Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-08 / 32. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com A házavatón vagy százhúszat! vettek részt (Horváth Géza felvétele) Önerőből, saját pénzükből hozták tető alá Új közösségi helyiség a Magyar Házban ÚJ SZÓ-HÍR Zselíz. Két évvel ezelőtt határozta el néhány zselízi fiatal, hogy befejezi az egy évtizede félbehagyott Magyar Ház közösségi helyiségének építési munkálatait. Mivel állami forrásokra nem számíthattak, önerőből, saját pénzükből, hozták tető alá a létesítményt. „Volt, aki naivnak, volt, aki vakmerőnek hitt bennünket. Mi csak merészek voltunk. Meglepődtünk, hogy az általunk kibocsátott téglajegyek oly mértékű összefogást váltottak ki a lakosok és a városka vállalkozói körében, amilyenre gondolni sem mertünk” - mondta a szombati ünnepélyes házszentelőn Melczer Gábor, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke. A Magyar Ház célja, eszmeiségét és működési feltételeit alapszabályban foglalták össze, az okirat aláírásával szövetséget kötött a Csemadok, az MKP, a Via Nova ifjúsági csoport, a Rákóczi Baráti Társaság, az óvoda és a Zselízi Hangok Polgári Társulás tagjai. A fenntartók remélik, az idei év is a gyarapodás és az építkezés időszaka lesz. Terveik közt szerepel a terasz talajának burkolása és egy játszótér kialakítása. Az átadási ünnepségen megjelent Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete is, aki a közösségépítés fontosságát emelte ki. (áb) Ötvennégy galambot állítottak ki (A szerző felvétele Belgiumból indult, világszerte elterjedt a sport Postagalamb-kiállítást szerveztek Dunamocson MIR1ÁK FERENC Dunamocs. A helyi Postagalamb Egyesület első alkalommal rendezett kiállítást. A helyi galambászok mellett gútai, komáromi, megyercsi, ógyallai tenyésztők is képviseltették magukat, mintegy 54 postagalambbal. A postagalambtartás 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyorsröptűek és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi később egész Európában ismertté vált. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Föderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít. Azok a galambok, melyek röptetésen vesznek részt, gyűrűt kapnak a lábukra. Amikor a galambok visszatérnek a repülésből, rögzíteni kell az adatokat. Az évek során persze a postagalambsport is fejlődött. Egy pár évvel ezelőtt vezették be az elektronikus rögzítést: a tenyésztő olyan elektronikus műszerrel rendelkezik, amelybe minden olyan galamb számát betáplálták, amely részt vesz a repülésen. Ez a műszer összeköttetésben áll egy antennával. Ezt az antennát a berepülő nyílásban szerelik fel. Amikor a galamb megérkezik, és bemegy a dúcba, elhalad az antennán. A galamb lábára erősített chip jelzést ad a műszernek, amely rögzíti a galamb érkezésének idejét. A rossz időjárás a legnagyobb ellensége a postagalambnak. Párás, ködös időben szinte a föld fölött repülnek, tiszta, száraz időben akár ezer métet magasan is. A hátszelet kihasználva 1800-2000 métert tesznek meg egy perc alatt. A vihar sok postagalambot elpusztít. A győri festőművész olajképein egyetlen ecsetvonás sem látható, spaklival vagy kézzel dolgozott Érzelmek harmóniája a Barta Gyula Galériában Párkány. Csizmadia István győri festőművész alkotásait Magyarországon kívül Ausztriában, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, New Yorkban és Indiában is megcsodálhatta a közönség. Csütörtöktől a párkányi Barta Gyula Galériában láthatják az érdeklődők Csizmadia olajképeit - az utóbbi tíz év termését. GULYÁS ZSUZSANNA A győri születésű művész 1969 óta foglalkozik festészettel. Diplomát a Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán szerzett, majd az Iparművészeti Főiskolán másoddiplomázott. A nyolcvanas években tagja volt a Fiatal Művészek Szövetségének. A Győri Grafikai Műhely alapító tagja. „Nem a realizmust művelem. Képeimben az ember belső érzésvilágát és jellemét szeretném kivetíteni a vászonra. Egy művész számára az igazi kihívás életre kelteni az élettelent. Egész életemben arra törekedtem, hogy értéket és időálló tartalmat teremtsek, de ehhez kitartás, következetesség és néha lemondás is szükséges. Egy érett, kifejlett stílushoz idő kell. Az is fontos, hogy egy művész