Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-01 / 26. szám, szerda
20 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com ATECHBOX magazin felmérése Az év legjobbjai ÚJ SZÓ-HÍR Kihirdették a 2011 legjobbjainak listáját. A TECH- BOX magazin immár hatodik éve rendezi meg a független felmérést, melyben az olvasók szavazhatnak. Idén öszszesen hat kategóriában hirdették ki a győztest, így kiderült, hogy az 5087 szavazó véleménye alapján melyik lett 2011 legjobb szolgáltatója, táblagépe, okostelefonja, televíziója, notebookja és fényképezőgépe, (szí) TECH BOX 2011 - AZ ÉV LEGJOBBJAI 2011 LEGJOBB SZOLGÁLTATÓJA helyezés név szavazat százalék 1. 02 3103 61% 2. Orange 925 18% 3. Telekom 641 13% 4. FunFón 279 5% 5. Tesco mobile 94 2% 6. UPC 32 1% 2011 LEGJOBB OKOSTELEFONJA helyezés név szavazat százalék 1. Samsung Galaxy S II 1904 38% 2. Apple iPhone 4S 1043 21% 3. HTC Sensation XE 862 17% 4. Sony Ericsson Xperia Arc S 557 11% 5. Nokia N9 480 10% 6. LG Optimus 137 3% 2011 LEGJOBB TÁBLAGÉPE helyezés név szavazat százalék 1. Apple iPad 2 1733 37% 2. Samsung Galaxy Tab 10.1 1696 34% 3. Asus Eee Pad Transformer 778 16% 4. HTC Flyer 352 7% 5. Lenovo IdeaPad K1 219 5% 6. Acer Iconae Tab A500 148 3% 2011 LEGJOBB FÉNYKÉPEZŐGÉPE helyezés név szavazat százalék 1. Canon EOS 60D 1678 34% 2. Nikon D5100 1541 31% 3. Panasonic Lumix DMC-G3 561 11% 4. Olympus PEN E-P3 484 10% 5. Sony NEX-7 392 8% 6. Samsung NX200 295 6% 2011 LEGJOBB TELEVÍZIÓJA helyezés név szavazat százalék !■ Samsung 3D LED D8000 2380 48% 2. Panasonic TX-P50VT30 751 15% 3. Sony BRAVIA KDL-55HX920 695 14% 4. LG 55LW650S Cinema 3D TV 518 11% 5. Philips Cinema 21:9 3D 396 8% 6. Bose VideoWave 188 4% 2011 LEGJOBB NOTEBOOKJA helyezés név szavazat százalék 1. Apple MacBook Air 1524 31% 2. ASUS ZENBOOK UX31 1087 22% 3. Lenovo IdeaPad U300s 806 16% 4. Sony Vaío Z (VPCZ21V9E) 634 13% 5. Dell XSP 14Z 507 10% 6. Samsung 900X3A 370 8% Samsung Galaxy Sll-a legjobb okostelefon 2011-ben (Képarchívum Az elmúlt pár évben a Kodak fő bevételi forrását már a szabadalmak licencdíjai jelentették Az utolsó Kodak-pillanat A világ egyik leghíresebb reklámszlogenjeként ismert Kodak-pillanat véget ért (Képarchívum Miután fél éven keresztül hiába próbálta eladni kétmilliárd dollár értékűre becsült szabadalomcsomagját, a készpénztartaléka pedig elfogyott, a fotózás világában több mint száz évig megkerülhetetlen Kodak (hivatalos nevén Eastman Kodak Company) csődvédelmet kért az amerikai hatóságoktól. ÖSSZEFOGLALÓ A csúcsidőben 90 dollár felett járt, de még a kétezres évek elején is 60 dollár körül ingadozó részvényárfolyam most 36 centen vegetál. A világ egyik leghíresebb reklámszlogenjeként ismert Kodak-pillanat véget ért. A Kodak hosszú tündöklése és gyors bukása intő jel minden technológiai cég számára: nincs az a nyomasztó piaci fölény, amit ne lehetne gyorsan lenullázni néhány rossz döntéssel. Miután a cégalapító George Eastman feltalálta a filmtekercset, és összebarkácsolta az első hozzávaló kamerát, a fotózás hirtelen a tömegek számára is elérhető hobbivá vált a drága és bonyolult gépek és előhívási folyamatok után. A Kodak gyakorlatilag egymaga teremtette meg a nagyközönségnek szánt fényképezőgépek piacát az 1900-ban bemutatkozott Brownie kamerával. Az egydolláros gépből 25 milliót adtak el, a hozzá való 15 centes filmtekercsből megszámlálhatatlanul sokat. A cég száz éven át uralta a fényképezőgépek, és a hozzájuk való filmek piacát, és élen járt a technológiai fejlesztésekben is. 1935-ben piacra dobta az első színes filmet, a KodaChrome-ot, egy évvel később az első házi használatra szánt, mozgóképet rögzítő kamerát, a Cine-Kodakot, az ötvenes években pedig az első igazán kompakt, zsebben elférő fényképezőgépeket, a Star- maticot, majd az Instamaticot- ezekből már 85 millió fogyott világszerte. Minden egyes újítás menetrendszerűen letarolta a piacot, és hiába erőlködtek a konkurensek - főként a Nikon, az Agfa és a Fuji -, a Kodak megállíthatatlan volt. A hetvenes években az Amerikában eladott fényképezőgépek 85, a filmtekercsek 90 százaléka Kodak volt, Armstrongék is Kodak filmre készítették az első fotókat a Holdon. 