Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)
2012-02-08 / 32. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Film és politika Berlin/Budapest. A holnap kezdődő berlini filmfesztivál rövidfilmes versenyének speciális vetítésén bemutatják a Tarr Béla produceri irányítása alatt készült Magyarország 2011 című filmet. A rövid epizódokból álló, 75 perces alkotást Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós rendezte, Magyarországon a nemrég végződött Filmszemlén volt először látható. A Berlinale sajtóközleménye szerint „a magyarországi politikai események miatt” vetítik le a filmet, amely „esztétikájában is tükrözi a radikális politikai és társadalmi fejleményeket ebben a krízis sújtotta országban”. A közleményben az is szerepel, hogy a vetítést „Tarr Béla vezetésével beszélgetés követi a mai magyar helyzetről”, (juk) Elhunyt Antoni Tápies Barcelona. Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Antoni Tápies világhírű katalán szobrász és festő, a kortárs európai művészet egyik legismertebb alakja. Soha nem tanult képzőművészetet, autodidakta volt. Korai alkotásai Max Ernst, Paul Klee és Joan Miró művészete, valamint a keleti filozófia hatása alatt születtek. Nemzetközi elismerést meglepő kompozíciói hoztak számára. A legjelentősebb múzeumok állították ki munkáit, neve összefonódott a XX. század más jeles művészéivel, így Joan Miróéval és Salvador Daliéval, mellettük őt is a szürrealista irányzathoz sorolták. Franciaországban barátságot kötött Pablo Picassóval. A Franco- rezsim elszánt ellensége volt. Munkásságát több díjjal is elismerték, 2010-ben pedig János Károly spanyol király márki címet adományozott neki. Tápiest az El Mundo című napüap „a XX. század utolsó nagy művészeként” méltatta. (MTI) Béres Attila rendező az első olvasópróbán (Dömötör Ede felvétele) Agnieszka Holland, a világhírű lengyel rendező a hatvannyolcas események hőséről forgat filmet Három este Jan Palachhal Agnieszka Holland szerint a forgatókönyv minden epizódja valósághű (Képarchívum) Szerelem Németországban, Megölni egy papot, Korczak, Európa, Európa, Olivier, Olivier. Agnieszka Holland, a Franciaországban élő lengyel filmrendező továbbra sem ódzkodik a politikai témáktól. A többszörös Oscar-jelölt készülő alkotásával Jan Palachnak, a huszonegy éves korában meghalt prágai egyetemistának állít emléket. SZABÓ G. LÁSZLÓ Jan Palach 1969. január 16-án a Vencel-téren végső lépésre szánta el magát, így tiltakozva a szovjetek bevonulása és a kommunista diktatúra ellen. Három napig küzdöttek az életéért az orvosok, megmenteni azonban nem tudták, mivel égési sebei testének nyolcvanöt százalékát roncsolták. Tanulmányait a prágai Köz- gazdasági Főiskolán kezdte el, majd négy szemeszter után átlépett a Károly Egyetem történelem-politikai gazdaságtan szakára. Ott már aktívan részt vett a megszállás elleni sztrájkban, majd azon a bizonyos napon, a Nemzeti Múzeum előtt benzint locsolt a ruhájára, és meggyújtotta magát. Temetésén 800 ezer ember.bú- csúztatta, követői között pedig még tizenéves diákok is voltak. Csendes, érzékeny, társai körében közkedvelt, olvasott fiú volt, írták róla a drámai történések után. Ha életben marad, példaképe lehetett volna sok nemzedéktársának. „Azt tesztek magatokkal, amit csak akartok - intette a fiatalokat Jaroslav Seifert, a kor jeles cseh költője. - Ám ha nem akarjátok, hogy mindannyian öngyilkosok legyünk, akkor ne végezzetek