tudjon megújulni, új erőre kapni. Lassan egy élet tapasztalatát szeretném vásznaimon megjeleníteni” - vallja önmagáról. A párkányi galériában kiállított képeiből sugárzik az életenergia. A női aktok mellett túlsúlyban vannak a fény és szín játékát visszatükröző alkotások. A művészre nagy hatással volt az a néhány hét, amit Indiában töltött. „Á Párkányban kiállított képeimen nem látható egyetlen ecsetvonás sem. Spaklival vagy kézzel vittem fel a festéket” - árulta el lapunknak Csizmadia István. A győri festő a párkányi galériával a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrenden keresztül került kapcsolatba. „A női test izgalmas és kiismerhetetlen szépsége megunhatatlan ihletforrás számomra. Az utóbbi években mégis a kissé elvontabb témák felé fordultam. Kísérletezem a fénnyel és a színekkel, a 3 D-s hatás elérésére törekszem. Párkányban kiállított képeim is ezt tükrözik” - nyüatkozta Csizmadia. Az Érzelmek harmóniája című kiállítás március 2-ig látható a párkányi Barta Gyula Barbie - a festő egyik kedvence, mint mondja: a külső csicsa és a Galériában. belső üresség megtestesítője (Képarchívum) A tehetségkutató résztvevőinek négy éven át folyamatos bemutatkozási lehetőséget kínálnak TAT, azaz a Tehetség a tét V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Két évvel ezelőtt azzal a céllal alakult a gútai székhelyű Cool Club CC polgári társulás, hogy új színfoltot vigyen a hazai magyar kulturális életbe. „Kerestük azt a rést, azt a területet, ahol valami újat tudnunk nyújtani a széles kulturális palettán, és így jött a TAT, azaz a Tehetség a tét projekt ötlete - mondta Kiss György, a társulás elnöke. - Nem titkolt vágyunk, hogy a fiatal amatőr előadók részére biztosítsunk bemutatkozási teret, és segítsük további fejlődésüket. Főleg a kisebb településekre fókuszálunk, ahol kevesebb a lehetőség a tehetségek kibontakoztatására.” Kiss György szerint a TAT abban tér el a többi hasonló projekttől, hogy ők a verseny lezárultával sem hagyják magukra a fiatalokat, hanem négy éven keresztül folyamatosan foglalkoznak velük. A verseny további különlegessége, hogy nem egyének, hanem települések nevezhetnek. „Ezzel azt szerettük volna elérni, hogy egy egész falu, közösség felsorakozzon a tehetséges fiatalok mögött, és az első évfolyam tapasztalatai alapján elmondhatom, bevált a számításunk - magyarázta. - Komoly csapat épült egy-egy versenyző köré, amely a szakmai felkészítés mellett egyéb segítséget is nyújtott, ők varrták a fellépőruhákat, elkészítették a sminket, a frizurát. Az utaztatásukkal járó költségeket pedig az önkormányzatok finanszírozták. Fokozatosan kialakultak a fan-clubok is, és egy-egy forduló helyszínére akár egy busznyi nép is elkísérte a versenyzőket.” A 2011-es gálára, amelyet Gútán rendeztek meg, több mint ötszázan voltak kíváncsiak. A tavalyi első évfolyamba három járás hat települése nevezett, Ipolyszakállos (LV), Madar, Keszegfalva (KN), Tal- lós, Vezekény és Feketenyék (GA). Két kategóriát hirdettek meg a szervezők, az énekes és bemondó kategóriát. Településenként volt egy forduló, ahová mindig más produkcióval kellett készülniük a versenyzőknek, így a versenysorozat végére gazdag repertoárt tudhattak magukénak. Idén öt dunaszerdahelyi járásbeli település - Hodos, Lég, Baka, Padány és Vásárát -, valamint négy komáromi - Csicsó, Lakszakállas, Perbete és Szentpé- ter - csatlakozott a TAT-csa- pathoz. „Míg az első körben benevezett falvakból ebben az évben már a táncosok és a Sztárok kicsiben - tátika kategória versenyzői mutatkozhatnak be, addig az újonnan csatlakozóknak az énekes és bemondó kategóriákkal kell kezdeni. A tavalyi versenyzőink pedig már mint konferansziék kapcsolódnak be a rendezvények levezénylésébe, és fellépnek az előző évfolyam énekesei is” - magyarázta Kiss György. Jövőre szépségversenyt rendeznek, 2014-ben pedig a beugróhoz hasonló improvizációs játékkal lehet majd nevezni. Ez utóbbira már a középkorosztályhoz tartozókat is szívesen várják, míg a többi kategóriában a felső korhatár 24 év. A versenyek fordulóit és a következő fellépések helyszínét a www.coolclubcc.eu honlapon követhetik nyomon az érdeklődők. A tavalyi gútai gálára több mint ötszáz néző érkezett (Borka RolandJelvétele)
