Új Szó, 2012. február (65. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-07 / 31. szám, kedd

I 6 Külföld Hm Sauli Niinistö győzött Helsinki. Sauli Niinistö nyerte meg a finn elnökvá­lasztást. A legfőbb kor­mányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje a szavazatok 62,6 százalé­kát szerezte meg a vasár­napi, második fordulóban az összes voks összeszám- lálása alapján. Ellenfelére, a zöldpárti Pekka Haavis- tóra a választópolgárok 37,4 százaléka szavazott. Még egy óra sem telt a szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órai bezárá­sa után, Haavisto elismer­te vereségét. Niinistö ta­pasztalt politikus, a szoci­áldemokraták vezette ko­alíciós kormányban igaz­ságügyi, majd pénzügy- miniszter volt. Szigorú költségvetési politikájáról és töretlen akaratáról is­mert. Az ő irányításával lett Finnország az euró­övezet tagja. Választási kampányában határozot­tan védelmébe vette a kö­zös európai valutát. (MTI) Népszavazást javasol Berlin. Népszavazást javasol uniós ügyekben, köztük az uniós szerződé­seket és az eurót érintő kérdésekben a német al­kotmánybíróság elnökhe­lyettese, akinek javaslatát kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt üdvö­zölték. Ferdinand Kirchhof szerint a közvetlen demok­rácia eszközeinek gyako­ribb alkalmazására van szükség, mert az Európai Unió (EU) eltávolodott a lakosságtól. Minél inkább mélyül az integráció, annál fontosabb a polgárok köz­vetlen részvétele, külön­ben „elenyészik az európai eszme és vele az EU elfoga­dottsága is” - véli a német szövetségi alkotmánybíró­ságelnökhelyettese. (MTI) 6,8-as erősségű földrengés Manila. Legkevesebb 43-an vesztették az életü­ket a Fülöp-szigetek közép­ső részét tegnap megrázó földrengésben. A 6,8-as erősségű rengés epicent­ruma a Negros és a Cebu szigetek közötti tengersza­kaszon, fészke pedig 46 ki­lométeres mélységben volt az amerikai földtani intézet mérése szerint. A földmoz­gást 4 órával egy 6,2-es erejű utórengés követte. Ennek fészke 35 kilométe­res mélységben volt. A leg­többen Negros szigetén haltak meg épületek össze­omlásában, illetve 29-en egy földcsuszamlásban vesztek oda. Sok helyen pánik tört ki, az emberek fejvesztve menekültek ki a házakból. (MTI) ÚJ SZÓ 2012. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com A görög válság és a francia elnökválasztás határozta meg a 14. francia-német kormányülést Nincs más választás, az idő sürget A német kancellár politikai támogatásáról biztosította Nicolas Sarkozyt (SITA/AP-felvétel) Párizs/Athén. Az eurózóna pénzügyi válsága, s azon belül is a görög válság határozta meg a 14. kö­zös francia-német mi­nisztertanácsi ülést, amelyet a francia elnök- választási kampány kö­zepén a francia államfő és a német kancellár ve­zetésével tegnap tartot­tak Párizsban. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A kilenc francia és nyolc német miniszter részvételével az Elysée- palotában rendezett közös kor- mányülést követő sajtótájékozta­tójukon a két ország vezetője fel­szólította Görögországot, hogy „tartsa tiszteletben kötelezett­ségvállalásait”. „Nincs más választás, az idő sürget, a tárgyalásokat most már be kellfejezni”-mondta Sarkozy. Merkel jelezte, hogy azt szeretné, ha Görögország az „eurózónában maradna”, ugyanakkor leszögez­te: az EU-IMF-megállapodás hiá­nyában Athén nem juthat több pénzügyi segítséghez. A kancel­lár arról is beszélt, hogy a görög adósság kamatait egy zárolt számlára kellene utalni annak érdekében, hogy a pénz hosszú távon rendelkezésre álljon. Görögország jelenleg egyszer­re folytat tárgyalásokat a magán- hitelezőivel - elsősorban ban­kokkal - azért, hogy a náluk lévő görög államadósság egy jelentős részét elengedjék, valamint az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzet­közi Valutalapból álló trojkával egy újabb hitelkeretről. Az IMF és az európaiak azonban a meg­egyezés előfeltételül szabták azt, hogyabankokkal befejeződjenek a tárgyalások, valamint hogy a görög kormány újabb megszorí­tási intézkedéseket és reformo­kat vezessen be. Athénnak már­ciusig megállapodásra kellene jutnia ahhoz, hogy elkerülje az ál­lamcsődöt. A görög parlamenti