magatokkal!” Palach tettére sokan reagáltak a világban. Őszinte részvétét fejezte ki többek között VI. Pál pápa és Indíra Gándhí is. Külföldön (Rómában, Londonban, a svájci Veveyben és a Genfi tónál) emlékművet avattak a tiszteletére. Agnieszka Holland az HBO- tól kapta a felkérést, hogy háromrészes filmet forgasson Jan Palachról. Az éles társadalombírálatáról ismert bátor, szókimondó lengyel rendezőnő nem kért gondolkodási időt a válaszadásra. Azonnal igent mondott. A prágai tavasz idején már a legendás FAMU növendéke volt, és politikai téren is szerepet vállalt. Hogy miért döntött a híres lódzi filmfőiskola helyett a prágai mellett? Szerette Jan Némec és Véra Chytilová filmjeit, a hatvanas évek cseh új hullámának alkotóit, akik a lengyelekkel ellentétben civil szemmel és iróniával tekintettek magukra. Amíg hazai kollégái a varsói felkelésről beszéltek nem kis pátosszal, addig Milos Forman csetlő-botló Fekete Pátere hétköznapi kalandjairól mesélt, ami teljességgel lenyűgözte a pályakezdő lengyel filmest. De Bohumil Hrabal, Milan Kunde- ra és Josef Škvorecký műveit is falta, a cseh kultúra életének szerves részévé és páratlan tükrévé vált. Azokban a napokban, amikor Prága már forró katlan volt a télben, Jan Palach pedig elszánta magát végső tettére, Agnieszka Holland a téli szünetet élvezte családja körében. A hírek hallatára azonnal csomagolt, és indult volna vissza Prágába, de a határon visszafordították. A beutazási engedélyt csak később kapta meg, amikor Palachot már eltemették. Évfolyamtársai azonban nem hiányoztak az események sűrűjéből. Volt, aki kamerával, még többen fényképezőgéppel örökítették meg, amit az utcán láttak. Egy hónappal később azonban már csillapodtak a kedélyek. Az emberek beletörődtek a megváltoztathatat- lanba, emlékezik Agnieszka Holland. A normalizáció hulláma egyre erősebb lett, a félelem olyannyira úrrá lett a népen, hogy korábbi bátorságuk szinte elillant a levegőben. A Palach-film forgatókönyvét Štépán Hűlik, a prágai filmművészeti főiskola növendéke írta. A nyitójelenetben Palach benzint locsol magára, a megdöbbentő történet végén pedig már a normalizációs időszak kezdetét ábrázolja Hűlik. A főhősök között többen a belenyugvást, mások az ellenállást képviselik. A rendező állítása szerint Hűlik nagyon érzékenyen nyúlt a témához, a forgatókönyv minden epizódja annyira valósághű, mintha ő maga is részese lett volna az akkori történéseknek. A Bretagne-ban élő lengyel rendezőnő, Krzysztof Zanussi és Andrzej Wajda egykori munkatársa, akinek apját a varsói gettóban ölték meg, édesanyja pedig aktívan részt vett a varsói felkelésben, tavasszal kezdi el a háromrészes film forgatását. Prága izgatottan várja, mit hoz ki e fájdalmas történetből a megalkuvásokra képtelen Agnieszka Holland. Megkezdődtek a Caligula helytartója próbái Egy emberségből fakadó tragédia A Parno Graszt egy kis kelet-magyarországi faluból robbant be a világ élvonalába Farsang autentikus roma zenével Az „alapfelállás" (Képarchívum) ELŐZETES Komárom. Február 3-án új próbafolyamat kezdődött a Komáromi Jókai Színházban. Székely János Caligula helytartója című drámájával ismerkednek a társulat színészei, néhány vendéggel kiegészülve, Béres Attila rendező vezetésével. Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, jelmeztervezője Pilinyi Márta. Petronius római helytartó szerepében Tóth Tibor, ellenfele, Barakiás főpap szerepében Papp Zoltán m.v., I. Agrippa, Palesztina királya Fabó Tibor, Decius római lovag Mokos Attila, Júdás zsidó politikus Olasz István, Lucius fiatal római nemes Szabó Viktor e. h., Probus segédtiszt Tóth Károly e. h., Decius követei: Majorfalvi Bálint és Bemáth Tamás. Az előadást március 16-án mutatják be. Székely János 1972-ben született darabja a huszadik századi magyar drámaírás kiemelkedő alkotása. Arról beszél, milyen világban élünk, mi változott körülöttünk, és mi maradt ugyanaz. Mit tehet az ember, ha főnöke a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? Petronius, Caligula Szíriái helytartója azt a parancsot kapja, hogy állítassa fel a császár aranyszobrát a zsidók jeruzsá- lemi templomában. Mert a császár ezt parancsolta, tehát lehetetlen nem teljesíteni. A zsidó Barakiás szerint viszont ez egy teljesíthetetlen parancs. A darab kérlelhetetlen pontossággal mutatja be a helytartó kétségbeejtő helyzetét és emberségéből fakadó tragédiáját. Székely olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amelyeknek köszönhetően a dráma sajnos mit sem veszít aktualitásából. Hiszen a hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember ma is létezik... (ú/juk) ELŐZETES Pozsony. A paszabi csodabanda ismét fellép a Dunaj Kul- túrközpontban (CK Dunaj, Nedbalova 3.), legalábbis reméljük, hogy a kelet-magyarországi hóállapotok nem tesznek keresztbe nekik. 2002-ben egy csapásra világhírűek lettek első lemezükkel. A többgenerációs banda akkor már tizennégy éve muzsikált falusi mulatságokon, helyi rendezvényeken. A magyar zenekarok közül az ő albumuk került fel elsőként a hivatalos európai világzenei slágerlistára, ahol a hetedik helyig kúszott fel. Ennek hatására dalaikat az európai rádiók is játszani kezdték. 2003-ban a BBC dokumentumfilmet forgatott róluk, a svájci Vibrations pedig beválasztotta őket Részlet a Parno Graszt első pozsonyi koncert- - ' jéből az ujszo.com-on. a 2005-ös év 10 legjobb zenekara közé. A hagyományos roma hang- szerelés (kanna, kanál, tambu- ra, gitár, nagybőgő, szájbőgő) valamint a színpadról áradó vitalitás mindenütt sikert aratott, Dániától az USA-ig. A Parno Graszt tagjai komoly gyűjtőmunkát is végeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel a cigány hagyományokat. Új szerzeményeikkel, és a magyarról cigány nyelvre fordított szövegeikkel fejlesztik is a néphagyományokat. 2008-ban Indiában kutatták zenei gyökereiket, ismerős arcokat, szokásokat, dallamokat keresve, falusi ze- nésszekkel együtt muzsikálva. Erről az egyedülálló felfedező- útról Silló Sándor dokumentumfilmet forgatott Csavargók, bolyongók, vándorok címmel, amely tavaly DVD-n is megjelent a zenekar negyedik albumának bonuszaként. Alapfelállásuk 9 fő, de ha elférnek a színpadon, zenélnek akár húszán is, sőt néha egy tíztagú tánccsoport is szerepel velük. Máskor a zenészek mutatnak be régi cigány táncokat, sőt - amint azt mellékelt videónkon láthatják, - az sem zavarja őket, ha táncos kedvű nézők pattannak fel a színpadra. Szóval ez az a koncert, amelyről érdemesebb előzetest írni, mint utólag lelkendezni. Mert aki holnap a fővárosban tartózkodik és kihagyja, talán az idei farsang leghangulatosabb bulijáról marad le. Lesz előzenekar is, a szintén magyarországi, romungro népzenét játszó Dorco, a vélhetően másnapra átcsúszó programot pedig farsangi táncház zárja. A 19.30-kor kezdődő rendezvény az Európai Unió - Kultúra programja keretében valósul meg. (juk)