1975-ben a cég egyik mérnöke bemutatta a világ első digitális kameráját. A kenyérpirító méretű, ormótlan szerkezet egy tized megapixel méretű, fekete-fehér kép felvételére volt képes, az adatokat egy magnókazetta mágnesszalagjára rögzítette, ehhez képenként 23 másodpercre volt szükség, a fotók megtekintéséhez pedig egy direkt erre a célra épített kazettás lejátszóra. A cégvezetés látta a potenciált az új technológiában, de attól tartott, hogy a digitális gépek elterjedése rosszat tenne a busás haszonnal futó filmtekercsbiznisznek, ezért félretették a találmányt, és a cég első digitális gépét, a Kodak DCS 420-at csak közel húsz évvel később dobták piacra. A kihagyott ziccer ellenére a digitális gépek forradalmához gyorsan fel tudott zárkózni a cég, a kétezres évek elejére piacvezetővé válva Amerikában. Ennek azonban nagy ára volt: a távol-keleti konkurenciával folytatott árháborúban addig mentek, míg minden egyes gépet 60 dollár veszteséggel adtak- és a digitális világban nem működött a régi jó trükk, hogy az olcsón adott gép veszteségét sokszorosan ellensúlyozza a drága film. Az újításokat (mint a közvetlenül a nyomtatóra csatlakozást lehetővé tevő dokkoló) a vetélytársak hamar lemásolták, az analóg gépek és a filmtekercsek pedig pár év alatt szinte nyomtalanul kipusztultak. 2003-ban a Kodak végleg leállt az analóg gépekkel, 13 gyárát zártak be és 47 ezer embert rúgtak ki. A filmtekercsek jelentette aranybánya pótlására a cég belevágott a nyomtatók és a hozzá való festékpatronok gyártásába. A stratégia itt az olcsó patronokra épült, de nem igazán sikerült szóhoz jutniuk a Hewlett-Packard, a Canon és az Epson mellett. A digitális versenyben lassan elkezdtek lemaradni, ráadásul az okostelefonok elterjedésével a fényképezőgép önálló eszközből elkezdett átalakulni a telefon egyik pluszfunkciójává. A Kodak körül vészesen elkezdett fogyni a levegő. Az elmúlt pár évben a Kodak fő bevételi forrását már az ezer, képrögzítéssel kapcsolatos szabadalma által termelt licencdíjak jelentették, ezek 2003 óta több mint 3 milliárd dollárt hoztak, és jelenleg is zajlik egy-egy szabadalmi per az Apple, a HTC és a Samsung ellen (az LG-vel peren kívül megegyeztek 838 millió dolláros kártérítésben). A Kodak történetének talán utolsó fejezete most arról szól, hogy ki tudja megszerezni minél olcsóbban az aranyat érő szabadalomportfóli- ót, aminek a bevételéből, és a Citigrouptól kapott egymilliárdos kölcsönből próbálja kifizetni a hitelezőit, (i) Sok felhasználó szerint az új mechanizmus katasztrofális hatással lehet a szólásszabadságra Országos szintű cenzúrát vezet be a Twitter ÖSSZEFOGLALÓ Szelektív cenzúrát vezet be a Twitter mikroblogszolgálta- tó. A cég az egyes országok által érzékenynek vélt témákat ki tudja tiltani az adott országban megtekinthető hírfolyamból - adta hírül a BBC online kiadása. Korábban csak a teljes Twitter forgalomból tudott kitiltani üzeneteket az amerikai cég, mostantól kezdve azonban finomabb szűrési lehetőségeket vezet be. Az új rendszerben a szolgáltató országok szerint határozhatja meg, hogy mely bejegyzések ne jelenjenek meg az adott országból érkező felhasználók számára. A fejlesztés annak a jele, hogy a Twitter figyelme egyre inkább a nemzetközi piac felé fordul. Céges blogján a Twitter A Twitter és a Facebook központi szerepet játszott az arab tavasz eseményeiben és a 2011-es londoni zavargásokban is (Képarchívum) vezetése azzal indokolta az újfajta cenzúramechanizmust, hogy olyan országokban is jelen van, ahol a szólásszabadságot máshogy értelmezik. Példaként Németországot és Franciaországot említi a szöveg, ahol a náci elveket támogató tartalmakat tiltják. „Egyelőre még nem éltünk ezzel a lehetőséggel, ám amikor el kell majd rejtenünk egy bejegyzést egy ország netezői elől, akkor azt egyértelműen jelezni fogjuk a felhasználónak” - ígérte a netezőknek a Twitter. A bejelentés ellen számos felhasználó tiltakozott, akik szerint az új mechanizmus katasztrofális hatással lehet a szólásszabadságra. A Twitter és a Facebook központi - igaz vitatott - szerepet játszott az arab tavasz eseményeiben és a 2011-es londoni zavargásokban is - írja a BBC. A százmilliónál is több felhasználóval rendelkező szolgáltatásnak a helyi jogszabályokat és a szólásszabadságot figyelembe véve kellett működnie. A Twitter még így sem tudta minden országban megverni a lábát, például Kínában be van tiltva a szolgáltatás, és egy Weibo nevű helyi mikroblogot használnak helyette, (o)
