A sérült növényekről pedig döntsük el, hogy még megmenthe- tőek-e, érdemes-e ápolásukkal fáradoznunk. A nyúl gyakorta rágja körbe a teljes kérget, károsítva alatta a háncsot is. Ez borzasztóan rossz szokása, mert ha függőlegesen rágna pár csíkot a kéregbe, azt a növény viszonylag hamar kiheverné, ám a körbe- rágott (már az 50 százalékban körberágott kéreg is) gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Ennek oka, hogy a fa és háncssejtek, illetve az ezekből kialakult „csövek” - melyek a vizet és a tápanyagokat szállítják - függőleges irányban futnak. Ha néhány megsemmisül közülük, a többi átveszi a szerepüket, de egy gyűrűszerűén körberágott törzsnél minden ilyen összeköttetés megszakad a gyökér és a lombkorona között. Ha a rágás a törzs kerületének kevesebb, mint a felét érinti, általában még megmenthető a növény. Kérdés, hogy érdemes-e, mert a fejlődése évekre visszaeshet azért, mert e sérülés regenerálására koncentrál a növény. Fiatal gyümölcsfák esetében ezért lehet, hogy érdemesebb újat ültetni, értékes dísznövényeknél értelemszerűen próbáljuk menteni a menthetőt, idősebb fáknál, ha az árnyékolás fontosabb szerepe a növénynek kertünkben, mint hogy mennyi termést hoz, akkor is inkább ápoljuk. Az ápolás sorrendje A rágási felületet tisztítsuk meg és a szálkás részeket is vágjuk egyenesre. Ennek lényege, hogy a szálkásan hagyott sérüléseken megáll a víz, további kórokozók is bejuthatnak a növénybe. Amint ezzel végeztünk zárjuk le a sebet. Erre régen kátrányt használtak, ami jó vízzáró anyag, viszonylag flexibilis is, tehát követi a növény növekedését, nyáron lágyabb. Ma már számos faseb kezelő anyag kapható erre a célra, me-* lyek sokkaljobbak a kátránynál. Köztük a méhviasz tartalmú szerek, melyekkel ha bekenjük a sérült részt, az gondoskodik arról, hogy ne száradjon ki a még élő rész, de víz se érje kívülről. Fertőtlenít is, így kórokozók sem juthatnak be, sőt némi vízhajtásgátló-anyagot is tartalmaz. Ez előnyös, mert a sérülések környezetében gyakoriak a vízhajtások, melyek a törzsön semmire nem jók, csak hátráltatják a növény lombko- ronai ágainak ellátását. Ha a lombozatban volt a rágás (törpe alanyú fák esetén jellemző, ahol az őz elér a vázágakig), ott érdemes egykét vízhajtást hagyni abból a célból, hogy a rágás miatt eltávolított ágak helyett azokból neveljünk majd újra termő ágakat. De mindig csak egy-két ilyet hagyjunk meg, mert a sok vízhajtás konkurál egymással, és ha sok marad belőlük, akkor egyik sem fejlődik majd jól. Tavasszal és nyáron a sérült növények öntözésére fokozottabban ügyeljünk, hiszen a kéregsérülés miatt egyszerre csak kevesebb víz felvételére képes a növény. A rügyrágás, vagy vékonyabb vessző rágása esetén metszőollóval egyszerűen távolítsuk el a sérült részt. Ha a metszési felület ármérője nagyobb, mint 3 centiméter, akkor mindenképp kenjük be sebkezelő anyaggal. A téli kénes lemosó permetezések elsősorban a gombás betegségek ellen jók. A kórokozók áttelelő formáit ezzel jócskán megtizedelhetjük, így a vegetációs időben kevesebb növényvédelmi problémánk lesz. Vadkártétel esetén is érdemes a kénes lemosó permetezéseket elvégezni. Egyrészt azért, mert a növény sérüléseit ezzel fertőtleníthetjük, másrészt a már említett gomba-áttelelési esélyek csökkentése végett, harmadrészt pedig, mert e kénes szerek igen intenzív szagúak, így a kezelt területet egy ideig elkerülik a vadak. Ha tapadást fokozó adalékot is teszünk a szer kijuttatásakor a permetezőbe, akkor az még csapadék esetén is sokáig a kérgen marad. Ez pedig kellemetlen ízű, ha rágni kezdi az állat. Ez persze garanciát nem jelent, hiszen ha nagyon éhes, és nem talál jobbat, akkor hamar átrágja a kellemetlenné ízesített kéregrészt az állat. Összességében a megelőzés jobb, mint a már rágott növények megmentésén fáradozni, de ha van remény, akkor a gyógyítás sem lehetetlen feladat. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony február 8-án Komárom február 8-án Rimaszombat február 8-án Zseliz február 2-án Losonc február 4-én Szepsi február 8-án Kassa február 8-án sárgarépa 1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 1 euró/kg 0,65 euró/kg 0,60-1 euró/kg 0,50 euró/kg petrezselyem 1,80-2 euró/kg 1,10 euró/kg 2,10 euró/kg 1,80 euró/kg 1,25 euró/kg 0,50-1,70 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,30-0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,70 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,25-0,38 euró/kg 0,20 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/6 euró/kg 0,50/4 euró/kg 0,80/6 euró/kg 0,50/5,50 euró/kg 0,50-0,70/3,7(M,50 euró/kg 0,55/5 euró/kg 0,30/3,60 euró/kg paprika 1,30-3 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg 1,40-2,50 euró/kg 2,89 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg X 2,50 euró/kg X 2,25 euró/kg 1,10-1,60 euró/kg 2,29 euró/kg zeller 1 euró/kg 0,50 euró/db 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,30-1,50 euró/kg 1 euró/kg alma/körte 0,80-1,50/1,70-2,50 euró/kg 0,60-0,80/x euró/kg 1,50-1,90/2,50 euró/kg 1/x euró/kg 0,90-1/1,50 euró/kg 1/0,75-1,60 euró/kg 0,79/1,19 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/db 0,11-0,14 euró/db 0,10 euró/db 0,12 euró/db kel/káposzta 1/0,50 euró/kg 0,50/0,30 euró/kg 0,90/0,60 euró/kg x/0,50 euró/kg 0,65/0,30-0,50 euró/kg 1,20/0,20-0,55 euró/kg 0,65/0,30 euró/kg karfiol/karalábé 1,50-2,20/0,60 euró/db x/0,60 euró/kg 2,30 euró/kg/0,50 euró/db x/0,50 euró/db x/0,50 euró/db 1,70/0,65 euró/db' x/0,55 euró/kg dióbél/méz/mák 6-10/4-6/4,20 euró/kg 6/5,50-6,50/3,5(M euró/kg 7/5,20/3 euró/kg 5/6/5 euró/kg x/5-5,50/x euró/kg 5/4,50/4 euró/kg 8/5-10/3,30 euró/kg uborka/sütőtök/savanyú káposzta 2/1/1 euró/kg x/0,60/1 euró/kg 1,30/1,40/1 euró/kg X 1,95/x/l euró/kg 2/x/l euró/kg 2,20/0,60/0,55 euró/kg