pártok ve­zetői tegnap is folytatták a tárgya­lásokat a második mentőcso­maghoz szükséges megszorítá­sokról, a két legnagyobb szak- szervezeti szövetség mára 24 órás általános sztrájkot hirdetett. A kormányzó szocialista Paszok, a konzervatív Új Demokrácia Párt, illetve a nacionalista Laosz képviselői vasárnap Lukasz Papa- démosz miniszterelnökkel tár­gyaltak, hogy megegyezzenek a második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag felté­teléül szabott költségvetési meg­szorításokban. Az egyeztetés után Papadémosz közleményt adott ki, melyben tájékoztatott: megállapodásszületettaGDP 1,5 százalékát kitevő kiadáscsökken­tésről, továbbá nyugdíjjogosít­ványok visszavágásáról, illetve a versenyképességet javító intéz­kedésekről. A szocialista és kon­zervatív pártvezetők külön jelez­ték, hogy még közel sincs egyet­értés a magánszektorra vonatko­zó bércsökkentés, illetve a bank­feltőkésítéshez kapcsolódó tu- lajdonjog-átruházásügyében. RMDSZ-vélemény Lemondott a román kabinet Kolozsvár. Bejelentette kabi­netje lemondását Emil Boc, Ro­mánia miniszterelnöke.Traian Basescu államfő Catalin Predoiu igazságügy-minisztert nevezte ki az ideiglenes kormány élére. Pre­doiu megbízatása addig tart, amíg új kormány nem alakul .Boc bejelentését élőben közvetítették a román televíziók. A kormányfő elmondta: döntésével csillapíta­ni szeretné a feszült romániai po­litikai és társadalmi közhangula­tot, egyúttal megóvni az ország sok áldozat árán elért gazdasági stabilitását. „Lemondtam, mert számomra kevéssé fontos, hogy a székemben maradjak, az ország számára viszont rendkívül fon­tos, hogy a remények tovább éljenek” - jelentette ki. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint korai azt latolgatni, hogy marad- e a jelenlegi koalíció Romániá­ban, hiszen egyelőre nem lehet tudni, ki lesz a következő minisz­terelnök. Az RMDSZ 2009 kará­csonya óta tagja a kormánykoalí­ciónak. Markó Béla miniszterel­nök-helyettesi tisztséget töltött be a Boc-kabinetben, melyben Kelemen Hunor a kulturális, Bor­bély László a környezetvédelmi, Ritli László pedig az egészség- ügyi tárcátvezette. (MTI) Az Egyesült Államok tegnap bezárta damaszkuszi nagykövetségét Homszban folytatódik az öldöklés Büntetőpere április 16-án kezdődik Breivik: azonnal engedjenek szabadon MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva. Leg­kevesebb 25 ember lett a folyta­tódó erőszak áldozata tegnap Szíriában, köztük 17 a Homsz vá­rosa elleni tüzérségi támadásban - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) a helyi tájékoztatási eszközökre hivatkozva. A központ szerint több tucatnyi a sebesültje a had­sereg Homsz elleni támadásá­nak, és a halottak száma még nö­vekedhet. A rezsim a maga részé­ről ismét „terrorista bandákat” okolt az erőszakért. Ötvenhat halálos áldozata volt vasárnap az erőszakos cselekmé­nyeknek. Az Egyesült Államok tegnap bezárta damaszkuszi nagykövet­ségét és kivonta annak maradék személyzetét, miután a szíriai kormány nem volt hajlandó orvo­solni a képviselet biztonsági ag­gályait. A nagykövetség 17 al­kalmazottja, köztük a nagykövet autókonvojjal, Jordánia irányá­ba hagyta el Szíriát. Az Egyesült Államok további szankciókat vezet be Szíriával szemben és a távozásra kénysze­rítése érdekében fokozza a nyo­mást Bassár el-Aszad elnök kor­mányára, de a szíriai válság meg­oldható külső katonai beavatko­zás nélkül is - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök az NBC te­levízió tegnap reggeli műsora számára adott interjújában. 0- bama szerint nem minden hely­zet engedi meg az olyan típusú katonai beavatkozást, amilyet az Egyesült Államok és szövetsége­sei Líbia ellen alkalmaztak, s amely Moammer Kadhafi eltávo- h'tásáhozvezetett. Oroszország azt kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy ne szavazzon a Szíriával foglalkozó határozati javaslatról külügymi­niszterének mai damaszkuszi lá­togatása előtt, de a testület nem vette figyelembe a kérést - közöl­te az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov. Bahreini kollégá­jával folytatott tegnapi moszkvai tárgyalásai után Lavrov azt mondta, hogy Damaszkuszban az orosz államfő