Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-10 / 34. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 10. www.ujszo.com Szóváltás Kroes és Navracsics között az EP-meghallgatáson - Budapest kész együttműködni az Európa Tanáccsal Magyarország elítélésére készül az Európai Parlament A szakszervezetek szerint a hellének szemében az IMF, az EU és az EKB a rettegés szinonimájává vált Görögország egy feneketlen hordó Athén: sztrájkolnak a szemetesek is, a kukabúvárok örömére (TASR/AP-felvétel) Szövetségeseivel tanácskozik az USA Könyörtelen leszámolás tói, mert az ügy jelenleg a bíró­ság előtt van. Neelie Kroes arra figyelmez­tetett: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési té­tellel fenyegetik, akkor az ön­cenzúrához vezethet, akár bün­tetések kiszabása nélkül is. Kroes súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt, s ismételten fel­szólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Eu­rópa Tanácstól arról, hogy a ma­gyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Ta­nács ajánlásait. (MTI, ű) zás: Athén sorsa megpecsételő­dött, miközben eurómilliárdok folytak el a semmibe. „Úgy tűnik, senki sem képes talpra ál­lítani Görögországot, annál többen vannak viszont azok, akik hozzájárulnak a kivérezte- téséhez. Elsősorban maguk a görögök: a tehetősek állítólag 200 milliárd eurót síboltak kül­földre az utóbb hónapokban. Ennek híre ment, így azután a pánik átterjedt a kispénzű réte­gekre is”-írta a lap. Frank Bethmann, a ZDF tele­vízió tőzsdei szakértője egyszerű választ adott arra, mi­ért az időhúzás az athéni színjá­ték egyetlen célja. Fontos dá­tum lesz április 22., a francia­országi elnökválasztás első fordulója., A hivatalban lévő ál­lamfő, Nicolas Sarkozy min­denképpen el akarja kerülni, hogy e sorsdöntő napra árnyé­kot vessen egy görög állam­csőd. Ám a választás után Athén csődöt fog jelenteni” - vélekedett Bethmann. Szerinte ahhoz, hogy Görögország ál­lamadóssága ne növekedjen tovább, tehát a jelenlegi szinten maradjon, a görög gazdaság­nak évi 10 százalékos növeke­dést kellene produkálnia, még­hozzá évről évre, ebben viszont senki nem hisz. (MTI, TASR, ú) Kinyírták Garzon bírót Madrid. A madridi legfel­sőbb bíróság 11 évre eltil­totta hivatása gyakorlásá­tól Baltasar Garzon vizsgá­lóbírót, aki nagy hírnévre tett szert az emberi jogok megsértői ellen vívott több évtizedes küzdelme révén. A tegnap kihirdetett ítélet szerint Garzon törvényte­len módszereket alkalma­zott, amikor lehallgattatta egy korrupciós botrányban érintett gyanúsítottak és ügyvédeik bizalmas be­szélgetéseit. A nagyszabá­sú korrupciós ügyben a kormányzó Néppárt több politikusa érintett. Egy má­sik per is zajlik ellene, ame­lyet két szélsőjobboldali szervezet kezdeményezett, mert az 1977-es amnesz­tiarendelet dacára vizsgá­latot indított a Franco-kor- szakban elkövetett bűncse­lekmények felderítésére. Garzon népszerűsége rocksztárokéval veteke­dett, miután 1998-ban si­került elérnie Augusto Pi­nochet volt chilei diktátor őrizetbe vételét Angliában. A tegnapi verdikt való­színűleg véget vet Garzon pályafutásának. (MTI) ■cunH Igen az új kormányra Bukarest. Megszavazta tegnap a román parlament az új kormányt, amelyet Mihai Rázván Ungureanu volt hírszerzési főnök ve­zet. Az ellenzéki pártok tá­vol maradtak a szavazás­tól. A kormányt ugyanaz a parlamenti többség támo­gatja, amely a hétfőn le­mondott Emil Boc kabinet­je mögött is állt. A kabinet­ben helyet kapnak az RM- DSZ és a független hon­atyákat tömörítő UNPR miniszterei is. (MTI) Egyezkedés a tálibokkal Washington. Az USA fel akaqa gyorsítani a tálibok­kal folytatott „kényes” tár­gyalásokat, hogy a májusi NATO-csúcson már „ko­moly béketárgyalásokról” tudjonbeszámolni-közölte amerikai illetékesekre hi­vatkozva a Reuters. Ennek érdekében azonban számos engedményt kellene tennie aFehérHáznak. (MTI) Régóta célpont volt Iszlámábád. Pilóta nél­küli amerikai repülőgép támadásában tegnap meg­halt Badar Manszúr, az al- Kaida pakisztáni hadmű­veleti főnöke - közölte a pa­kisztánihírszerzés. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A magyarországi jogalkotási folyamattal kapcso­latos állásfoglalásról való szava­zás is szerepel az Európai Parla­ment jövő heti strasbourgi ülé­sének napirendjén. Erről tegnap döntött az EP házbizottsága. A tervek szerint a jövő szer­dán kerülhet sorra a „közel­múltbeli magyarországi politi­kai fejlemények” témájában ad­dig beadott indítványról - eset­leg indítványokról - való dön­téshozatal. A liberális és a zöld­párti frakció korábban már szor­galmazta olyan eljárás megindí­tását Magyarország ellen, amely kimondaná, hogy az országban Athén/Brüsszel. Miközben egyre több szakértő tart­ja fölöslegesnek a tár­gyalásokat a görög kor­mánnyal, Athénban a szakszervezetek tegnap hajnalban újabb általá­nos sztrájkot hirdettek arra a hírre reagálva, hogy a kabinet újabb megszorító intézkedése­ket kénytelen bevezetni. ÖSSZEFOGLALÓ Görögország további 15 na­pot kapott arra az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) alkot­ta trojkától, hogy megtalálja 300 millió euró megtakarításának forrását az újabb mentőcsoma­gért cserébe - közölte tegnap hajnalban egy kormánytisztvi­selő. Athén a 130 milliárd eurós új mentőcsomagért cserébe vál­lalta, az idei költségvetésben megtakarít 3,3 milliárd eurót, ami a GDP 1,5 százaléka. A kor­mánykoalíció pártvezetői a teg­nap hajnalba nyúló tanácskozá­sukon minden megszorító elemben megállapodtak, kivéve a nyugdíjkifizetésekét, amely­nek 300 millió eurót kell kiten­KOKES JÁNOS Prága. Két évtizedes társa­dalmi-politikai viták és négy si­kertelen kísérlet után a cseh parlament szerdán úgy dön­tött, hogy módosítja az ország alkotmányát: ezentúl nem a parlament két háza, hanem közvetlenül a lakosság fogja megválasztani a köztársasági elnököt. A most jóváhagyott elképze­lés szerint a választás kétfordu­lós lesz, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. Az el­ső forduló után két hét múlva veszélybe kerültek az uniós alapértékek. A magyar néppárti EP-képviselőcsoport nyilatko­zatban ítélte el, hogy a szocialis­ta, a liberális, a zöldpárti és a kommunista frakció ragaszko­dik a Magyarországot elmarasz­taló határozat megszavazásá­hoz, mielőtt a magyar kormány és az EB közötti egyeztetések le­zárultak volna. Rövid szóváltás alakult ki Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettes és Neelie Kroes EB-alelnök között tegnap a ma­gyar jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallga­táson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kor­nie. Lukasz Papadémosz kor­mányfő ezután, rögtön hajnal­ban tárgyalt a trojka képviselői­vel, de hírügynökségi jelentések szerint ez a megbeszélés ered­ménytelenül zárult. Az eredeti feltételek szerint a pártvezetőknek csütörtökig meg kellett volna állapodniuk a meg­szorításokban, mert tegnap es­tére Brüsszelbe összehívták az eurózóna pénzügyminisztereit, hogy döntsenek a mentőcso­megtartandó második körbe jutott két jelölt közül pedig az nyer, aki egyszerű többséget szerez. Az államfőjelölt-állí- táshoz minden cseh állampol­gárnak joga lesz. Ennek feltéte­le egy petíció, legalább 50 ezer támogatóval. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat legalább 20 képviselő vagy legalább tíz szenátor is. Az elnökválasztást a szenátus elnöke hirdeti ki, legkésőbb kilencven nappal az esemény előtt. Jirí Pospíšil igazságügyi miniszter szerint az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta (1993) ez a legnagyobb alkotmányos vál­tozás a jogrendszerben. Eddig a pártok sem igen mány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosítása­inak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfo­gadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navra­csics igennel válaszolt, hozzáté­ve: csak akkor, ha ezek az ajánlá­sok nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányos­sággal. Kroes erre - számos kép­viselő tetszésnyilvánítása mel­lett - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit Navra­csics korábban négyszemközt mondott neki. Navracsics ez­után jelezte: ő a magyar alkot­mányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni magról. A kora esti hírek szerint a görög pártok az utolsó pilla­natban kompromisszumra ju­tottak, de lapzártáig nem volt vi­lágos, hogy azt az eurózóna pénzügyminiszterei kielégítő­nek tartják-e. Az említett 300 millió eurós további megtakarítás a nyugdí­jak összértékére vonatkozik, érinti az állami és a magán­nyugdíjpénztárakat is, de Gö­rögországban a legtöbb magán­erőltették a változást, mert a parlamenti államfőválasztás a pártok számára jóval nagyobb teret biztosít a kulisszák mö­götti alkudozásokra. Václav Klaus jelenlegi elnök, akinek második ötéves mandátuma 2013 március 7-én jár le, ko­rábban végzetes hibának mi­nősítette a közvetlen elnökvá­lasztás bevezetését. Ami még lényeges: az elnöki jogkörök lényegesen nem mó­dosultak. Csehország nem lesz elnöki köztársaság, ahogy azt néhányan tudni vélték. Egyes körök az elnökválasztás kap­csán a szenátus jogköreit is megerősítették volna, de ez vé­gül is nem került napirendre. ezt a fenntartását, egyébként nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellenté­tes ajánlásokat tesz. Ami az EB által kifogásolt ma­gyar jogszabályokat illeti, Nav­racsics előzőleg egyebek közt elmondta: az adatvédelmi ható­ság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a mó­dosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pe­dig kompromisszumos javaslat­tal él a magyar fél. A Klubrádiót illetően azt kérte, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyüvánítás­nyugdíjpénztár kifizetéseit is az állam garantálja. A szocialista párt szóvivője közölte, sikerült megállapodni abban, hogy 22 százalékkal csökkentik a mini­málbért a 25 év felettiek, és 30 százalékkal a 25 év alattiak szá­mára. Eddig ez a terület volt a legnagyobb akadálya a megál­lapodásnak. A német Die Welt szerint a görög kormánnyal folyó tárgya­lások egyedüli célja az időhú­ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az USA reméli, a közeljövőben meg tud álla­podni nemzetközi partnereivel abban, hogy melyek legyenek a következő lépések a Szíriái la­kosság elleni erőszak megállítá­sa érdekében, és ezek között valószínűleg szerepel majd a humanitárius segítségnyújtás - közölte a Fehér Ház. Jay Carney szóvivő szerint az említett tár­gyalásokra meghívják a Szíriái ellenzéki nemzeti tanácsot is. A hét végén az ENSZ BT-ben Oroszország és Kína kettős vétó­ja miatt megbukott a szíriai re­zsim elleni határozattervezet. Washingtonban azóta élénk vita folyik a továbblépés és a szank­ciók szigorításának lehetőségei­ről. A Fehér Ház továbbra is azt hangsúlyozta, „aktívan” nem foglalkozik a katonai beavatko­zásgondolatával. A szíriai rezsim könyörtele­nül leszámol a harcokban meg­sérült ellenzékiekkel és azokkal az orvosokkal, akik ellátják őket - erről számolt be az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szerve­zet legfrissebb jelentésében. Az eddigi 7 ezer halálos áldozat között négyszáz a gyermek. Bassár el-Aszad elnök elnyomó rendszere a sérülteket és az őket ellátó orvosokat és ápoló sze­mélyzetet különösen üldözi, le­tartóztatással és a titkosszolgá­latok kínzásaival kell szembe­nézniük. (MTI,ú) Klaus utódjáról már nem a parlament dönt - fanyalognak a pártok Közvetlenül a lakosság dönthet

Next

/
Oldalképek
Tartalom