üzenetét kell át­adnia Bassár el-Aszad szíriai el­nöknek. Egyúttal „nyilvánvaló tiszteletlenségnek” nevezte, hogy a BT ezt nem volt hajlandó kivárni. MT1-HÍR Oslo. Azonnali szabadon en­gedését követelte tegnapi meg­hallgatásán Anders Behring Bre­ivik jobboldali szélsőséges, aki tavaly 77 embert ölt meg Norvé­giában, öldöklését az ország „kul­turális tönkretétele” elleni harc szükséges tettének nevezve. A 32 éves férfi beismerte, hogy tavaly július 22-én pokolgépet robbantott a norvég kormány épületénél, majd 69 fiatalt meg­ölt a Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában az Oslo melletti Uto- ya szigetén, de nem tartotta bűnösnek magát. „Nem foga­dom el bebörtönzésemet. Köve­telem, hogy azonnal engedjenek szabadon” - mondta Breivik. „Mi, a norvég mozgalom tagjai nem fogjuk ölbe tett kézzel néz­ni, ahogy kisebbséggé válunk a saját országunkban” - jelentette ki az iszlámellenes jobboldali szélsőséges. Ez volt a multikulturalizmust és Európa „muzulmán elö- zönlését” ellenző Breivik ötödik meghallgatása, egyben mind­össze második nyilvános megje­lenése letartóztatása óta. A rend­szeres meghallgatásokon a férfi fogva tartásának meghosszabbí­tásáról döntenek. Büntetőpere április 16-án kezdődik, miután a norvég igazságszolgáltatás múlt csütörtökön elutasította felleb­bezésikérelmét. Egyezség született a Fatah és a Elammász között Abbász állhat az átmeneti palesztin kormány élén MTl-HÍR Doha. Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök áll majd egy átme­neti kormány élén, amelynek fel­adata lesz a választások előkészí­tése - állapodott meg tegnap a ka­tari Dohában Abbász és Háled Mesaal, az iszlamista Hamász po­litikai vezetője. A katari emir je­lenlétében aláírt „dohai nyilatko­zat” előirányozza „nemzeti egy­ségkormány alakítását Mahmúd Abbász elnök vezetésével és füg­getlen technokraták részvételé­vel, elősegítendő az elnökválasz­tás és a törvényhozási választá­sok megtartását, valamint a Gá­zai övezet újjáépítésének meg­kezdését”. A dokumentum nem rögzíti, mikor tartanák a válasz­tásokat, amelyeket az Abbász ve­zette Fatah és a Hamász tavaly áprilisban Kairóban kötött meg­békélési egyezményében ez év májusára terveztek. Á Fatah és a Hamász nagyon rossz viszonyban áll egymással azóta, hogy az iszlamista mozga­lom 2007 nyarán átvette az el­lenőrzést a Gázai övezet felett és eltávolította a Fatah híveit. Isz- máíl Haníje, a Hamász gázai mi­niszterelnöke a megbékélés kér­désében keményebb irányvona- latképviselMesaalnál. Netanjahu megtiltotta minisztereinek a téma nyilvános felvetését Obama szerint Izrael még nem döntött, hogy megtámadja-e Iránt MTl-HÍREK Washington/Jeruzsálem. Barack Obama amerikai elnök azt mondta egy tévéinterjújá­ban: nem gondolja, hogy Izrael már eldöntötte volna, hogy ka­tonai csapást mér Iránra, ami­ért gyaníthatóan atomfegyver­re akar szert tenni. Az elnök meg akarta nyug­tatni mind az Egyesült Államok szövetségeseit, mind ellensége­it afelől, hogy Amerika nagyon szorosan együttműködik Izrael­lel a válság megoldásán, amely - mint mondta - „remélhetőleg diplomáciai” megoldás lesz. Iz­rael nagy nyugati szövetségesei éppen azon fáradoznak, hogy megpróbálják lebeszélni az iráni atomlétesítmények elleni egyol­dalú katonai csapásról, és azzal érvelnek, hogy egy üyen táma­dás hatására csak megerősödne a teheráni hatalom, kiszélesedne a háború, és összeomlana a világ- gazdaság. Izrael viszont attól tart, hogy Irán a fejlesztésben gyorsan eljut arra a pontra, amelynél egy korlátozott katonai csapás már nem volna elég egy atomtámadása elhárítására. Az iráni vezetés többször kijelentet­te, hogy le akaija törölni Izraelt a Föld színéről. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megtiltotta miniszte­reinek és tábornokainak, hogy nyilvánosan felvessék az iráni atomlétesítmények elleni táma­dások lehetőségét - közölte az iz­raeli média hétfőn. A Maariv című lap egy „ma­gas rangú jeruzsálemi vezetőre” hivatkozva azt írta, a kormány­fő el szeretné kerülni annak a látszatát, hogy az Egyesült Ál­lamokat egy Washingtonnak nem tetsző, Irán ellenes hábo­rúba sodorja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom